A szombathelyi Római Katolikus megyéspüspök, mint a Szombathelyi Egyházmegye ordináriusa, az oktatásról szóló akkor hatályos törvény továbbá a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 17.§ (1) bekezdésében foglalt lehetőségekkel és jogokkal élve, 1991. szeptember 1-jével Szombathelyen kollégiumot alapított középiskolai tanulók, és főiskolai hallgatók számára (Szombathelyi Egyházmegyei Kollégium). 1992. március 20-án Szombathelyen 1-4. évfolyamos Püspöki Elemi Iskolát alapított, majd 1996. szeptember 1-jétől 1-8. évfolyamú
(évfolyamonként három tanulócsoport-osztály) katolikus általános iskolává bővítette (Püspöki Általános Iskola). A megyéspüspök 1996. augusztus 1-jével szintén Szombathelyen katolikus óvodát alapított Szombathelyi Egyházmegyei Óvoda elnevezéssel.

2008. szeptember 1-jétől a három intézményt az egyházmegye képviselője összevonta és többcélú közös igazgatású közoktatási intézményt hozott létre. A közös igazgatású intézmény 2012. szeptember 1-jétől gimnáziumi tagozattal bővül.

Az intézmény célja és feladatai:

- A családi neveléssel együtt megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését és felkészíti az iskolai életmódra.

- Az iskolába lépés időpontjának megállapításához – a folyamatos megfigyelés alapján és az egészségügyi vizsgálatok megállapításait figyelembe véve – véleményezi a gyermekek fejlettségét.

- A katolikus keresztény világnézet szellemében nevelje a gyermekeket, tanulókat, hogy az Evangélium és a katolikus Egyház tanításában kifejezett értékek egész életükben meghatározó elvekké alakuljanak.

- Tegye képessé a gyermek közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek: Isten és emberszeretet, igazság és igazságosság, hazaszeretet megvalósítására.

- A gyermeket úgy formálja:

- hogy legyen vonzó a személyiségét is kifejező beszédkultúrája,

- jellemezze az életkorának megfelelő, kifogástalan anyanyelvi kifejező készség,

- alakuljon ki benne fogékonyság az igazi emberi és keresztény értékekre.

- Az általános műveltség megalapozása.

- A társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítása.

- Az eltérő ütemben fejlődő tanulók képességeinek egyéni fejlesztéséről történő gondoskodás.

- A középfokú oktatásra történő felkészítés.

- Érettségi vizsgára felkészítő nevelés és oktatás.

- A felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás.

- Biztosítja a nem állandó lakhelyükön, illetve ennek hiányában nem a tartózkodási helyükön középiskolába, általános iskolába, óvodába járó gyermekek oktatását, nevelését.

- Informatikai oktatást biztosít.

- Nemzeti etnikai kisebbségi feladatokat igény esetén ellát.

- A felvételt nyert középiskolai tanulóknak és egyetemi, főiskolai hallgatóknak otthont és indokolt mértékű ellátást nyújt.

I.1.2. A katolikus intézmények küldetése, intézményünk küldetésnyilatkozata

A katolikus intézmény küldetése a társadalomban

Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus Krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai, iskolai, kollégiumi nevelésnek is.

A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban,é a tökéletes emberben, minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi.

Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán a remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat.

A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé

Az Egyházban a katolikus közoktatás szerepe egyre nagyobb. „A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat, óvodákat, kollégiumokat, amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében.”

A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.

Minden nevelési és oktatási intézmény, (óvoda, iskola, kollégium) pedagógus függő. Céljait csak akkor érheti el, ha a pedagógusokat sőt a technikai dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat.

A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé

A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja ,,saját képére és hasonlatosságára”, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósulásában segíteni.

Intézményünk küldetésnyilatkozata

A Brenner János Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, a Szombathelyi Egyházmegye által fenntartott katolikus szellemiségű intézmény, amely ökumenikusan nyitott a más felekezetűek felé.

Nevelési elveinek alapja a keresztény vallási és erkölcsi értékek tisztelete, egy humánusabb, erkölcsösebb, igazságra törekvő nemzedék kiművelése. Arra törekszünk, hogy a város intézményei között kivívott előkelő helyünket, hírnevünket öregbítsük.

Célunk: A család által ránk bízott gyermekekből – a szülőkkel együtt - jellemes, művelt keresztény fiatalokat nevelni, akik megtalálják helyüket, életcéljukat az egyházban, a társadalomban. Színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket és mobilizálható tudást nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást.

Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk.

- Segítünk abban, hogy a ránk bízott gyermekek, diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak.

- Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, és olyan munkát végezni, hogy gyermekek, tanulók testileg – lelkileg egészséges, felelős közösségi emberként tudjanak élni a mindennapokban.

- Kiemelt feladatnak tekintjük a gyermekekre, tanulókra való személyes odafigyelést, a személyre szabott foglalkozást mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás terén.

Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg.

I.2. A pedagógiai program törvényi háttere

A pedagógiai program elkészítésekor a következő törvények és rendeletek szolgáltak alapul:

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 33.§ (7), 44.§, 45.§ (1, 2, 4, 5), 46.§ (1), 47.§, 48.§ (1) a) és b) pontja, (2, 3, 4), 49.§ (1) és (2), 50.§ bekezdése.
A 243/2003. (XII. 17.) NAT kiadásáról, bevezetéséről szóló kormányrendelet.
A 28/2000 (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról.
A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.
A 46/2001. (XII. 22.) OM rendelettel kiadott kollégiumi nevelés országos alapprogramja és ennek a 9/2004 (III. 8.) OM rendelettel való módosítás
255/2009 (XI.20.) kormányrendelet Az Óvodai Nevelés Alapprogramjának módosításáról.
A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga szabályozásáról.
Az 1990.évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról.
A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló az 1997. évi XXXI. törvény és módosítása 2002. évi IX.
Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici).

I.3. Az iskola működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat

Az intézmény neve és székhelye, telephelyei:

Hivatalos név: Brenner János Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

röviden: Brenner János Nevelési Központ

rövidített név: Brenner Óv.Ált.Isk.Gimn.és Koll.

OM azonosító: 036626

Székhelye: Szombathely, Petőfi Sándor u. 6.

Az intézmény típusa:

Az alapító Szombathelyi Egyházmegye által fenntartott, egyházi jogi személy, többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény, amely óvodát tart fenn, nyolc évfolyamos általános iskolai, nyolc osztályos gimnázium képzést folytat, óvodát és középiskolai, felsőoktatási kollégiumot működtet.

Intézményegységek:

Székhelyintézmény:

Brenner János Általános Iskola és Gimnázium
9700 Szombathely, Petőfi Sándor u. 6.
Az intézmény székhelyén ellátott feladat:

általános iskolás korú tanulók (1-8. évfolyam) oktatása-nevelése,

középiskolás tanulók (5-12. évfolyamon) oktatása-nevelése.

A székhelyen fogadható legmagasabb tanulólétszám: 280 fő

Telephely:

I. 9700 Szombathely, Hollán Ernő u. 8.

Az intézmény telephelyén ellátott feladat:

általános iskolás korú tanulók (1-4. évfolyam) oktatása-nevelése.

A telephelyen fogadható legmagasabb tanulólétszám: 210 fő

II. 9700 Szombathely, Táncsics Mihály u. 48.

Az intézmény telephelyén ellátott feladat:

általános iskolás korú tanulók (1-8. évfolyam) oktatása-nevelése,

középiskolás tanulók (5-12. évfolyamon) oktatása-nevelése.

Tagintézmények:

1. Brenner János Óvoda
            9700 Szombathely, Bem József u. 9./a
            A tagintézményben ellátott feladat: óvodai nevelés.
            A tagintézményben a férőhelyek száma, maximális befogadóképesség: 100 fő
            4 óvodai csoport.

2. Brenner János Kollégium

9700 Szombathely, Szily János u. 1.
Az intézmény telephelyén ellátott feladat: középiskolás tanulók kollégiumi ellátása.

A telephelyen fogadható legmagasabb tanulói létszám: 175 fő

Telephelyek:

Az intézmény telephelyein ellátott feladat: egyetemi, főiskolai hallgatók kollégiumi elhelyezése.
- 9700 Szombathely, Hollán Ernő u. 4.

A telephelyen fogadható legmagasabb tanulói létszám: 32 fő
- 9700 Szombathely, Hollán Ernő u. 10-12.

A telephelyen fogadható legmagasabb tanulói létszám: 36 fő

- 9700 Szombathely, Horváth Boldizsár krt. 36.

A telephelyen fogadható legmagasabb tanulói létszám: 42 fő

Az intézmény alapítója és fenntartója::

Szombathelyi Egyházmegye

9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3.

Az intézmény működésének kezdete: 2012. szeptember 1.

Az összevont intézmények működésének kezdetei:

- Püspöki Elemi Iskola: 1992. szeptember 1.
bővített intézmény: Püspöki Általános Iskola: 1996. szeptember 1.

- Szombathelyi Egyházmegyei Kollégium: 1991. szeptember 1.

- Szombathelyi Egyházmegyei Óvoda: 1996. augusztus 1.

Az összevont intézmény működésének kezdete:

2008.szeptember 1.

A működési engedélyt kiadó szerv:

- 2009. Vas Megye Főjegyzője (9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1.)

- 2011. Vas Megyei Kormányhivatal (9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1.)

Az intézmény működési területe:

Szombathely város közigazgatási területe. Az általános iskola és az óvoda elsősorban a Szombathelyi Egyházmegye és Vas megye területéről fogad tanulókat, gyermekeket illetve a gimnázium az egész ország területéről vár diákokat.

A kollégium beiskolázási körzete azonos azon iskolák beiskolázási körzetével, amely középiskolák és felsőoktatási intézmények tanulóit hallgatóit fogadja.

Az intézmény jogállása: önálló egyházi fenntartású jogi személy

Az intézmény maximális tanulólétszáma, gyermeklétszáma: 875 fő

- általános iskola: 490 fő

- óvoda: 100 fő

- kollégium: 285 fő

II.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus.

A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára.

„A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:

keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,
a nevelő jelleg dominál,
a nemzeti értékeket szolgálja,
fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy

hangsúlyt kapnak katolikus iskolánk egész pedagógiai működésében:

A gyermek, diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”[1]

A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.
Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen.
Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.

· Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.

Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.

II.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka célja

Intézményünk pedagógiai munkájának célja:

· A gyermekek, diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.

· Az óvodás korú, 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, személyiségük kibontakoztatásának elősegítése, figyelembe véve az életkori sajátosságokat és az eltérő fejlődési ütemet, fokozott figyelmet fordítva a különleges gondozást igénylő gyermekekre. Biztosítjuk a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását. A családi neveléssel együtt megalapozzuk a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését és felkészítjük őket az iskolai életmódra.

· Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.

· Segítjük a viselkedési normák elsajátítását.

· Az intézményhasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága.

· A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása.

· A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.

· Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő.

· A kudarctűrés és siker helyes értékelésének készségeit fejlessze.

· Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.

· Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.

· A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat.

· Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt.

· Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat)

· Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, kézműves foglalkozások, stb.).

· A kulturált szórakozás igényének kialakítása.

· A kollégiumi nevelés a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával, a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, tanulását, a sikeres életpályára való felkészítését segítse, keresztény személyiségét fejlessze.

· A gyermekeket, diákokat megtanítsuk arra, hogy az életük, teher- és munkabírásuk érdekében egészséges életmódot folytassanak. Fel kell ébreszteni bennük a mozgásigényt. A mentálhigiéné területén a készségek és képességek fejlesztésével a testi- lelki harmónia megteremtése ösztönözzük a gyermekeket, diákokat.

· Fejlesztjük a gyermekekben, diákokban az empátiát és a toleranciát. Lényeges szerepet kell betölteni a nevelőmunkában a szeretetnek, a megértésnek, a következetes számonkérésnek. Meg kell tanítani a diákokat a konfliktusok kezelésére. .

· A Bartók Béla Zeneiskolával való eddigi jó együttműködés megtartása, továbbfejlesztése.

· Egyéb városi művészetoktatási intézményekkel való kapcsolat felvétele, az együttműködés feltételeinek kialakítása.

II.3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatai

A katolikus intézmény kötelessége vállalni a gyermekek, tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.”[2] Ezért intézményünk feladata, hogy:

· Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és csoportmunkában, a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola.

· Fejlessze a gyermekek, tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, csoportbeszélgetések vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során.

· Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását.

· Teremtsen a gyermekek, diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket.

· Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.

· Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.

· Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségeket, ahol a gyermek, tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

· Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

· A diákok tanulási kötelességtudatának kifejlesztése és a rendszeres tanulás igényének kialakítása, valamint az élethosszig tartó tanulás tudatának erősítése. Meg kell tanítanunk diákjainkat az igényes munkavégzésre

· Óvodai nevelésünk feladatai:

· az egészséges életmód alakítása (a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életvitel alakítása)

· az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

· az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

II.4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a gyermekek, tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.

Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb.

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján rendezzük. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:

A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).
A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).
A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret stb.).
A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, stb.). Büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.)
A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).

II.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre.

Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5,14)

A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az Őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is.

Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:

· Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.

· A megismerés képességének fejlesztése.

· Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.

A gyermekek, tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok:

· Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

· A gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

· Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá:

· A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.

Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:

· A színes, sokoldalú óvodai, iskolai, kollégiumi élet, hitélet, tanulás, játék, munka.

· A fenti lehetőségek a gyermekek, tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.

· Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Kialakítandó személyiségjegyek:

· A helyes önértékelés.

· Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük.

· Józan, megfontolt ítélőképesség.

· A mások felé való nyitottság, befogadóképesség.

· A saját akaratunkról való lemondás képessége a rászorulók, vagy mások érdekében.

· A szelídség, az alázat, a türelem.

· Alaposság kialakítása.

· A mértékletesség.

· A bűnbánatra való készség.

· A belső csendre, elmélyülésre való igény.

· Hűség Istenhez és embertársainkhoz.

· Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.

Elvárásaink tanítványainktól a következők:

· Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban.

· Tiszteletteljes, szép beszéd nevelőkkel, tanárokkal, társakkal egyaránt.

· Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása.

· Alapos, rendszeres és pontos munka.

· A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.

· A házirend felelős betartása.

II.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

„Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” [3]

A közösségfejlesztés közös feladat. Az intézmény valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a gyermekek, diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.

A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei:

· Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák

· Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások, erdei iskolák

· Diák-önkormányzati munka

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:

· A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.

· A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.

· A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).

· A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.

· Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

· Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat, tanulócsoportokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

· A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését.

· A különböző tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök neveljék a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.

· A napközis foglalkozások átgondolt játéktervvel és pedagógiai irányítással biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.

· A sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) sajátos arculatukkal járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

· A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget.

A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai:

· Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.

· Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.

· Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során:

· Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel.

· Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést.

· Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

II.6.1. Ünnepeink, a tanév jeles napjai, hagyományaink

A katolikus intézménynek a mai megtépázott értékrendű világban egyik lényeges feladata, hogy újra felfedeztesse a szülőkkel, gyermekekkel a magyar nép népi és keresztény ünnepeit és hagyományait, azok belső tartalmát, esztétikáját.

Az ünnepekben való együttlétek olyan közösségi élményt ajándékoznak, amelyben a gyermek, felnőtt őszintén kifejezheti érzelmeit. Az előkészületben gyakorolhatja fantáziáját és megtanul alkalmazkodni az együttműködésben.

Legyen az a közösség akár egy ünnepi asztal, egyházi vagy népi ünnep, megtanítja a gyereket önmaga (ideje, figyelme, szeretete) ajándékozására. Ezáltal pozitív értékek szabadulnak fel, melyek a testre, lélekre, értelemre, pszichére pozitívan hatnak.

Hagyományok:

-Veni Sancte – Te Deum, tanév elején és végén közös szentmise szülőkkel,

gyerekekkel, pedagógusokkal a Székesegyházban

- szüret (alma, szőlő)

- Szent Márton-napok (vásár, lampionos felvonulás)

- lelkigyakorlat, illetve lelki napok,

- farsang, (egész napos közös jelmezes vigadalom az óvodában, iskolában)

- iskolanapok,

- művészeti bemutatók, kézműves napok,

- ballagások (általános iskola, gimnázium)

- nagycsoportosok búcsúzása az óvodától,

- óvodabál és iskolabál az intézmény alapítványának illetve szülői munkaközösségének rendezésében,

- juniális – vidám, játékos, szervezett, zenés délután a családokkal együtt,

- kirándulások, születésnapok,

- nyílt napok.

Egyházi ünnepek:

- szeptember 24. Szt. Gellért – a katolikus iskolák napja

- november 1. Mindenszentek

- november 2. Halottak napja

- november 11. Szent Márton napja –lampionos felvonulás

- advent Közös koszorúkötés a szülőkkel, gyertyagyújtás

- december 6. Szent Miklós ünnepe,

- december 24. Karácsony, Szent este,

Jézuska várás, betlehemezés

- február 2. Gyertyaszentelő boldogasszony

- február 3. Szent Balázs napja

Balázs áldás

- hamvazószerda Hamvazkodás a templomban

- húsvét Gyermekkeresztút a templomban

- március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony

- pünkösd

Állami ünnepek:

- október 6. Aradi vértanúk

- október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc

- január 22. A magyar kultúra napja

- március 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc

Az ünneplés módjai:

- megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, tagintézményi szinten),

- tagintézményt, illetve teljes intézményt érintő ünnepély,

- hangverseny,

- színdarab.

A kollégiumban a megemlékezések csoportfoglalkozás keretében zajlanak, illetve a faliújságokat az ünnepnek megfelelően díszítik.

A diákjaink tanári vezetéssel részt vesznek a városi megemlékezésen.

Néhány javaslat az ünnepek magtartásának módjára

Az éves munkaterv elkészítésekor el kell döntenünk, hogy melyik ünnepet milyen módon ünnepeljük meg. A legtöbb ünnep megtartásának módja évente változhat.

a. Az év kiemelt ünnepeire lelki nappal készülünk, az ünnep napján szentmisén veszünk részt, tanítási szünet lévén iskolai vagy osztálykeretben ünneplünk (vetélkedő, akadályverseny, film).

b. A lelki napokat az év kiemelt ünnepe előtti napra, illetve ADVENT, NAGYBÖJT idejére tervezzük.

c. Törekszünk arra, hogy havonta biztosítsunk gyónási alkalmat azokban a hónapokban is, amelyekben nincs lelkigyakorlat, vagy lelki nap.

d. Ünnepi hangversenyt lehet szervezni karácsony előtt, újév környékén, vagy iskola napokon stb.

e. Irodalmi színpadi műsor bemutatása az egyes ünnepeken.

A hagyományteremtés egyéb lehetőségei gazdagítják az iskola életét:

· hittan -, szentírásverseny,

· tanulmányi versenyek, egyházi iskolák közötti versenyek,

· kiállítás a tanulók munkáiból,

· sportversenyek,

· természetjárás,

· irodalmi színpad,

· önképzőkör,

· tánciskola.

II.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő gyermekek, tanulók fejlesztését, mert a problematikus gyermek saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat.

Intézményünk feladata:

· A gyermek, tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása.

· A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.

· A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.

· A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.

Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok.

Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.

II.8. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat.

Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése.

Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Nem képessége alatt, hiszen felelős a talentumaiért, de nem is képessége fölött, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos.

A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak.

Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről.

E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

A tehetségfejlesztés lehetőségei intézményünkben:

Osztályra, csoportra szabott jól motivált, differenciált tanórai munkát végzünk.
Az egyéni képességekhez igazodó, az önálló és csoportos munkára támaszkodó munkaformákat részesítjük előnyben.
A kötelező és választott órák maximális kihasználására törekszünk.
Prioritást adunk az anyanyelvi és idegen nyelvi nevelésnek, a tanulók beszéd és kifejezőkészségét állandóan fejlesztjük.
A lehetőségeknek megfelelően igyekszünk megerősíteni a természettudományos tárgyak oktatását.
Tehetséggondozó szakköröket működtetünk az iskola alapítványának támogatásával magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből és matematikából.
Felkészítjük tanulóinkat a versenyekre, valamint a pályázatokon való részvételre,
Felkészítés a középiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányokra.
Személyes beszélgetésekkel, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresésével a lehető legjobb eredményeket igyekszünk elérni
A kiugró tehetségeket megfelelő tehetségfejlesztő programba, illetve szakemberhez irányítjuk, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.

Tevékenység

Módszer

Felelős

Határidő

A tehetség

felismerése

-megfigyelés

- a tehetség

felismerését szolgáló

tudatos szituációk

tervezése, használata

tanító, tanár, szaktanár, osztályfőnök, napközis tanár, szakkörvezető, testnevelő tanár,

adott szakórákon a felelős szaktanárok

folyamatosan

Tehetség/ képesség-fejlesztés

/ iskolán belül/

- egyéni fejlesztés

- differenciált tanóra

vezetés

-speciális feladatok kiosztása,

-szakkör, tehetséggondozó szakkör, választható óra

-fakultáció,

-versenyeztetés, a

tehetség

kibontakoztatását

elősegítő szakirányú

iskolai, kerületi,

országos

versenyeken

a fejlesztést végző pedagógus, szaktanár,

minden pedagógus

adott szaktanár, osztályfőnök, fakultáció/szakkörvezető

szakkörvezetők, szaktanárok

szaktanárok

szaktanár, szakkörvezető, fakultációvezető,

folyamatosan

3. Tehetség

/képességfejlesztés

/iskolán kívül/

-kapcsolatok

kialakítása

különböző

intézményekkel,

szakmai

szervezetekkel,

( Gyermekek Háza, TIT, MMIK)

sportegyesületekkel,

javaslattétel a

tehetséges tanulók

további fejlődésére,

-speciális előadások,

szakmai programok,

kirándulások, csere-

utak szervezése a

tehetséges tanulók

számára,

minden pedagógus

adott szaktanár, szakkörvezető

folyamatosan

4. A fejlesztés hatékonysága, értékelése

versenyeredmények

összegzése, értékelése

-felvételi eredmények

értékelése (középiskolai, felsőfokú)

iskolavezetés, munkaközösség-vezetők,

szaktanárok,

osztályfőnökök,

félévkor és év végén,

II.9. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, oktatási-nevelési intézmény, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az óvoda, iskola, kollégium kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni.

A katolikus közoktatási intézmények különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket.

Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől.

Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében.

Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az óvónőkkel, nevelőtanárokkal, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel.

Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:

· A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése.

· Családlátogatások.

· Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.

· A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.

· A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.).

· Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően.

· A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie.

Meg kell vizsgálnunk,

hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a gyermek erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését,
hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása,
hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot,
hogy a gyermek szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét,
hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése,
hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához,
hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit,

A szociális hátrányok csökkentését az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk:

tehetséggondozó programok szervezése,
a hátránnyal rendelkező tanulókat kis létszámú csoportokba helyezzük el,
napközis, tanulószobai ellátás biztosítása,
szülők, családok életvezetési gondjainak segítése,
a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,
hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz,
drog- és bűnmegelőzési program szükség esetén történő alkalmazása,
felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében intézményünk együttműködik az érintett családdal. Szükség esetén a külső kapcsolatrendszerünk keretében igénybe vesszük a gyermekorvos, védőnő, a Nevelési Tanácsadó, a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Szolgálat, és egyéb más intézmény és szakszolgálat segítségét is.

Intézményünk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének folyamata:

Tevékenység

Módszer

Felelős

Határidő

A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók felderítése

tájékozódás

megfigyelés

beszélgetés

gyerm.véd.felelős

óvónő

nevelőtanár

osztályfőnökök

szaktanárok

fejlesztő pedagógus

logopédus

iskolaorvos

védőnő

szeptember

végéig átfogó,

utána folyamatos

Szociális hátrányok enyhítése:

étkezési hozzájárulás

tankönyvvásárlási támogatás

rendkívüli szociális segélyek

esetlegesen tanulmányi ösztöndíjak

felmérés

információk

igazolások

gyerm.véd. felelős

csoportvezetők

osztályfőnökök

intézményvezetés

folyamatos

Egészséges életmód

Kultúrált szabadidő

Bűnmegelőzés

Drogprevenció

előadások

programok

önismeret-és emberismeret óra

beszélgetések viták

gyerm. véd. felelős

osztályfőnökök

szaktanárok

külső előadók

orvos, védőnő

folyamatos

Osztályok, csoportok év eleji és igény szerinti látogatása, fogadóórák diákoknak és szülőknek

tájékoztatás

beszélgetés

gyerm. véd. Felelős

folyamatos

Pontos adminisztráció vezetése

Statisztikák készítése, értékelése

felmérés

gyerm. véd. Felelős

folyamatos

Aktív részvétel intézményi és városi értekezleteken, megbeszéléseken

Az iskola képviselete külső programokon, rendezvényeken

gyerm. véd. Felelős

folyamatos

Szükség esetén kapcsolatfelvétel a külső, gyermekeket segítő intézményekkel

egyeztetés

megbeszélés

gyerm. véd. Felelős

folyamatos

II.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében.

Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.

Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel.

A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.

Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt.

E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás.

A pszichésen iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja.

A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése.

Alsós tagozatos fejlesztő gyakorlatok

„Egy gyermek akkor iskolaérett, ha testileg-lelkileg olyan fejlett, hogy az iskolai tanulás nemcsak hogy nincs ártalmára, hanem fejlesztőleg hat rá.”

Az eredményes iskolai tanulás alapvető feltétele a tanuló iskolaérettsége és szociális érettsége.

A fejlődésnek megfelelő feltételei vannak, biológiai és pszichikus téren egyaránt. Ezek a feltételek egyrészt örökletes, ill. veleszületett vagy szerzett adottságok, másrészt a környezetnek a gyermekre gyakorolt helyes, céltudatos nevelői ráhatásai.

Sokféle készség, képesség szükséges már az általános iskola első osztályában is ahhoz, hogy a pedagógus oktató-nevelő munkája eredményes legyen.

A pszichikusan iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja:

· az érdeklődés a környezet iránt, ez bizonyos fokig kapcsolatban van a figyelem és a megfigyelő-képesség fejlődésével, ill. fejlettségével,

· a gondolkodás terén analízisre és szintézisre való képesség a jellemző,

· a beszéd megfelelő fejlettsége, mely fontos szerepet játszik az ismeretszerzésben és mások megértésében.

A felsoroltakon kívül a már meglévő tapasztalatok, alapismeretek és a gyakorlati készségek nagymértékben fokozzák az iskolára való alkalmasságot. (Ide tartoznak a gyermek saját magára, természeti és társadalmi környezetére vonatkozó tapasztalatai, alapismeretek, az ábrázoló készség, megfelelő kézügyesség és mozgásbeli ügyesség.)

Az egészséges, kiegyensúlyozott felnőttkor alapja a gyermekkor, éppen ezért nagyon fontos a zavarok korai felismerése.

Az általános iskolában folyó összetett munka egyik fontos része azoknak a gyerekeknek az oktatása, nevelése, akiknek fejlődése eltérően alakult a korai gyermekkorban.

Fontos és lényeges feladatai ebben a folyamatban a szociálpedagógusnak a káros tényezők konkrét vizsgálatával, és ennek ismeretében a lehetséges és szükséges speciális módszerekkel a káros hatások kiküszöbölése, ill. csökkentése.

Fontos:

· a személyiséget károsító környezeti tényezők felismerése - ingerszegény környezet, elhanyagoltság, rossz családi körülmény, helytelen nevelési eljárás stb.

· a gyermek és a felnőtt környezet közötti kontaktus, a gyermeknek a társaihoz való viszonyulása, megnyilvánulása — mindezek utalnak az érzelmi kiegyensúlyozottságra is, amit feladathelyzetben, szünetekben és spontán tevékenység végzése közben figyelhetünk meg a gyermekeknél.

Ezeken kívül fontos felmérni a vizuo-perceptuo-motoros, az akusztikus- és nyelvi képességeket, az emlékezet, a szerialitás, a téri tájékozódás szintjét, valamint a test finom- és nagymozgásait. A felmérésekhez segítséget nyújtanak a különböző vizsgálatsorok és programok (pl. Diagnosztizáló fejlődésvizsgáló rendszer 4-9 évesek számára, Beszédészlelés és beszédmegértés GMP vizsgálat stb.), és ily módon megismerhető a várható, vagy a már kialakult tanulási zavar háttere. Megtudható, hogy a gyermek mely részképesség-gyengeségek miatt igényel fejlesztő foglalkozást.

Minél hamarabb sikerül felfedeznünk a problémákat, megelőzhetjük, hogy az elsődleges tünetekre rakódjanak a várható következmények: a magatartászavar, agresszió, regresszió, önértékelési probléma, iskolai kudarcok stb.

A fejlesztő foglalkozások megtervezésénél a programok kiválasztásával meg kell tervezni, hogy mely célokra irányul elsődlegesen, és melyekre lehet másodlagos fejlesztő hatással.

Részképesség-gyengeségek egyéni vagy kiscsoportos korrekciója

A terápiát minden esetben vizsgálóeljárással indítjuk. Ezután kerülhet sor a megfelelő programok, feladatcsoportok kiválasztására, az egyénre szabott fejlesztési irányok meghatározására.

Természetesen fel kell tudnunk mérni azt is, hogy melyek azok a gyengeségek, hiányok, zavarok, amelyek már nem tartoznak kompetenciánkhoz, hogy a gyermek fejlődését szem előtt tartva a megfelelő szakemberhez (pszichológus, logopédus) irányíthassuk.

A foglalkozások lebonyolításánál fontos betartanunk néhány szabályt ahhoz, hogy a gyermek a munkát ne valamilyen kényszertevékenységnek érezze, hanem örömét lelje a játékos feladatokban.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermek számára ezek a foglalkozások- bármennyire is játékosnak tűnnek- nagyon megerőltetők, fárasztóak, hiszen éppen azokban a képességekben várunk el tőle sikereket, ahol nehézségei vannak.

A fejlesztő foglalkozás hatásfokát fél évnél nem rövidebb időtartamú foglalkozás után éri csak el igazán. Munkánk szükségességét és eredményességét a fejlesztés hatásfoka igazolja, amelyet a vizsgálóeljárás megismétlésével ellenőrizhetünk.

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

Intézményünk a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelését, oktatását a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján látja el az óvodában és az iskolában az alapító okiratban meghatározott esetekben:

Ha a tanuló:

a) testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.

A szükséges egyéni foglalkozások számát, módszereket, pedagógiai végzettségeket a szakértői véleményben leírtak szerint határozzuk meg minden SNI tanuló esetében.

II.11. Egészségnevelési program

Az intézményi egészségnevelésünknek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a gyermekek kellő ösztönzést és tudást szerezzenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg (érzelmi intelligencia és személyiségfejlesztés).

Az egészségnevelési program tartalma a következő hat elemet jelenti:

1. Helyzetelemzés (társadalmi környezet, családok jellemzése, gyermekekkel, diákokkal kapcsolatos megállapítások, a rendelkezésre álló humán erőforrás jellemzői)

2. Segítő kapcsolatok feltérképezése (intézményen belüli és kívüli segítők)

3. Állapotfelmérés (az egészségneveléssel kapcsolatos gyakorlatról kialakult vélemények és egy-egy területén végzett munka eredményeinek összegyűjtése, szűrővizsgálatok, alkalmassági vizsgálatok rögzítése)

Nagyon fontosak a szülői vélemények, a fogadóórákon, szülői értekezleteken megfogalmazott problémák, melyek pontosabbá teszik, kiegészítik a kérdőíves méréseket.

- közegészségügyi feladatok: közétkeztetés, iskolaorvosi ellátás, baleset- megelőzés, beteg gyerek ellátása, munkavédelem

- személyi gondozás, szokások kialakításával kapcsolatos állapot- felmérés: személyi tisztaság, egészséges öltözködés

- testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés: mindennapos testnevelésben résztvevők száma, felmentett tanulók száma, testi fejlődés mérési eredményei

- egészséges napirenddel kapcsolatos mérések: életmód, időmérleg

- lelki egészség megőrzésével kapcsolatos mérések: személyiségfejlesztés

- a gyermek és ifjúságvédelem adatai: hátrányos helyzetű tanulók száma, iskolán belül működő prevenciós csoportok

- a drogprevenciós munkához szükséges állapotfelmérés: ismeretszint felmérés, attitűd vizsgálat, helyi egészségügyi és rendészeti szervek információi

4. Pontos célmegfogalmazás, amely a helyzetelemzésre és állapotfelmérésre alapozott és illeszkedik a pedagógiai program fő céljaihoz.

5. A tevékenységek fő színterei és módszerei

6. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése, újabb célkitűzés

II.11.1. A program alapelve, célja:

· Segítse a gyermekeket a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában.

· Fejlessze az életvezetési képességeket.

· Fejlessze a gyermekek felelősségérzetét egészségük megőrzéséért.

· Készítse fel a gyermekeket, tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.

· Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.

· Valósítsa meg a mindennapi testedzést a gyermekek számára.

· Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.

II.11.2. Területei:

Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával:

· Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete.

· Egészséges testtartás, mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség.

· Az értékek ismerete.

· Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében.

· A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat.

· Időjárásnak megfelelő öltözködés, higiénia, tisztálkodás.

· A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az

egészségmegőrzésben.

· A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák

ismerete.

· A rizikóvállalás és határai.

· Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben.

· Ésszerű napirend, az idővel való jó gazdálkodás kialakítása.

· Szűrővizsgálatok: pl: gerinc, szemészet, fogászat, stb.

· Egészségnevelési hét, tisztasági és egyéb versenyek szervezése.

II.11.3. Az egészségnevelés színterei:

Minden gyermeket, tanulót egyformán érintő elemek:

Példamutató intézményi hatás

· Egészséges személyiségfejlődés elősegítése.

· Termek, folyosók, tisztasága, szellőztetése; udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása.

· A pedagógusok, a dolgozók példamutatása.

· Szaktárgyi órák témafeldolgozásai.

· Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb.

· Egészséges táplálkozás.

· Mindennapi testmozgás.

· A dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer-használat megelőzése.

Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés:

· Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, egészségtan modul, stb.

· Napközis foglalkozások, délutáni szabadidős foglalkozások.

· Hétvégi iskolai és osztályprogramok.

· Erdei iskola

· „Egészségnapok”

A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek:

· Sportegyesületi tagság

· Szakkörök

· Egészségnevelési hét- egészségnevelési akciók

· Nyári táborok

· Előadások, kiállítások

· Rendszeres, egészséges környezetben végzett túrák, kirándulások

· Családi napok

II.11.4. Mindennapi testedzés megvalósítása:

Testnevelési órákon – a Közoktatási törvény szerint
Szervezett, adott évfolyamokon úszásoktatásban való részvétellel
Napközis, tanulószobai foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint
Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében
Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva, biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét
Sporttáborok igény szerinti szervezése
Sportversenyek lebonyolítása
Iskolai és családi sportnap szervezése

Az iskola és annak sportköre bekapcsolódik az egyházmegye katolikus iskolái közötti sportversenyekbe, valamint – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek a munkájába.

A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDS-versenyekbe, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe.

II.11.5. Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek:

Az intézményben alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Ezek közül a leghatékonyabbak azok az intézmény saját ötleteire, illetve szervezésére épülő programok, amelyek megvalósításában a pedagógusok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Ilyenek a következők:

Egészségfejlesztő előadások tartása különböző területről érkező szakemberek bevonásával.
Játékok (udvari, szabad levegőn végzett)
Az iskola környezetének szebbé tétele.
Riport
Közösségépítés
Művészetek
Programok
Projektek

II.11.6. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők:

Belső (intézményi) résztvevők: pedagógusok (óvónők, tanárok, nevelőtanárok), hitoktatók, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos.

Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők.

II.12. Környezeti nevelés

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fenntartását és a társadalmak fenntartható fejlődését. ( NAT 2003)

A fenntarthatóság feltételezi az egész életen át tartó tanulást, ebből következően a tájékozott, tevékeny állampolgárt, problémamegoldó gondolkodást, a természetben, környezetben, a társadalomban és a gazdaságban való eligazodást, felelős elkötelezettséget. Mindennek feltétele a tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztése, hogy képesek legyenek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értelmezésére.

II.12.1 Alapelve:

A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése.

II.12.2 Célja:

A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére.

Célelemei:

· a környezeti tudatosság növelése: annak felismerése, hogy a környezetben, a gazdasági, társadalmi, politikai és ökológiai jelenségek, kölcsönös függőségben, kölcsönhatásban vannak

· környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudás, ismeretek, értékek, attitűdök, készségek megszerzésének biztosítása

· az egyének, csoportok, az egész társadalom környezettel kapcsolatos, új típusú magatartási és életviteli mintáinak megteremtése.

II.12.3. Területei

Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását:

Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (óvoda, iskola, kollégium, tanterem, udvar) kialakítása.
Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.

Kiemelten fontos szerepe van a következőknek:

1. Hagyományok: - a hagyományok megismerése, őrzése, tanítása a nemzeti kulturális örökség természeti, műemléki és műtárgyakban fennmaradt értékeinek megismertetésével, a szeretetükre, védelmükre való nevelés.

( Mi az érték?)

- az egészséges életmód korábbi hagyományainak tudatosítása, de a kuruzslási, haszontalan módszereket elutasítja,

- igényli a család, az iskola összefogását és ezzel járuljon hozzá a nevelés hatásfokának növekedéséhez,

- kirándulások, látogatások, könyvtári, múzeumi programok, szakköri munka, természetes anyagokkal való kézművesség, a témákról való vetélkedők módszerének alkalmazása a környezeti nevelésben,

- a természet- és környezetvédelmi jeles napok megünneplése,

2. Az életkor sajátosságai:

- egyes életkorok általános sajátosságait kell összehangolni a személyre szóló jelleggel – a környezeti nevelés az egyénre irányul,

- szemléleti-módszertani segítséget kell adni a családoknak (hogyan erősíthetik a pozitív attitűdjüket),

- 3-12 éves korban őrizni kell még a mese és játék fontosságát - játékban a megismerő tevékenységeket

- prepubertás korban alkalmazni kell azokat a tevékenységformákat, melyek kellően motiválják őket, versenyjellegű és gyűjteménykészítéssel kapcsolatos tevékenységek (vetélkedők, csapatversenyek, környezet-helyreállítási akciók)

3. Család, háztartás, életmód: - alapvető fontosságú a szülők bevonása a környezeti nevelésbe, hiszen az ő támogatásuk nélkül nem lehet elég hatékony az intézményes nevelés sem

- a gyermek a megélt élet példáját viszi tovább,

- a gyerekek „neveljék” a szülőket, vigyék haza a kialakított környezetbarát szokásokat,

II.12.4. A környezeti nevelés színterei

Minden gyermeket, tanulót egyformán érintő elemek:

Példamutató intézményi környezet

Tantermek, termek, folyosók, udvar élő sarok kialakítása,
Anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés,
Vegyszerhasználat területén való környezettudatosság,
A pedagógusok, a dolgozók példamutatása,
Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése,
Szelektív hulladékgyűjtés,

Kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés

- a környezeti nevelés csak részben természettudomány, emellett látás és gondolkodásmód – minden pedagógus feladata,

- valamennyi tantárgyba összehangolva kerüljenek be a környezeti nevelési ismeretek, képességek, értékek,

- humán tantárgyakba erősödjenek a környezeti nevelési szempontok,

- szorgalmazni, törekedni kell a környezeti nevelés szempontjából kedvező tantárgyi szerkezetre,

- szorgalmazni kell a tantárgyközi tanítási-tanulási formákat, projektmódszert (erdei iskola, múzeumi, állatkerti órák, iskolai projektek),

- a komplex megközelítés érdekében erősíteni kell a hagyományos tantárgyak együttműködését,

- fontos a környezeti nevelést segítő eszközrendszer fejlesztése (szemléltető anyagok, tankönyvek, oktató filmek)

- csökkenteni kell az ismeretközpontúságot, alkalmazni kell a probléma-központú, a tevékenységre és együttműködésre alapozott tanulási formákat.

A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek

· Szakkörök, táborok,

· Környezetvédelmi akciók,

· Előadások, kiállítások,

· Rendszeres természetjáró túrák,

· Madarak és fák napjának megtartása,

· A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése,

· Látogatások múzeumokban, állatkertben, botanikus kertben, nemzeti parkban, szennyvíztisztítóban, hulladékégetőben,

· DÖK nap.

II.12.5. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek

A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.

Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő),
Projektek (savas eső mérése),
Riport (kérdőíves felmérés),
Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok, ” iskolazöldítés”),
Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újság készítése, kutatómunka),
Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése).

II.12.6. A környezeti nevelésben résztvevők

Belső (intézményi) résztvevők: minden pedagógus
Külső résztvevők: szakemberek (környezetvédők, erdészek, meteorológusok, művészek), intézmények

II.12.7. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

II.12.7.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT)

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

· A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése.

· Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT)

· A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba.

· Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

Az értékek formálásában lényeges például:

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,
a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:

a tájékozódás képessége,
a döntési helyzet felismerése és
a döntésre való felkészülés.

· Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

· Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

· Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

· Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

· Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

· Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.
Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései
Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások
Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);
Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;
Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái
Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás
Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk
Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia
Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.
Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai
Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz )
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszertani elemek

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait, megfelelő információk birtokában pedig a pedagógus pozitívan befolyásolhatja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének.

Fontosnak tartjuk a diákok számára az alábbi módszerek alkalmazását:

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
Riportkészítés az eladókkal
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
Egyéni és csoportos döntéshozatal
Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
Szimulációs játék, esettanulmány
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

II.13. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái

Az óvodai, iskolai, kollégiumi nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése.

Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése.

Intézményünk együttműködési formái:

A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái:

· A tanulókat az intézmény életéről, munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a tagintézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

· Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.

· A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

· A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok, nevelőtanárok folyamatosan tájékoztatják.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:

· Családlátogatás

· Szülői értekezlet

· Fogadó óra

· Nyílt tanítási nap

· Írásbeli tájékoztató

· Szakkörök indítása

· Előadások szervezése

· Közös kirándulások

· Pályaválasztási tanácsadás

· Közös egyházi rendezvények, lelki napok

A szülők részéről elvárhatjuk:

· Aktív részvételt az intézményi rendezvényeken,

· Ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz,

· Őszinte véleménynyilvánítást,

· Együttműködő magatartást,

· Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést,

· Érdeklődő, segítő hozzáállást.

A szülői ház és az intézmény együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:

Közös rendezvények (pl. gyermekfarsang, farsangi bál, szalagavató stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével.
Osztály-család, csoport-család közös hétvége.

II.14. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere

A Brenner János Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Minőségirányítási programjának 3.3 pontjában található.

II.15. A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések jegyzéke

Intézményünk elődintézményei (Püspöki Általános Iskola, Egyházmegyei Kollégium) az 1/1998.(VII.24.) OM rendelet alapján elkészítették eszköz- és fejlesztés jegyzéküket. A hiányok pótlására készített 2004-2008-ra szóló ütemtervükben foglaltak szerint az utolsó évre, 2008-ra meghatározott beszerzési összegek a következők:

Általános iskola:

Év	Beszerzési összeg
2008.	2.861.000,-Ft

Kollégium:

2008. év
Fiú és leány társalgó
szék	100 db	590 000,0
Hálószoba felszerelések
ágynemű garnitúra	35 db	176 000,0
falipolc	20 db	95 000,0
Könyvtárszoba
fénymásoló	1 db	300 000,0
video	1 db	40 000,0
televízió	1 db	50 000,0
DVD lejátszó	1 db	40 000,0
Összesen:		1 291 000,0

Az óvoda eszközfejlesztésének tervezte:

Eszköz	Önerő Óvodai pályázat			Szülők - Alapítvány			Fenntartó
	2009-2010	2010- 2011	2011- 2012	2009-2010	2010- 2011	2011- 2012	2009-2010	2010- 2011	2011- 2012
Hinta 2db 200.000 Ft				X
Homokozó árnyékoló 3db 400.000 FT		X
Labdaállvány 1db 80.000 Ft									X
Libikóka 1db 125.000 Ft									X
Tükör és flexipanel 4db 200.000 Ft					X
Kéznyomok, lábnyomok 35.000 Ft	X
Ábrázolási eszközök 120.000 Ft				X	X	X
Takaró + huzat 100db 150.000 Ft									X
Fektetők folyamatos cseréje							X	X	X
Könyvtárállomány folyamatos bővítése
Függönysín 2 csop. 80.000 Ft					X
Audiovizuális eszközök								X

A gimnáziumi tagozat eszközfejlesztésének tervezte:

Az eszközfejlesztés tervét az „ÜTEMTERV A HELYISÉGEK, ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK BIZTOSÍTÁSÁRÓL, BESZERZÉSÉRŐL” című dokumentum mellékletként tartalmazza.

III. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK SAJÁTOS ELVEI, TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

III.1. Az óvoda alapelvei, rendszere, nevelési célja, feladata

III.1.1. Az óvoda jellemző adatai

Óvodánk vallásos szellemben neveli a 2,5 -7 éves korú gyermekeket. „Az Óvodai nevelés országos alapprogramja „cél- és feladatrendszere alapján készítettük el helyi nevelési programunkat, amelyben a keresztény életre való felkészítés megalapozását, annak lehetőségeit is megfogalmaztuk.

Célunk megfogalmazásában kiindulópontunk az volt, hogy a gyermek a keresztény család és a pedagógus számára is Isten ajándéka, továbbá a Krisztus szerinti élet megalapozása az embereszményünk.

Óvodánk fő funkciói megegyeznek az alapprogramban foglaltakkal :

- óvó – védő

- szociális

- nevelő és személyiségfejlesztő funkció.

Nevelésünket az érzelmi motiváltság, a szeretet hatja át, amely gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.

III.1.2. Gyermekképünk

„A keresztény ember számára a gyermek Isten ajándéka, az élet folytonosságának láncszeme. Az Isten adta természet és erkölcs törvényei szerint lép az életbe, és az Isten adta törvények szerint kell belőle embert fejleszteni.”

( Dr. Marczell Mihály )

A szülők által ránk bízott gyermekeknek tudásunk legjavát igyekszünk adni.

Elsőrendű feladatunknak tekintjük az egész nap folyamán a gondozás, az anyanyelvi nevelés, az egészséges életmódra nevelés, a szabad játék, a munka, a tapasztalásba ágyazott tanulás során a valláserkölcs normáihoz igazodó magatartás, az emberi kapcsolatokban a szeretet, a bizalom, a türelem, az igazságosság, a szelídség gyakorlását és befogadását. A képességfejlesztés a versengéssel szemben az együttműködés fejlesztő szerepét kívánja hangsúlyozni a lényeglátásra, szemlélődésre, szociális érzékenységre nevelés mellett.

Nevelőmunkánkban hangsúlyos helyen szerepel az anyanyelvi nevelés, a kommunikáció, a társas kapcsolatok fejlesztése. Több éve működő munkaközösségünk eredményes munkájára, sok éves szakmai tapasztalatainkra építünk. Arra kell nevelni gyermekeinket, hogy bátran megnyilatkozzanak, mondják el élményeiket, gondolataikat.

A nap nagy részét velünk töltik. Megtanítjuk őket az érzelmi, értelmi felismerésre, a rácsodálkozás örömére, a ragaszkodás megélésére, melyek mélyen meghatározzák személyiségük alakulását.

Milyennek szeretnénk nevelni gyermekeinket?

Legyenek kiegyensúlyozottak, boldogok, szépre-jóra nyitottak, érdeklődjenek a természeti-, társadalmi-, esztétikai értékek iránt, tiszteljék a hagyományokat, érdeklődjenek a társaik iránt, készek legyenek a segítségnyújtásra, utasítsák el a negatív magatartási formákat, tudjanak megbocsátani. Váljanak majdan önmaguk felelősségét felismerő és ennek tudatában cselekvő, ambiciózus keresztény felnőtté. Feleljenek meg a társadalom elvárásainak.

Lelkiismeretükkel tudjanak nap, mint nap elszámolni.

III.1.3. Óvodaképünk

Óvodánk jogelődjét, az Egyházmegyei Óvodát, 1996. augusztus 1-jén alapította Dr. Konkoly István megyéspüspök, mint a Szombathelyi Római Katolikus Egyházmegye Ordináriusa.

Az összevont intézményt, Brenner János Óvoda, Általános Iskola és Kollégium elnevezéssel, Dr. Veres András megyéspüspök, mint a Szombathelyi Római Katolikus Egyházmegye Ordináriusa 2008. szeptember 1-jén alapította.

A Brenner János Óvoda, mint tagintézmény a város északi részén található meg.

A gyermekek a város egész területéről és a megye településeiről jelentkezhetnek óvodánkba.

Az óvodába felvett gyermekeket a keresztény pedagógiai elvek szerint felkészítjük a keresztény életre. Életkoruknak megfelelően megismertetjük velük a keresztény hit és erkölcs alapvető igazságait. Felkeltjük érdeklődésüket a liturgikus év ünnepei iránt. Igyekszünk segíteni őket, hogy szüleikkel együtt jó kapcsolatba kerüljenek a lakóhelyük szerint illetékes plébániával, hogy ott igazi lelki otthonukra találjanak.

III.1.3.1. Nevelési céljaink

A keresztény szellemet nevelési célként valósítjuk meg: sokoldalúan fejleszteni a gyermeket Jézus szellemiségével, a keresztény erkölcs alapjain.

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus kibontakoztatására, fejlesztésére törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.

A családi nevelést segítve bontakoztatjuk ki a gyermekek személyiségét, fejlesztjük képességeiket és felkészítjük őket az iskolai életmódra.

Az óvodába felvett gyermekeket a keresztény pedagógusok és dolgozók példája nyomán felkészítjük a keresztény életre.

III.1.3.2. Nevelési feladataink

Az óvodai nevelés feladata: az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

hitre nevelés
az anyanyelvi – értelmi fejlesztés biztosítása

· az egészséges életmód alakítása ( a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód alakítása )

· az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

III.1.4. A személyiségfejlesztés feladatai

III.1.4.1. A hitre nevelés

A hit Isten ajándéka. A vallás hitünk megvallása mások előtt. A vallás mibennünk van, közösségi. Minden vallás hisz az örökkévalóságban. A hívő ember számára a jövő a fontos és örökké való Az. A hit és a fenntartható nevelés a jövőre irányultan gondolkodik.

A vallásos nevelésnek- melynek vállalása belső késztetésből, hitből, szeretetből fakad a közoktatásunkban elvitathatatlan szerepe van.

Óvodánk vallási tekintetben elkötelezett, katolikus szellemben neveljük a gyermekeket, a keresztény pedagógusok és elkötelezett keresztény munkatársak nyomán felkészítjük őket a keresztény életre

· megalapozzuk hitéletük gyakorlását

· keresztény erkölcsi értékrendre nevelünk

· megismertetjük a liturgikus év eseményeit

· ráébresztjük a gyermekeket teremtett világhoz való viszonyra és annak védelmére

Úgy neveljük a gyermekeket a keresztény világnézet szellemében, hogy az evangélium és a katolikus egyház tanításában kifejezett értékek egész életükben meghatározóvá váljanak. Igyekszünk képessé tenni a gyermekeket, a közösségi életet szabályozó értékeinek megvalósítására. Ezen értékek: az Isten és emberszeretet, igazság és igazságosság, hazaszeretet.

Az eszmei háttér kétféle módon épül be hétköznapjainkba:

· indirekt módon (versek, mesék, dalok stb.)

· direktebb módon (a gyerekek konkrétan megismerkednek egyházuk liturgiájával, pl. hitoktatás során imák és egyházi énekek tanulásával)

III.1.4.2. Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az értelmi nevelésben kiemelt jelentőségű az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása.

Az anyanyelvi nevelést nem tekinthetjük külön tevékenységnek, szerves része a nevelés egész folyamatának, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.

Az anyanyelvi fejlesztés feladata:

· játékos beszédindítás,

· elemi kommunikáció megindítása, a kommunikáció különböző formáinak alakítása

· hangdifferenciálások,

· szókincs fejlesztése,

· a családon belüli kommunikáció pedagógiai támogatása,

· beszéd és mozgás koordinálása.

Óvodánkban anyanyelvi munkaközösség működik, melynek keretében kiemelten foglalkozunk az anyanyelvi neveléssel.

Az anyanyelvi nevelés során megvalósított feladatainkon keresztül:

· nő a gyermek tájékozottsága,

· gazdagodnak ismeretei,

· alakulnak társas kapcsolatai,

· fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája.

A helyes és szép beszéd (melyben a példaadás az óvónő fontos feladata - szabályközvetítéssel, a javítgatást elkerülve) mélyíti a gyermekek érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti irodalmi élmények befogadására.

III.1.4.3. Az egészséges életmódra nevelés

Az egészséges életvitelre való igény kialakítása kiemelt fontossággal bír, hiszen ebben az életszakaszban legerőteljesebb a testi fejlődés.

A nevelésünk segítse elő ennek érdekében:

· a testi képességek fejlődését, edzését,

· az egészség védelmét, megőrzését, óvását,

· az egészséges életmód, testápolás, étkezés, öltözködés szokásainak kialakítását,

· a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítését (szükség esetén a megfelelő szakemberhez való irányítást is),

· a gyermekek fejlődéséhez és sokoldalú mozgásfejlesztéséhez biztonságos környezet kialakítását,

· önmaguk és környezetük esztétikumai iránti igény kialakítását,

· a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítását,

· a kulturált étkezés, a korszerű táplálkozás kialakítását,

· a higiénikus szokások, szabályok kialakítását, az intimitás tiszteletben tartását,

· a pihenés feltételeinek megteremtését

III.1.4.4. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

Fő feladata, hogy az óvodás korú gyermekek jellemző sajátosságaira (érzelmi motiváltság) építve alakítja és fejleszti a szociális-, esztétikai-, erkölcsi érzelmeket. Biztosítani kell, hogy kezdettől fogva kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket. Érzelmi biztonságot nyújtó, otthonos, derűs, barátságos, szeretetteli légkör kialakítására törekszünk, melyben a szokás-és normarendszer megalapozása megfelelő módon történhet.

Fontos a szűkebb és tágabb környezet megismerése, a szülőföldhöz való kötődés erősítése.

Ügyelni kell arra, hogy a gyermekekkel kapcsolatba kerülő felnőttek pozitív érzelmi kapcsolat kialakítására törekedjenek. Legyen pozitív az óvónő és az óvodában dolgozó felnőttek – gyermek, gyermek – gyermek közötti kapcsolat.

Fejleszteni kell a gyermekek empátiás készségét, alakítani én-tudatát, nevelni őket a másság elfogadására.

A szocializáció fejlesztésében fő szempont a belső igény kialakítása a kapcsolatfelvételre és az erre való képesség. Ehhez szükséges a közös élmények biztosítása (játék, kirándulás, hagyományok ápolása, jeles napok-, egyházi ünnepek megélése stb.), és az óvónő modell szerepe, amelyen keresztül alakulnak és fejlődnek erkölcsi és akarati tulajdonságaik, közösségi érzelmeik.

Erkölcsi tulajdonságok: igazságosság, őszinteség, lelkiismeretesség, mások iránti felelősség, megbocsájtás.

Közösségi érzelmek: együttérzés, segítőkészség, részvétérzés, örömszerzés-bánatokozás.

Képessé kell tenni a gyermekeket a konfliktusok önálló megoldására, a társakkal való együttműködésre, szükség szerint az „én-akarat” alárendelésére a közösség érdekeinek előtérbe helyezésével.

A szocializáció és az érzelmi nevelés szoros kapcsolatban áll egymással. A szocializáció területén lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részesüljenek differenciált bánásmódban, egyéni fejlesztésben, szükség szerint megfelelő szakember is foglalkozzon velük.

III.1.4.5. Az értelmi nevelés, differenciált fejlesztés

Az óvoda a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve biztosít változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül a természeti és társadalmi környezetről tapasztalatokat szerezhet.

További feladat a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, valamint az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

Az értelmi nevelésben kiemelt jelentőségű az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása, mely a napi nevelőmunka során szinte állandóan jelen van. Áthatja az óvodai élet minden területét. Szükséges figyelmet fordítani a helyes mintaadásra, a beszédkedv kialakítására és fenntartására. Fontos a gyermeki kérdések és válaszok meghallgatása és az érdeklődő odafordulás.

Kognitív képességek:

· vizuális észlelés, alaklátás és forma állandóság (alak, forma, méret, szín, rész-egész viszony),

· téri tájékozottság (oldaliság, irányok, viszonyok),

· keresztcsatornák fejlődése, dolgok eredete),

· észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása,

· feladatmegoldó képesség,

· gondolkodási műveletek (következtetés, konkretizálás, általánosítás, összehasonlítás, különbség-azonosság)

· verbális, vizuális memória és figyelem tartóssága, terjedelme.

Kommunikációs képességek:

· beszédhallás, beszédértés, szóbeli reprodukció, beszédfelfogás, tiszta beszéd,

· hangok ejtése, szókincs,

· mondatszerkesztés,

· értelmes, folyamatos, összefüggő beszéd.

Ezen képességek fejlesztésében, minden területen nagyon fontos, hogy az óvónő vegye figyelembe a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét. Az óvónő részéről a konkrét megfigyelések előzzék meg a tervszerű pedagógiai munkát. Teremtsen lehetőséget a gyermekek egyéni fejlettségi ütemére tervezett, kötetlen, játékos formában megvalósítható tevékenységekre, melyhez biztosítson megfelelő motivált környezetet, eszközöket, változatos tevékenységi formákat és vegye figyelembe a differenciált bánásmód elvét.

III.1.5. Az óvodai élet megszervezése

Az óvodai közösségben a keresztény szellemű légkör kialakítása a célunk. Kiemelt helyen áll a dolgozók magatartása, világnézeti azonossága, mely meghatározza a gyermekekhez való viszonyukat. Az óvodai nevelésünkben a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk az emberi és a gyermekeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásával.

A napirend és a heti rend összeállításánál fő szempontunk a megfelelő időtartamú, a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek szervezése. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakításánál a játéknak kitüntetett szerepet biztosítunk, figyelembe véve a gyermekek egyéni szükségleteit

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.

Az óvodai nevelés tervezését, szervezését és megvalósítását, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, óvodapedagógusi feljegyzések-nem kötelező- is szolgálják.

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

A napirend és heti rend összeállításánál szintén kiemelt szempont volt az egészséges életmód kialakítására való törekvés.

Célunk a nyugodt, kiegyensúlyozott életritmus kialakítása. A célok megvalósításához az óvoda kedvező adottságait használjuk fel.

Az óvodai nevelésünk feladata a gyermekek testi fejlődésének elősegítése.

Feladataink:

· a szervezet állóképességének növelése, betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,

· a kulturált étkezési szokások, az öltözködés, testápolás szokásainak helyes kialakítása,

· a környezet tisztaságára, rendjének megóvására való igény felkeltése,

· a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása,

· az alvás és pihenésszükséglet kielégítése

III.1.5.1. Az óvoda feltételrendszere

Az óvoda épülete 1968-ban épült, 100 férőhelyes.

A telek területe 3093 m², az óvoda 566 m². 4 csoportszoba van, melyek 50 m² felettiek.

Az épület fűtése: egyedi gáz.

Külön helyiség van biztosítva a logopédiai és a nevelési tanácsadó által szervezett felzárkóztató foglalkozásoknak.

Az óvodánknak van aulája, nevelői szobája - amely szülők fogadására is alkalmas -, szertára, könyvtára, részben önálló főzőkonyhája, raktára, mosókonyhája.

A dolgozók külön öltözővel rendelkeznek.

A szertár, könyvtár eszközkészlete folyamatos kiegészítésre, bővítésre szorul.

A gyermekek által használt eszközöket, felszereléseket számukra hozzáférhetően, és biztonságukra ügyelve helyezzük el.

A csoportok életkor szerinti összetétele homogén ill. heterogén. Az óvónők 2,5 éves kortól 7 éves korig ( a törvénymódosítás értelmében ) foglalkoznak a gyermekekkel. A csoportok kialakításánál a szülők igényeit is figyelembe vesszük (pl. óvónő választása, testvérek, barátok, bölcsődéből érkező gyermekek egy csoportba helyezése).

III.1.5.2. Az óvoda személyi feltétele:

óvodapedagógus 7+1 fő

/felsőfokú végzettséggel/

dajkák 4 fő

/szakképesítéssel: 3 fő

szakképesítés nélkül: 1 fő/

konyhai dolgozó 2 fő
udvari munkás 1 fő /4 órás/

Külső segítőink:

védőnő 1 fő
logopédus 1 fő

A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek.

A nem pedagógus alkalmazottak és az óvodapedagógusok összehangolt munkája, és tevékenysége hozzá járul az óvodai nevelés eredményességéhez.

III.1.5.3. Napirend

A gyülekezési idő 6.30-tól 8.30-ig tart.

A nap játékkal, beszélgetéssel indul. A folyamatos napirenddel biztosítjuk az összefüggő szabad játékra fordítható optimális időt és a tízóraizás nyugodt légkörét.

A délelőtt többi részét a szabadban töltjük játékkal, mozgással, sétával.

Ebéd előtt elcsendesedünk, készülődünk az étkezéshez. Imával hálát adunk a délelőttért, kérjük betegeink gyógyulását.

A pihenési időben a nyugodt alvás feltételeit és friss levegőt biztosítunk.

Az uzsonna elfogyasztása után lehetőség nyílik szabad játékra,egyéni fejlesztésre, felzárkóztatásra, mozgásra.

AZ ÓVODAI CSOPORTOK NAPIRENDJE

(Szeptember 1. – május 31.)

Időtartam	Tevékenység
6.30 – 11.30	Játék, szabad játék és szabadidős tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban tisztálkodás, folyamatos tízórai hitre nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése mozgás, mozgásfejlesztés játékba integrált egyéni és csoportos tevékenységek, fejlesztés párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek külső világ tevékeny megismerése mozgás vers, mese ének, zene, énekes játék rajzolás, mintázás, kézimunka részképességek fejlesztése egyéni formában gondozási tevékenységek
11.30 – 14.30	gondozási tevékenységek, ebéd előtti előkészületek étkezési ima, ebéd terem előkészítése a pihenéshez pihenés előtti mese, zenehallgatás pihenés egyéni szükségletnek megfelelően
14.30 – 17.00	folyamatos ébredés, gondozási tevékenységek, uzsonna szabad játék a teremben vagy a szabadban, az évszaktól függően, a szülők érkezéséig, mozgás, mozgásfejlesztés

AZ ÓVODAI CSOPORTOK NAPIRENDJE

(Június 1. – augusztus 31.)

Időtartam	Tevékenység
6.30 – 11.30	játék, szabad játék és szabadidős tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban tisztálkodás, tízórai hitre nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése játékba integrált egyéni és csoportos tevékenységek, fejlesztés gondozási tevékenységek külső világ élményei, megfigyelései mozgás, mozgásfejlesztés
11.30 – 14.30	gondozási tevékenységek, ebéd előtti előkészületek étkezési ima, ebéd terem előkészítése a pihenéshez pihenés előtti mese, zenehallgatás pihenés egyéni szükségletnek megfelelően
14.30 – 17.00	folyamatos ébredés, gondozási tevékenységek, uzsonna szabad játék a teremben vagy a szabadban, az évszaktól függően, a szülők érkezéséig, mozgás, mozgásfejlesztés

III.1.5.4. Heti rend

A tanévben minden csoport a HOP-hoz, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva állítja össze rugalmas heti rendjét.

Külön nevelési tervet készítünk a nyári időszakra, évente egy csoportnaplóban.

A játékba ágyazottan kerül sor a különféle tevékenységformákra.

A gyermekek korától függően kisebb- nagyobb kirándulásokat szervezünk.

Biztosítjuk a nyár vakáció jellegét (kézműves műhely, bábozás, sportversenyek, népi gyermekjátékok, lehetőleg minél több időt a szabad levegőn tartózkodva. stb.).

Szeptember 1-től május 31-ig
Kötött tevékenység		Kötetlen tevékenység Szabadon választható tevékenység
Tevékenység megnevezése	Tevékenység ideje	Tevékenység megnevezése	Tevékenység ideje
Hitre nevelés, anyanyelvi nevelés
· Mozgás	A hét meghatározott napján heti egy alkalom	· Játék, szabad játék · Anyanyelvi nevelés · Munka jellegű tevékenységek · Szabad mozgás, · Mozgásfejlesztés · Vers, mese · Ének, zene, énekes játék · Külső világ tevékeny megismerése · Rajzolás, mintázás, kézimunka	Nincs meghatározott napja (a gyerekek spontán érdeklődése alapján, gyermek vagy az óvónők megbeszélése szerint)
· Hittan · Néptánc	A hét meghatározott napjain Heti két alkalommal Heti egy alkalommal

Június 1-jétől augusztus 31-ig

Kötetlen tevékenység

Szabadon választható tevékenység

Tevékenység

Megnevezése

Tevékenység

Ideje

· Játék, szabad játék

· Hitre nevelés

· Anyanyelvi nevelés

· Vers, mese

· Ének, zene, énekes játék

· A külső világ tevékeny megismerése

· Rajzolás, mintázás, kézimunka

· Munka jellegű tevékenység

· Mozgás, mozgásos játékok

Nincs

meghatározott

napja

gyerekek

spontán

érdeklődése

alapján vagy

az óvónők kezdeményezésére

III.1.6. Az óvodai élet tevékenységi formái

A nevelés szervezeti kereteit:

a folyamatos gondozási teendők,
az egészséges életmód szokásai,
és a közösségi nevelés jelentik.

E keretek tág lehetőséget kínálnak a különböző tevékenységi tartalmak érvényesítésére, ugyanakkor feltételét képezik a gyermekek személyiségfejlődésének.

Sokoldalú nevelőmunkával, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben az óvodás korú gyermek személyiségének egészét fejlesztenünk kell elősegítve a testi, értelmi és szociális fejlődését.

Az óvodai élet tevékenységi formái:

Játék, szabad játék

Vers, mese
Ének, zene, énekes játék
Rajzolás, mintázás, kézimunka
Mozgás
A külső világ tevékeny megismerése

Munka jellegű tevékenységek
Tanulás
Hitre nevelés

Nevelőmunkánkban érvényesülnie kell a komplexitásnak. Tevékenységeink egységében eredményezik a személyiség fejlődését. E fejlődés közösségben, az egyéni bánásmód megvalósításával megy végbe.

Ezért a készségek, képességek kialakítása, illetve megalapozása céljából előnyben részesítjük:

a) kis- és középső csoportban az aktualitáshoz, kialakult szituációkhoz kapcsolódó mikrocsoportos illetve egyéni tevékenykedtetést,

b) nagycsoportban pedig az óvónő által kellően motivált szituációs játékokat, hogy minden gyermek felkészüljön az iskolai életre.

Az óvodai élet minden egyes tevékenységformáihoz más cél- és feladatrendszer társul.

A tevékenység szervezeti formája

Életkor és fejlettség

szerint

Kötött

Kötetlen

Tevékenység

Formái

2.5-3-4-5-6-7

évesen

Hitre nevelés

Mozgás

A többi tevékenységek szervezését a gyermekek érdeklődéséhez, és a napi időkerethez igazítjuk. Az óvodapedagógus feladata a feltételek megteremtésével a szabad választási lehetőségek motiválása. A gyermekek tevékenységeik során megszerzett ismereteiket spontán érdeklődésük alapján gyakorolhatják, gazdagíthatják.

Egyéni, mikro csoportos,

a témakörnek és a fejlesztésnek megfelelően

frontális

mozgás és az óvodapedagógus megítélése alapján más tevékenység is.

III.1.6.1. Játék, szabad játék

A 3-7 éves egészséges kisgyermek, amikor csak teheti játszik, a játék öröméért. A játék a gyermek legfontosabb tevékenységi formája, személyisége alakulásának legfontosabb tényezője. A játék által ügyesedik, okosodik, fejleszti manuális készségét. Így ismerkedik meg az anyagok és a dolgok tulajdonságaival.

Társas kapcsolataik alakulásának, érzelmi életük gazdagodásának is legfontosabb színtere. Megkönnyíti a szocializáció útját, a közösségi magatartás kialakítását. Elősegíti az új mozgásformák gyakorlását. A játék hatással van a gyermek esztétikai érzékének, ízlésvilágának alakulására. Így a játék szoros kapcsolatban van más nevelési területekkel.

Célunk: a játék által keresztény értékekre fogékony, kreatív, társaikhoz alkalmazkodni tudó, aktív, feladatokat értő és megtartó gyermekek nevelése.

Az óvónő feladatai:

ismerje meg a gyermek érdeklődési körét, tapasztalatait,
teremtse meg a játék lehetőségét mind a csoportban, mind az udvaron egyaránt,
segítse a bekapcsolódást a magányosan játszó gyermekek számára,
biztosítsa a fantázia, a hangulat, az érzelem szabad megnyilvánulását,
törekedjen arra, hogy minél hosszabb egybefüggő játékidőt biztosítson,
biztosítson ötletgazdag, fantáziadús félkész illetve kész anyagokat a motiválásra, fejlesztésre, újrakezdésre,
a gyakorlójáték során segítse, hogy az ismétlésekkel a funkciók fejlődjenek és az ismétlések a funkciógyakorlás során örömöt okozzanak,
középső- és nagycsoportban lendítse tovább a játékot gyakorlójátékból szerep- és szabályjátékká,
törekedjen a szerepjáték sokszínűségére, hogy az témájában és tartalmában megfeleljen az egyéni és életkori sajátosságoknak,
a szerepjáték eszközigényét a barkácsolással segítse elő, juttassa a gyermekeket az alkotás öröméhez,
a dramatizálás és bábozás legyen a játéktevékenység mindennapos része, épüljön a mindennapokba,
az udvari játéklehetőségek teremtsék meg a nagymozgások fejlődésének lehetőségeit, törekedjen a sokszínű eszközhasználatra,
az építő- és konstruáló játékban törekedjen arra, hogy a gyermekek által létrehozott dolgok a valóságot tükrözzék,
a szabályjáték kiválasztásában vegye figyelembe a gyermekek kívánságait, a csoport fejlettségét, létszámát,
az óvónő engedje az egészséges versenyszellem kialakulását kibontakoztatni a szabályok betartása mellett.

A játékirányítás ajánlott módszerei:

az óvónő biztosítson megfelelő helyet, időt, eszközt a nyugodt, önfeledt játékhoz,
az óvónő a játék indirekt irányításánál a gyermekek igényeit tartsa szem előtt,
a játék megszervezésében a fő szempont a gyermekek önkéntes részvétele, az önállóság érvényesülése legyen,
igyekezzen az óvónő a játék során adódó konfliktusokat elkerülni.

A gyermeki tevékenység jellemzői:

a gyermekek a játéktevékenység alatt ismerkednek a világgal, az őket körülvevő valósággal,
kialakulnak és fejlődnek társas kapcsolataik,
a gyermekek elkészítik a játékukhoz szükséges játékeszközt,
beszédmódjuk, kommunikációs készségük fokozódik és fejlődik,
irodalmi élményeiket kötetlen módon dramatizálják,
a különböző játéktípusok az egyéni és életkori sajátosságok függvényében mind témában, mind tartalomban változnak, fejlődnek.

A fejlődés főbb jellemzői:

Gyakorlójáték:

3-4 éves korban a hangok, szótagok, szavak, dallamok játékos szabályok szerinti ismétlése válik játékká,

a játékos mozdulatok, rakosgatások meghatározói a cselekvéseiknek, az állandóság a játék öröme
gyakori az egymás mellett egyedüli, magányos játék,

4-6-7 éves korban a gyakorlójáték csak akkor jelentkezik, ha a gyermek fejlődésében lemarad, fantáziája szegényes, vagy amikor egy új játékszer, eszköz használatát nem ismeri, és a manipuláció az ismerkedés eszköze.

Szerepjáték:

3-4 éves korban a gyermekek képesek olyan szerepjátékot kezdeményezni és eljátszani, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak. Játékukhoz megkeresik az eszközöket, képesek kiosztani a szerepeket. Egyedül, egymás mellett, vagy két-három gyermekből álló csoportban játszanak.
4-5 éves korban a gyakori szerepcserét és az eszközökhöz való ragaszkodást fölváltja a szerephez való kötődés.
5-6-7 éves korban megértik és elfogadják társaik ötleteit, alkalmazkodnak az általuk hozott szabályokhoz. Vállalják a számukra kedvezőtlenebb szerepeket. Képesek a tapasztalataik alapján eljátszani a felnőttek tevékenységeit, kapcsolatait.

Építő-, konstruáló játék:

3-4 éves korban a különböző építőjátékokat kirakják, építik, összerakják. Bonyolult építményeket hoznak létre, de ugyanabban a formában még egyszer nem tudják létrehozni.
4-7 éves korban építenek, szerelnek, szerkesztenek, egyre igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben. Óvodáskor végére önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre alkotásukat, kapcsolatba kerülnek a szerepjátékkal, és képesek a különböző eszközök kombinált alkalmazására is.

Barkácsolás:

3-4 éves korban egyszerűbb kiegészítő eszközök elkészítésével az óvónő kedvet ébreszt a barkácsolás iránt.
4-7 éves korban az elromlott játékeszközöket az óvónővel javítják meg. Egy-egy játékhelyzetben szükséges eszközt maguk is meg tudnak csinálni, bonyolultabb eszközöknél az óvónő segítségét kérik. Nagycsoportban az óvónő segítse elő, hogy a barkácsolás a szerepjáték, a dramatizálás, a bábozás természetes eszköze, alkotóeleme legyen.

Dramatizálás, bábozás:

3-4 éves korban legyen a csoportban olyan bábu, bábfajta, amit a gyermek a meséhez köthet, szívesen mozgatja. Ezek a bábuk éljenek a gyermekek között, legyen helyük a csoportban. Az óvónő biztosítson helyet a szabad bábozáshoz.
4-7 éves korban legyen a csoportban a gyermekek méretéhez igazodva bábparaván. Többfajta típusú báb álljon a gyermekek rendelkezésére. A mesealakos bábok mellett a hétköznapi élet figurái is szerepeljenek, hogy saját élményeik eljátszása is lehetővé váljon. Készítsen az óvónő a gyermekekkel közösen terményből, vagy más anyagokból, fakanálból, rongyból, papírból különböző bábfajtát. A bábjátékhoz szükséges eszközök készítése váljék a gyermekek szívesen végzett tevékenységévé.

Szabályjáték:

3-4 éves korban kedveltek a könnyen megjegyezhető szabályokhoz kötött játékok. (pl. körjátékok)
4-5 éves korban már olyan szabályjátékok is választhatók, amelyekben az előre megbeszélt szabályok már mindenkire nézve kötelezőek.
5-7 éves korban a nagyobb ügyességet (pl. sportjáték), vagy nagyobb szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok jellemzőek, amelyben nagy hangsúlyt kap a győzelem elérése, a szabályok betartása mellett. Kialakul a versenytudat, a versengés.

III.1.6.2. Hitre nevelés

„A templomok szent ikertestvére a katolikus iskola. Amikor senkinek még eszébe sem jutott, hogy a népet oktassa, akkor az Egyház vezetésével tanultak az oltár, a szószék, a keresztelőkút közelében a mi őseink hittant, betűt és számtant…”(Mindszenty József)

A hitre való neveléshez szükséges:

a megtapasztalás
az érzelmi biztonság
a szerető, elfogadó légkör
az összetartozás élménye
az iskolába lépés idején a hit tovább élése.

A hitre való nevelés átszövi az óvodai élet egészét:

köszönési módot
mindennapos lelki beszélgetést
étkezés előtti és utáni imádságot
templomlátogatásokat
játék, egyéb szabadon választott tevékenységet

A gyermekek alapvető tevékenységei közben a valláserkölcsi normákhoz igazodó magatartást- szeretet, bizalom, igazságosság, szabadság, jóság- megismerését, elfogadását, gyakorlását segítjük elő. A felnőttek részéről a példaadás a legfontosabb, hiteles életükkel átadhatják az Isten-képet. Arra kell törekednünk, hogy erő, támasz, biztonság sugározzék a gyermekek felé- harmonikus, szeretetteljes légkörben.

Az óvoda missziós feladata:

a keresztény családi élet folytatásaként a keresztény hitélet megtapasztaltatása, megtapasztalása az óvodai élet során (fele baráti szeretet, erények, ünnepi áhítat…), hiszen a gyermek élményein át ismeri meg és jut közel a vallásos élethez,
szeretetteljes, érzelmi biztonságot sugárzó légkörben a sokféle tevékenységgel (pl. Jézus életéről szóló bibliai történetek dramatizálásával) – szociális tanulás válik lehetővé,
az óvodai megalapozás időszakában szeretnénk olyan igényszintet kialakítani és erősíteni, mely példakövető és kihat egész későbbi életükre is,
a családok bekapcsolása az egyházközség életébe, közös szentmise látogatás a családokkal,
a templom látogatás során ismerkedés a liturgia eszközeivel, a helyes viselkedési szokások megismertetése,
csoportonként, valamint az egész óvodai közösségre kiterjesztve szülők részére, „családpasztorációs” foglalkozások szervezése,
a közös imádság, a közös munka és a közös szórakozás megtartó erejének erősítése.

Az egyházi év ünnepei óvodánkban:

Veni Sancte
November 11. Szent Márton napja
Karácsonyi ünnepkör: Advent, Szent Miklós, Karácsony- Betlehemezés
Február 2. :Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Február 3. Szent Balázs napja – Balázs-áldás
Húsvéti ünnepkör. Nagyböjt, Hamvazószerda,
Pünkösd
Te Deum

Erkölcsi nevelés (családi nevelés, közösségi és egyéni nevelés, keresztény erények)

A család a társadalom alapvető egysége, maga a kommunikáció, a kölcsönösség, a bizalom, a felelősség vállalás. A család alapozza meg a gyermekek helyes önbecsülését, önszeretetét, nevel rá az önismeretre és az önfegyelemre. A gyermekek a családban tanulhatják meg a beilleszkedést a közösségbe, a harmonikus együttélést másokkal.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségűek a közös céllal végzett közös élményeket nyújtó tevékenységek.

Az erkölcsi tulajdonságok megalapozása, kialakítása /együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, akarat/ és a biztonságérzet erősítése /feltétel nélküli szeretet, elfogadottság élménye/ erkölcsi nevelésünk alapja.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodában dolgozók viselkedése.

Ünnepek és megemlékezések:

A közösséget alakító tényezők között fontos szerepet töltenek be az ünnepek. Az ünnep és az azt megelőző ráhangolódás kitűnik az óvodai mindennapok szürkeségéből. Fényt áraszt és segít átvészelni a nehezebb napokat. Erőt, lelki erőt és támaszt nyújthat. Fontos maga az ünnep, de fontos a rákészülődés, a közös tervezgetés, a tevékeny várakozás is. Az ünnepi készülődés a ,,holnap örömét” adja, megerősíti a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozza a gyermekek közösséghez tartozását. A készülődés során nemcsak a minket körülvevő környezetet díszítjük fel az adott ünnephez méltóan, hanem lelkünket is ráhangoljuk a szépre, jóra, az örömre. A keresztény ünnepek megünneplésével hitünk minden igazságát átélhetik az óvodás korú gyermekek is.

Feladat:

az ünnep előkészítése.
az ünneplés megtanítása
az ünnep érzelmi tartalommal való megtöltése
az ünnep, jeles nap kiemelése a mindennapi élet eseményeiből

III.1.6.3. Anyanyelvi nevelés

Az összes tevékenységformában kiemelt figyelmet kell fordítani az anyanyelvi fejlesztésre, amely napi nevelőmunkánk során szinte állandóan jelen van.

Áthatja az óvodai élet minden területét.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermekek természetes beszéd-, és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermekek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fokozott figyelmet fordítunk.

Kommunikációs képességek:

beszédhallás, beszédértés, szóbeli reprodukció, beszédfelfogás, tiszta beszéd,
hangok ejtése, szókincs,
mondatszerkesztés,
értelmes, folyamatos, összefüggő beszéd.

Ezen képességek fejlesztésében minden területen nagyon fontos, hogy az óvónő vegye figyelembe a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét.

Szükséges figyelmet fordítani - a helyes mintaadás mellett- a beszédkedv kialakítására és fenntartására. Fontos a gyermeki kérdések és válaszok meghallgatása és az érdeklődő odafordulás.

III.1.6.4. Vers, mese

Az óvodás korú gyermekek életkorának megfelelő irodalmi műfajok: a vers és a mese. E terület szorosan összefonódik az anyanyelvi neveléssel. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A mese képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermekeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról.

A népi eredetű mesének erkölcsi tartalma van. A mese oldja a gyermekek szorongásait, amelyet a nagyrészt még ismeretlen világ, a feldolgozatlan indulatok váltanak ki belőlük. A gyermekek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és- vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

Az óvónő feladatai:

keltse fel a gyermekek mese, vers iránti érdeklődését,
teremtse meg a meghitt légkört a meséléshez,
az óvónő mesélése a nap fontos eseménye legyen, minden csoportban legyenek ennek szokásai, hagyományai, amelyek ezt elősegítik,
legyen mindennapos az elalvás előtti mesemondás,
biztosítsa a gyermekek számára a mesélés, verselés, bábozás, dramatizálás feltételeit a nap bármely szakában,
ismertesse meg a magyar népköltészet, népmesekincs és gyermekirodalom alkotásait (novellák, verses mesék, meseregények), emellett a nemzetközi irodalomból is válogasson meséket, figyelembe véve a gyermekek életkorát, használja fel a vallásos gyermekirodalom életkor specifikus műveit,
kedveltesse meg a gyermekekkel a verseket a ritmusán, hangzásán, hangulatán keresztül,
a gyermekek könyvhöz fűződő érzelmi kapcsolatának megalapozása érdekében alakítson ki könyvsarkot, ahol a gyermekeknek módjuk van egyéni könyvnézegetésre, valamint beszélgethetnek és mesélhetnek a látottakról önállóan is,
a bibliai történetek is épüljenek be az irodalmi élmények körébe – tematikusan kapcsolja ezeket az egyházi ünnepekhez, és mindig alkalmazkodjon a gyermekek lelkiállapotához, figyelméhez, hangulatához is,
rövid kis imákat is tanítson,
kezdeményezze, hogy otthon is rendszeresen verseljenek, meséljenek a felnőttek a gyermekeknek,
imádkozzanak együtt,
érdeklődjenek gyermekük óvodai élményei iránt, türelmesen hallgassák meg és tegyék lehetővé, hogy meseélményeiket játékkal, rajzzal otthon is kifejezhessék.

Gyermeki tevékenységek:

várják, kérik a mesemondást, verselést, mondókázást (közös imát),
a mesét csendben, figyelmesen hallgatják,
kedvenc meséjüket, bibliai történetüket eljátsszák, dramatizálják vagy bábozzák,
egyénileg és közösen is mondanak mondókát, verset, rövid mesét, kis imákat (fohász, hálaadás),
mesekönyveket, verseskönyveket, képes gyermekbibliát nézegetnek, beszélgetnek róla a képek, élmények alapján,
otthonról is hoznak kedvenc könyveket,
vigyáznak a könyvre, a könyvespolcukat rendben tartják.

A fejlődés jellemzői iskolába lépéskor:

a gyermekek játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. Az elhangzott vers, mondóka ismétlését kérik,
10-12 mondókát, 6-8 verset, rövid imát megjegyeznek, 15-20 verset meghallgatnak az év folyamán,
társak az óvónő énekes, halandzsás, mozgásos, improvizációs játék-kezdeményezéseiben,
megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, maguk is segítenek a mesehallgatás feltételeinek kialakításában,
figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét, bibliai történetet,
a folytatásos mesék, verse mesék, meseregények szálait össze tudják kötni, képesek követni a Jézus életéről szóló történeteket,
van kedvenc meséjük, mesehősük, az ismert mesék bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartozik,
mesekönyveik, imakönyvük, gyermekbibliájuk képeit önállóan is hosszasan nézegetik, mutatják egymásnak, beszélgetnek róluk, „mímelik” az olvasást. A képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket, bibliai történetüket. Vigyáznak a könyvekre.

Módszertani alapelvek:

Az óvónő:

törekedjen arra, hogy a gyermekek életkorának megfelelő irodalmi anyagot igényesen válogasson, így biztosítva, hogy a gyermekek ismerkedhessenek a magyar irodalom értékeivel és a népköltészettel. A mese a legtágabb értelemben tanít az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre. E képességek kifejlődése az olvasóvá válás alapja, e foglalkozási ág távlati, lényegi feladata – a családdal közösen!
használja fel a keresztény vallási kultúra eseményeit, történeteit, illusztrált irodalmát. Ezeket a gyermekek érdeklődésétől, élményétől, a közeledő ünnepektől függően válassza ki. Úgy mondja el, hogy a hozzá kapcsolódó bibliai igerész mondanivalójának megfeleljen.
előadásmódja természetes legyen, gyertyagyújtás, esetleg imádság előzze meg, ezzel is megkülönböztetve a mesétől. Helyszínéül ne a mesesarkot válassza!

III.1.6.5. Mindennapos mozgás, mozgásfejlesztés

Az óvoda feladata, hogy a családból kikerülő gyermekeknek az otthon biztonságát adó környezetet megteremtse.

A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását /járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás/ és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés, valamint hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához és az erkölcsi nevelés terén is nagy jelentőségű (feladattudat, feladattartás, becsületesség).

A mozgásfejlesztés a gyermekek egész napi tevékenységét áthatva szolgálja személyiségük fejlődését: hat a szervezet működésére, meghatározza a vérkeringést, a légzés- és emésztőrendszer tevékenységét, fokozza az anyagcserét, elősegíti a központi idegrendszer fejlődését. Teremben és szabad levegőn, eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán és szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

Mozgásfejlesztésünk alapvető céljai:

a természetes mozgáskedv fenntartása,
a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése,
a mozgásszint fejlesztése,
a mozgásos tapasztalatok bővítése,
gyakorlati lehetőségek biztosítása,
a testi képességek fejlesztése.

A testi nevelés fejlesztésében a jól kialakított belső és külső környezetet is felhasználjuk.

Az óvodáskorban a mozgás épp úgy fontos szerepet játszik az egészséges életmódra nevelésben, mint az értelmi nevelésben és a szociális fejlődésben.

Az óvónő feladatai:

reálisan tervezze meg a mozgás és testnevelés foglalkozások időtartamát, elosztását és mennyiségét,
segítse elő, hogy a gyermekek egészségesek, edzettek, alkalmazkodó képesek legyenek és mozgásuk összerendezetté váljék,
teremtsen örömteli légkört a testnevelés foglalkozásokon,
biztosítsa a lehetőséget, hogy a gyermekek szabadidőben is mozoghassanak,
ismertesse meg a testnevelésen keresztül a gyermekekkel a testrészeket, fejlessze a testsémát, a térirányokat,
biztosítson a mozgáshoz balesetmentes környezetet és változatos eszközöket,
törekedjen a tehetséggondozásra, egyéni képességek fejlesztésére,
biztosítson minél több lehetőséget a mozgás szabadban végzésére,
segítse a testnevelésen keresztül a közösségi és versenyszellem kialakulását,
ügyeljen a játékosságra, változatos tartalmú játékokat alkalmazzon,
a hibákat gyakorlat közben a helyes mozgás dicséretével javítsa,
hívja fel a szülők figyelmét a mozgás fontosságára.

Gyermeki tevékenységek:

ismerkednek a testrészekkel, azok funkciójával, megkülönböztetik az irányokat, gyakorlat közben alkalmazzák azokat
a nagymozgások során csúsznak, másznak, bújnak, ugrándoznak,
szem-, kéz-, láb-koordinációs gyakorlatoknál célba dobnak, ugranak, ugróiskoláznak, ugróköteleznek, függő mozgásokat végeznek,
az egyensúlyérzék fejlesztése közben hintázó, egyensúlyozó mozgást végeznek, kerékpároznak. Különböző eszközökkel és eszközökön dolgoznak,
a finom motorika fejlesztéséhez szalagot, labdát használnak.

A fejlődés jellemzői iskolába lépéskor:

növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezetté, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik, mozgástapasztalataik növekednek,
cselekvő képességük gyors, mozgásban kitartóak,
fejlődik tér- és időtájékozódó képességük, megszeretik és igénylik a mozgást,
egyéni-, csoportos-, sor- és váltóversenyeket játszanak a szabályok betartásával,
megértik és végrehajtják a vezényszavakat,
a természetes járást ütemes járással váltogatják,
állórajtból indulva 20-30 métert futnak,
talicskáznak combfogással,
egyensúlyoznak padmerevítő gerendán,
hátsó függőállásban lábmozgást végeznek,
akadályt átugranak, ugrásukat fékezni tudják,
labdát vezetnek, kislabdát hajítanak.

Módszertani alapelvek.

Az óvónő:

tartsa szem előtt az egészség megőrzését, a mozgáskultúra fejlesztését,
vegye figyelembe, hogy a testnevelés a játékos mozgásokon keresztül fejleszti a gyermekeket, törekedjen a játékosság megőrzésére,
segítse elő, hogy az egyéni adottságok fejlődjenek és sikerélményhez jussanak a gyermekek,
keltse fel és őrizze meg a gyermekek természetes mozgáskedvét és építsen rá,
a mozgásban lemaradt gyermekekkel végezzen tudatos fejlesztőmunkát.

III.1.6.6. A külső világ tevékeny megismerése (környezetismeret, környezetvédelem, természetvédelem, matematikai tartalom)

Célja: a természettel együtt élni, szeretve, védve azt. Nevelésünk során olyan attitűd alakuljon ki, melyet a pozitív érzelmi viszonyulás és az ismereteken alapuló aktív cselekvőképesség jellemez. A gyermek aktivitása és érdeklődése során szerezzen tapasztalatokat a szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól és azokat tevékenységei során alkalmazza. Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok szokásait, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét.

Feladatok:

az óvodapedagógus segítse elő, hogy a gyermekek maguk fedezhessék fel környezetük tárgyait, élőlényeit, jelenségeit,
biztosítson lehetőséget a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére,
alakítsa a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszonyt (pl. népszokások felelevenítésével),
környezetvédő, természetszerető ember személyiségének alakítása gyermekkorban,
a külső világ tevékeny megismerése során segítse elő a gyermekek matematikai tapasztalatszerzését, a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyok, ítélőképesség, tér-, sík- és mennyiségszemlélet fejlődését.

A környezeti és matematikai nevelés jellemzői:

Az ember és a természet közötti harmónia helyreállítása és hosszú távú fenntartása állandó és tervezett tevékenységet igényel.

Az óvodás gyermek csodálkozva néz a természetre, és kapcsolatot keres vele. Ha építünk a gyermekek fogékonyságára, megfigyelőképességére, akkor egyre inkább el tudjuk mélyíteni lelkében a hála, és viszont szeretet vallásos érzületét, a felelősségtudatot a csodálatos világ felé – az Istenkapcsolatot.

A közvetlen megfigyelés, tapasztalás különösen jelentős az óvodáskorban. E nélkül lehetetlen a megfelelő szokások, magatartási formák kialakítása. E célt szolgálják a kirándulások, túrák, séták, kerti munkák… stb., amikor megtanítjuk a gyermekeket a szabadban, a természetben való kulturált viselkedésre.

A matematikai nevelés anyagát elsősorban nem ismeretek alkotják. A gyermekek a matematikai tevékenységek (cselekvésesés és gondolati) során tapasztalatokat, élményeket gyűjtenek. Ezeket fejezi ki eleinte a saját szavaival, és ezekből alakulnak képzetek, fogalmak, összefüggések, ismeretek.

Az óvónő feladatai:

alaposan ismerje környezete növény- és állatvilágát, természeti jelenségeit,
az élővilág sokoldalú megfigyeltetése érzelmi megközelítésben,
juttassa el a gyermekeket annak belátásához, hogy az élőlényeket óvni, védeni, gondozni kell,
az állatokat, növényeket természetes környezetben figyeltesse meg (réten, legelőn, vízparton, erdőben, mezőn, ház körül, állatkertben…),
az új ökológiai szemléletben használt fogalmakat – mint a tápláléklánc és a védett növény, állat – ismertesse meg a gyermekekkel,
a csoportszobai élősarokban figyeltesse meg az állatokat (akvárium, terrárium) és növényeket (palánták, hagyma, bab, kukorica…)
rügyeztessen gyümölcsfaágakat, hajtasson, csíráztasson hagymás növényeket, magokat,
egész évben foglalkozzanak madárvédelemmel.
segítse elő a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.
teremtse meg a matematikai tapasztalatszerzés optimális feltételeit
építsen a gyermekek természetes kíváncsiságára, önálló problémamegoldás iránti igényére
fejlessze egyéni megismerő erőiket, problémalátásukat és problémamegoldó képességüket.

Gyermeki tevékenységek:

beszélgetnek szűkebb és tágabb környezetükről,
részt vesznek sétákon, kirándulásokon,
ismerkednek testükkel, funkcióival és ápolásával,
megfigyelik a közlekedést, a járműveket,
gyakorolják a gyalogos közlekedést,
megnevezik a közlekedési eszközöket,
megfigyelik az évszakokat,
ismereteket szereznek a természeti jelenségekről,
részt vesznek a növények gondozásában,
terméseket gyűjtenek,
tapasztalatokat szereznek összefüggésekről,
ismerkednek a növény és állatvilággal,
etetik a madarakat,
megnevezik a különböző színeket,
gondozzák a csoportban lévő állatokat.
halmazokat képeznek, bontanak, rendeznek
összehasonlítanak tulajdonságok szerint, becsléssel, párosítással, méréssel
számosságot megállapítanak
tevékenységekben a relációkat alkalmazzák, a geometriai
felismerik, előállítják

A fejlődés jellemzői iskolába lépéskor:

ismerik lakásuk címét, szüleik nevét és foglalkozását,
betartják az elemi közlekedési szabályokat, ismernek közlekedési eszközöket, és tudják, hogy azokat emberek készítették,
felismernek néhány feltűnő összefüggést,
felsorolják a testrészeket, tudják gondozásának fontosságát,
felismerik a napszakokat,
különbséget tesznek az évszakok között, jellegzetességeik alapján,
megnevezik környezetük színeit,
összehasonlításokat tesznek,
megkülönböztetnek növényeket, állatokat külső jegyeik és hasznosságuk alapján.
fejlődik a matematikai tevékenységek során a gondolatok tevékenységgel és szóval történő kifejezésének képessége
megértik, követik az óvónő gondolatmenetét, kérdéseit.
előbbre jutnak az önálló tapasztalatszerzésben,
tudnak és mernek véleményt mondani, kérdezni, kapcsolatot teremteni.
növekszik türelmük önmagukkal és társaikkal szemben,
kitartóbbá válnak, nő figyelmük tartóssága, erősödik akaratuk, önfegyelmük
szívesen vesznek részt matematikai jellegű tevékenységekben,
képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére
értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat
felismerik és megnevezik a geometriai alakzatokat és tulajdonságaikat
számlálnak legalább 10-ig
elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet elő tudnak állítani
felismerik a szimmetrikus alakzatokat és tükör segítségével maguk is képesek azt létrehozni.
értik és követni tudják az irányokat, a névutókat.

Módszertani alapelvek:

Az óvónő:

törekedjen arra, hogy a tárgyakat, jelenségeket természetes környezetükben és megjelenési formájukban ismertesse,
alakítsa saját példamutatásán keresztül a természet iránti szeretetet és védelmet
erősítse a lakóhely iránti szeretetet, a hagyományok ápolását és a felnőttek, társak iránti tisztelet kialakulását.

Kapcsolata más nevelési területekkel:

Szoros kapcsolata van:

a közösségi neveléssel, hiszen a gyermekek megtanulják a társadalmi környezethez való alkalmazkodást és a különböző viselkedési szabályokat,
a „külső világ tevékeny megismerésével”, hiszen elősegíti a természet színeire, formáira való rácsodálkozást és a szépség iránti vonzódást, a tárgyak, jelenségek tulajdonságainak megismerését,
az „ének, zene, énekes játékkal” a népszokások, hagyományok ápolásán keresztül,
a játékkal és a munkával is.

III.1.6.7. Ének, zene, énekes játékok, néphagyományőrzés

Tevékenységünk célja, hogy a zenei neveléssel élményhez juttassuk a gyermekeket, felkeltsük zenei érdeklődésüket, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek. Arra törekszünk, hogy megszerettessük velük az éneklést, az énekes játékokat és szoktassuk őket a szép, tiszta éneklésre. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeinek /a ritmus, éneklés, hallás, mozgás/ és zenei kreativitásának alakításában. Zenehallgatás segítségével pedig zenei élményhez juttatjuk őket. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

A vallási nevelés keretén belül zenei anyagunkat gyermekeknek írt egyházi dalokból és a gyermekek hangterjedelmének megfelelő egyházi művekből válogatjuk.

Az óvónő feladatai:

keltse fel a gyermekek zene iránti érdeklődését,
az éneklés, dúdolgatás, mondókázás a mindennapok része legyen, hassa át a többi foglalkozási ágat is,
rendszeresen hallgattasson a gyermekekkel különböző műfajú zenéket,
idézzék fel közösen a már ismert dalokat, játsszanak dalfelismerő játékot mind dallam, mind pedig ritmus alapján,
találjanak ki új dalokat (improvizálás), vagy énekeljenek más szöveget is egy adott dallamra,
táncoljanak, mozogjanak zenére,
játsszanak rendszeresen körjátékokat,
ismertesse meg a gyermekeket különböző hangszerekkel, lehetőség szerint szólaltassa is meg őket,
figyeltesse meg a gyermekekkel a természet hangjait is,
az évszakok, ünnepek figyelembe vételével válassza ki a megfelelő zenei anyagot,
fektessen nagy hangsúlyt a vallásos zenei anyag tanítására és hallgatására,
lehetőség szerint vigye el őket (akár szülői segítséggel is) rövidebb előadásokra, hangversenyekre – nagy élmény számukra, ha gyermekeket láthatnak zenélni.

Gyermeki tevékenységek:

a felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés váljék részévé a gyermekek mindennapi tevékenységének
várják a körjátékot vagy éppen maguk kezdeményezzék azt,
a zenét csendben, áhítattal hallgatják,
egy-egy tárgy, tevékenység kapcsán felidéznek dalokat,
a kezükbe kerülő tárgyakkal zenélnek (kopácsolnak, dobolnak, csilingelnek, zörögnek stb.),
ringatóznak, mozognak, táncolnak éneklés közben, vagy egy dal hallatán.

Módszertani alapelvek:

Az óvónő:

mindenkor alkalmazkodjon a gyermekek életkorához és képességeikhez,
törekedjen a példamutatásra:

a szép tiszta énekhangra,
a helyes ritmizálásra,
a megfelelő hangmagasságra,
az életkornak megfelelő zenei anyag kiválasztására,

biztosítson helyet, időt, lehetőséget arra, hogy a gyermekek kibontakozhassanak, az egyéni adottságok fejlődhessenek és sikerélményhez jussanak a gyermekek.

A fejlődés jellemzői iskolába lépéskor:

énekelnek 6 hang terjedelmű dalokat, dúdolnak ismert dallamokat,
tudnak természetes tempóban járni, tempót tartani,
visszaénekelnek dallamot,
felismerik és alkalmazni tudják a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalom-párokat dallamban és ritmusban egyaránt,
törekednek a tiszta éneklésre,
figyelmesen hallgatják a bemutatott zenét,
tudnak egyszerű táncos mozgásokat,
énekelnek alkalmi dalokat az ünnepkörökhöz kapcsolódva,
ki tudják fejezni cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést,
felismerik a környezetbeli hangokat, a hangszereket,
ismernek néhány téralakítási lehetőséget,
próbálkoznak a dallamrögtönzéssel

III.1.6.8. Rajzolás, mintázás, kézimunka

Magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, az építést, a képalakítást, a kézimunka különböző fajtáit, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, a vallásos témákhoz kapcsolatos alkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedést. Mindez fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

Az óvónő feladata:

az „intellektuális látás” megalapozását segíti elő az inger gazdag környezet, ezért legyen igényes a környezet kialakításában,
teremtse meg a feltételeket a gyermekek ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez,
biztosítson teret és lehetőséget az egész nap folyamán az ábrázoló tevékenységekre
ismertesse meg a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és
fejlessze képi gondolkodásukat, járuljon hozzá a vizuális nyelv elsajátításához,
keltse fel a gyermekekben az ábrázolás eszközeivel, anyagaival való tevékenység vágyát a sokféle anyag biztosításával,
nélkülözhetetlen az óvónő rajzoló, mintázó tevékenységének kedvcsináló szerepe,
segítse a gyermekek kezdeményező, kreatív magatartásának érvényre jutását (a lehetőségteremtéssel, gazdag élménynyújtással),
változatos módokon segítse elő, hogy kialakuljon a gyermekekben a szép iránti vonzódás,
biztosítsa, hogy a gyermekek találkozhassanak, ismerkedhessenek műalkotásokkal,
aktualitáshoz – jeles nap, vallási ünnep – kötve mutasson be jeles műalkotásokat a gyermekeknek,
biztassa a szülőket, hogy otthon is adjanak lehetőséget gyermeküknek az ábrázolásra, és hogy kész alkotásaikat dicsérjék, őrizzék és becsüljék meg, örüljenek neki.

Gyermeki tevékenységek:

firkálgatnak, rajzolnak eltérő formájú, színű és nagyságú felületen,
festenek ujjal, szivaccsal, majd ecsettel,
használják az alapszíneket, később a színárnyalatokat,
képeket készítenek különféle technikákkal,
papírt tépnek, vágnak, ragasztanak,
gyűjtenek különböző anyagokat, terméseket, ezekből barkácsolnak pl. játékeszközt, ajándékot,
építenek kockából, homokból, hóból,
tapasztalatokat szereznek az anyagok viselkedéséről (oldhatóság, nyomhagyás, karcolhatóság, képlékenység),
megismerkednek népi kismesterségekkel: szövés, fonás, mézeskalács készítés, tojásfestés, agyagozás, gyöngyfűzés, varrás - amit ki is próbálnak.

A fejlődés jellemzői iskolába lépéskor:

bekapcsolódnak környezetük alakításába, szebbé tételébe, kiegészítik, rendezik azt
képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére,
a képi kifejezés változatos eszközeit többnyire biztonsággal használják élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében,
kialakulnak kedvenc színeik, ami az egyéni színhasználatban megjelenik,
formaábrázolásuk részletekre is kiterjed, próbálkoznak egyszerűbb mozgások jelzésével is,
a közös munkák értékelése során, és a műalkotásokkal kapcsolatban véleményt nyilvánítanak,
tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával,
önállóan és csoportosan is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, maketteket, fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat, önállóan díszítenek tárgyakat.

Módszertani alapelvek:

az óvónő vegye figyelembe a gyermekek képességbeli különbözőségeit (nem kell és nem is lehet egy szintre hozni a gyerekeket!),
irányításában igazodjék az egyes gyermekek fejlettségi szintjéhez,
hagyja érvényesülni a gyermekek alkotó fantáziáját, kezelje értékként az elkészült műveket,
teremtsen alkalmat arra, hogy a gyermekek egymás munkáját is nézegethessék, adhassanak tanácsot és segítséget,
gondoskodjék minden gyermek munkájának folyamatos bemutatásáról a csoportszobában és a szülők által látható helyen is,
az ábrázolás tényét, szándékát kell értékelni. Az ábrázolás szintjét azon mérje, hogy milyen aktivitással rajzol, mintáz a gyermek, létrehozott formái mennyire összefüggőek, tagoltak, milyen viszonyban vannak egymással, mennyit fejlődött a gyermek saját képi nyelvének kialakításában, emberábrázolásnál: hogy a gyermek képes volt-e az embert egy-két felismerhető jeggyel kifejezni.

III.1.6.9. Munka

A tevékeny élet egyik alkotóeleme a munka. A munkának sokféle lehetősége és árnyalata van az óvodában, melynek örömét az óvónő tudatos, tervszerű, egész személyre szabott gyermekismerete tesz lehetővé. A játékkal és a cselekvő tapasztalással átszőtt munka jellegű játékos tevékenység fontos eszköze a személyiségfejlesztésnek.

Munka jellegű tevékenységek:

Célunk:

a munkával vállalt önkéntesség és a közösségért végzett tevékenység örömének éreztetése,
az eredmények megbecsülésére való nevelés,
vágy felkeltése környezetünk szépítésére,
jártasságok kialakítása az eszközök, szerszámok használatában,
a gyermekek kötelességvállalásának alakítása,
tapasztalatok erősítése, bővítése,
egymást segítő kapcsolatok kialakítása, a saját és mások elismerésére nevelés
munkamegosztásra nevelés,
a család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése.

Óvónői feladatok:

a gyermeket megtanítjuk a munkafolyamat elvégzésére,
megtanítjuk a munkaeszközök észszerű használatát,
kialakítjuk a munkakészségeket és szokásokat,
megerősítjük a munkára késztető indokokat,
különbséget teszünk a játék és a munka között,
lehetőséget biztosítunk az önálló munkavégzésre,
felhívjuk a szülők figyelmét a gyermeki munka fontosságára és a személyiségformáló szerepére,
a munkaeszközöket a gyermekek által elérhető helyre helyezzük.
tudatos pedagógiai szervezéssel - a gyermekkel való együttműködés során
folyamatosan konkrét, reális, a gyermeknek saját magához mért fejlesztő értékelést nyújtunk.

Gyermeki tevékenységek:

Az önkiszolgálás

öltözködés
testápolási teendők
étkezéssel kapcsolatos munkálatok

A közösség érdekében végzett munka

a naposi tevékenység
csoport életéhez kapcsolódó állandó feladatok

Az alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások

a környezet rendjének biztosítása
segítés a felnőttnek, egymásnak és a kisebbeknek
egyéb megbízatások teljesítése

Az évszakoknak megfelelő tevékenységek

csoportszobában
udvaron
óvoda környezetében.

A fejlődés jellemzői iskolába lépéskor:

A gyermek képes:

felismerni az adott helyzetben, hogy segíthet önmagán és máson,
megérteni, hogy a különböző önmagáért és a társaiért végzett munkákat, külső szükségletek kényszerítő hatására kell elvégeznie, - nem az óvónőért,
észrevenni, ha egyedül nem boldogul és nyugodt hangnemben segítséget kérni,
pontosan kifejteni, mivel nem boldogul,
felmérni, kivel képes összedolgozni társai közül,
eldönteni, hogy ő mit tesz, mit tud tenni,
megszervezni a végrehajtást, (eszközök, segítség, feladatkiosztás, munkavégzés, rendrakás),
örülni munkája eredményének.

Módszertani alapelvek:

Az óvónő:

olyan munkát bízzon a gyermekekre, amelynek elvégzésére megerőltetés nélkül képesek,
az egyes munkafajtákat fokozatosan vezesse be, a munka mennyiségét csak fokról-fokra növelje,
vegye figyelembe az egyes gyermekek egyéni sajátosságait,
minden gyermek a képességeinek megfelelő munkafeladatot kapja, és legyen alkalma, hogy a még nem teljesen elsajátított munkafogásokat gyakorolhassa,
az óvónő a reális, az egyéni fejlődést figyelembe vevő értékelésével segítse a gyereket az adott feladat jobb megoldására, ébresszen kedvet a további munkához,
teremtsen olyan helyzeteket, melyek a gyermekeket gondolkodásra késztetik,
támaszkodjék a gyermekek otthoni tapasztalataira,
segítse a szülőket, hogy belássák a gyermekek környezet iránti érdeklődésének fontosságát,
alakítsa a gyermekek érzelmi viszonyát a szülőföldhöz,
ismertesse meg a gyermekeket más népek szokásaival.

III.1.6.10. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Óvodánkban a tanulás célja:

A nevelési célokkal szorosan összefonódva, olyan harmonikus személyiségű gyermekek nevelése, akikben kialakul a kreatív, érdeklődő életszemlélet és gondolkodás. Fejlődjék ki kompetenciájuk, mely képessé teszi gyermekeinket önmagukkal és a környezetükkel való célszerű és hatékony bánásmódra. Élményeik váljanak belső tudássá.

A tanulás nemcsak társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem a biztonság és kölcsönösség, az elfogadás és elfogadottság élményének sokféle módon történő megélése.

Az óvónő feladatai:

értékátadás
játékosság,
jelenjen meg a kognitív képességek tevékenységbe ágyazott alakítása,
figyelnie kell a vizuális, akusztikus, kinesztetikus észlelés és érzékelés képességének, a verbális emlékezet fejlesztésének játékos megvalósítására,
vegye figyelembe az egyéni adottságokat, a terhelhetőséget,
fontos a spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, egymásra épülése,
a tanulás akadályba ütközése esetén a gyermekek fejlődési üteméhez igazodóan alkalmazzon egyéni felzárkóztatást, fejlesztést,
tehetségígéretre utaló tulajdonságok megléte esetén nagyobb figyelmet, egyéni fejlesztést alkalmazzon.
a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását.

A tanulás típusai óvodánkban:

spontán,
tervszerűen kezdeményezett – kötetlen,
tervszerűen kezdeményezett – kötött

A tanulás jellemzői:

Óvodánkban a tanulás folyamatos, utánzáson alapuló, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermekek cselekvő aktivitása, sok érzékszervre ható tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

Kisgyermekkorban a tanulás és a játék nem különíthetők el egymástól. A gyermek úgy tanul, hogy játszik.

A játék elemei a gyermeki műveltség szerves alkotórészei, élettechnikák kipróbálása, tanulási módok kidolgozása. Ily módon előkészítője a későbbi rendszeres ismeretszerzésnek.

Az ismereteket komplexitásukban a valóságból szerzik a gyermekek.

A gyermekek megismerő folyamata fokozatosan áttevődik a képszerű gondolkodás szintjére.

A tanulás hatására rendeződnek a gyermekek tapasztalatai. Pontosabbá válik érzékelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák felismerésére és megoldására.

A tanulás lehetséges formái óvodánkban:

utánzásos minta- és modellkövetés magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),
spontán játékos tapasztalatszerzés,
cselekvéses tanulás
óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés
kirándulás, egyéb tevékenység,
gyakorlati probléma- és feladatmegoldás,
óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi körben megvalósuló tanulás.

A fejlődés jellemzői iskolába lépéskor:

a gyermekek többsége óvodáskor végére, 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.
az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.
a testi fejlettség szintje –alakváltozás, teherbírás, összerendezett, harmonikus mozgás, testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítására való képesség,
a lelki képességek szintje - lelkileg kiegyensúlyozott, ismeri a viselkedés általános szabályait
a tanuláshoz szükséges képességek fejlettsége – szándékos bevésés és figyelem – megfelelő kommunikáció, elemi ismeretek önmagáról, a környezetéről,
a szociális képességek szintje - szociális érettség – elfogadás, együttműködés, kapcsolatteremtés, alkalmazkodó képesség, feladattudat kialakulóban, az ismeretszerzési tevékenységhez szükséges tulajdonságok megléte.

III.1.7. Óvodánk hagyományos ünnepei

„Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon megpihent egész teremtő munkája után.”

(Teremtés 2.3)

A katolikus óvodának a mai megtépázott értékrendű világban egyik lényeges feladata, hogy újra felfedeztesse a szülőkkel, gyermekekkel a magyar nép népi és keresztény ünnepeit és hagyományait, azok belső tartalmát, esztétikumát.

Legyen az a közösség egy ünnepi asztal, egyházi vagy népi ünnep, megtanítja a gyermeket önmaga (ideje, figyelme, szeretete) ajándékozására. Ezáltal pozitív értékek szabadulnak fel, melyek a testre, értelemre, pszichére pozitívan hatnak.

Az egyházi év ünnepei óvodánkban:

-Veni Sancte: Szeptember elején közös szentmise a családokkal és az óvodai

dolgozókkal a templomban

-November 1.: Mindenszentek

-November 2.: Halottak napja

-November 11.: Szent Márton napja – vásár, lampionos felvonulás

-Advent: Koszorú kötés a szülőkkel, az óvoda díszítése

Adventi szentmise a családokkal a templomban

-December 6.: Szent Miklós ünnepe, ajándékozás

-December 24.: Jézuska várás, Betlehemezés

-Február 2.: Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

gyertyaöntés és felszentelés

-Február 3.: Szent Balázs napja

Balázs- áldás

-Nagyböjt.: Közös szentmise az óvodai dolgozókkal a

Székesegyházban

-Hamvazószerda: Törekszünk a pénteki húsmentes napok terveztetésére

a gyermekétkeztetésben

-Húsvét

-Pünkösd

-Te Deum.: Közös tanévzáró szentmise a családokkal a templomban

A naptári év ünnepei:

-Október 23.

-Március 15.

-Május 1.

-Anyák napja / A templomban köszöntjük az édesanyákat /

Hagyományaink:

- Szőlőünnep

- Szüretelés (almaszüret egy almáskertben)

- Állatok Világnapja – október 4.

- Márton napi vásár, lampionos felvonulás

- Adventi koszorúkötés a szülőkkel

- Szeretetvásár

- Betlehemezés (a nagycsoportos gyermekek betlehemes dramatikus játékukkal ellátogatnak az Idősek Szociális Otthonába, a Papi Otthonba, a Csodaország Bölcsödébe)

- Farsang (egész napos jelmezes vigadalom az óvodában)

- Óvodanyitogató –betekintést nyújtunk a leendő óvodásoknak és szüleiknek az óvoda életébe

- Víz Világnapja – március 22.

- Föld napja – április 22.

- Évzáró ünnepélyek, nagycsoportos gyermekek búcsúzása az óvodától

- Juniális

- Madarak és fák napja – mozgó időpont május hónapban

- Kirándulások

- Születésnapok

- Nyílt napok

III.1.8. Óvodánk kapcsolatai

Belső kapcsolatok:

Az óvónő és gyermekek kapcsolata:

Az óvónő szeretettel vonzza magához a gyermekeket. Tiszteletben kell tartania a gyermekek személyiségét. Az óvónő és a gyermekek kapcsolata között a kiindulópont az elfogadás. A problémás helyzetekben nem a gyermeket ítéli el, hanem a cselekedetet. Gyakorolja a megbocsájtást.

A felnőttek kapcsolata:

Az óvodában dolgozó felnőttek lelkisége határozza meg az óvodai légkört. Ez a másik szakmai és emberi elfogadásában, az egymás iránti tiszteletben, segítőkészségben nyilvánul meg. Az építő kritikát bátran kinyilvánítják és elfogadják.

Külső kapcsolatok:

A család

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családokkal való együttműködés. Az óvoda nyitottságával lehetőséget ad a szülőknek az óvodai életbe való betekintésre. Az óvónők tiszteletben tartják a szülők meggyőződését. Segítik őket a keresztény nevelés helyes értelmezésében, szülői megbeszélésekkel, előadások szervezésével, szakkönyvek ajánlásával, lelki töltekezések biztosításával támogatják őket.

A kapcsolattartás színterei: -

szülői értekezletek,
fogadó órák,
nyílt napok, játszódélutánok,
családlátogatások,
közös óvoda programok, kirándulások,
esetenkénti megbeszélések.

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet alatt és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében.

A különböző intézményekkel való kapcsolattartásunkban alapelvünk a kölcsönös elfogadás, a nyitottság, a kezdeményező készség, a felelősségérzet a gyermekek fejlődése érdekében.

Kapcsolatot tartunk:

a Brenner János Általános Iskolával.

A kapcsolattartásból adódó feladatok:

igazgatói tájékoztató, tanítói szülői értekezlet az óvodában januárban a beiratkozás
előtt, az iskola pedagógiai arculatának bemutatása az óvodai szülői fórumon
a nagycsoportos gyermekek látogatása egy vagy több tanórán
a leendő első osztályos tanítók látogatása az óvodai nagycsoportosoknál
közös óvodai-iskolai rendezvények látogatása
folyamatos konzultálás az óvoda és az iskola pedagógusai között

Brenner János Kollégiummal,
a Püspöki Hivatallal,
a Csodaország Bölcsödével,
a Csicsergő Bölcsődével,
a Martineum Felnőttképző Akadémiával,
a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal,
a Mesebolt Bábszínházzal,
az Agóra Gyermekek Házával,
a KPSZTI-vel
a Polgármesteri Hivatal Szociális-, Egészségügyi-és Családvédelmi Osztályával,
a Pálos Károly Családvédelmi-és Gyermekjóléti Szolgálattal,
a Karitásszal,
a NyME Nevelési Tanácsadóval.

1.9. Sajátos feladataink, speciális szolgáltatásaink

III.1.9.1. Gyermekvédelem az óvodában

A gyermek – és ifjúságvédelem a nevelési – oktatási munka szerves része, hisz az óvoda, mint közoktatási intézmény részt vesz a gyermekvédelem feladatainak végrehajtásában.

Az óvónőknek és az óvodában összes munkatársnak az a feladata, hogy felismerjük a gyermek fejlődését esetleg veszélyeztető okokat és pedagógiai eszközökkel, illetve külső eszközök igénybevételével törekedjünk a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Mindehhez fontos, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a szülőkkel, hisz a nevelésben csak az egymást segítők érik el a kitűzött célokat. Körültekintően, empatikus lelkülettel lehet közeledni egy adott probléma esetén: hogy a szülő ne a bántást, beleavatkozást érezze, hanem a segítő szándékot.

A hozzánk járó gyermekek többsége rendezett családi körülmények között él, de minden csoportban fellelhető olyan gyermek, ahol a szülők elváltak, anyagi nehézséggel küzdenek, vagy a gyermeknek beilleszkedési, magatartási zavara van. Nekik segítséget kell nyújtanunk.

a.) Alapelvek, célkitűzések, irányelvek

· A családnak a társadalom alapvető egységeként azt a védelmet és támogatást, amelyre szüksége van ahhoz, hogy a közösségben szerepét maradéktalanul betölthesse.

· A gyermek személyiségének harmonikus kibontakozásához szükséges, hogy családi környezetben, boldog, szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel.

· Tekintetbe kell venni, hogy a gyermeknek teljes mértékben felkészültnek kell lennie önálló élet vitelére a társadalomban, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghirdetett eszmények: a béke, az emberi méltóság, a türelmesség, a szabadság, az egyenlőség és szolidaritás szellemében szükséges nevelni, figyelembe véve az egyezményes nyilatkozatot, törvényeket.

· A gyermek nevelésének, oktatásának a következő célokra kell irányulnia:

o Elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi, fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határig való kifejlesztését.

o A gyermek tudatába be kell építeni az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában elfogadott elvek tiszteletben tartását.

o A gyermek tudatába kell vésni a szülei, személyazonossága, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, más kultúrák iránti tiszteletet.

o Fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közötti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiség, nemzeti és vallási csoport közötti barátság szellemében tudja vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget.

o A gyermek tudatába kell vésni a természeti környezet iránti tiszteletet,annak védelmét.

Az alapelvek, célkitűzések semmiképpen sem értelmezhetők úgy, hogy sérthessék a természetes vagy jogi személyeknek oktatási-nevelési, intézményalapítási és vezetési szabadságát.

· A gyermekvédelem az óvodai oktatási- nevelési munka szerves része:

· A legtágabb értelemben véve a gyermek nevelése, óvodai felügyelete a személyiség formáló hatásával, a tudásszint növelésével, az erkölcsi normák megismertetésével közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek helyes irányba fejlődjön.

· A közoktatásról szóló törvény 41. §- ának ( 5 ) és ( 6 ) bekezdése szerint az óvodának gondoskodnia kell a rábízott gyermek felügyeletéről. Továbbá el kell látni tehetségkutatással és tehetséggondozással, valamint gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokkal.

· Az intézmény szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez, ennek érdekében együttműködik a gyermekjóléti szakszolgálattal.

· A szülői házzal való kapcsolattartás, a szülők segítése gyermekük nevelésében,a családi környezet, a család szociális, kulturális, anyagi helyzetének a gyermek fejlődésére való hatásának vizsgálata és felmérése ugyanúgy része az óvodai nevelésnek, mint az óvodai élet megszervezése.

· Feladata a pedagógusnak az is, hogy a szülőket és gyermekeket az őket érintő kérdésről rendszeresen tájékoztassa, és a szülőket figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

· A gyermekvédelem alapja a jogszabályok mellett az óvodai nevelési program.

· A gyermekvédelem intézményi rendszerének működéséért az intézmény vezetője a felelős, munkájában pedig köteles közreműködni minden pedagógus.

· A gyermekvédelmi felelős segíti az intézményvezető irányító tevékenységét, továbbá összehangolja a pedagógusok ez irányú tevékenységét.

Feladatok:

· Tanév elején nyilvántartásba kell venni a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési-, magatartási-, tanulási nehézségekkel küszködő gyermekeket.

· A felmérés után szükséges az adatok rögzítése.( határidők, felelősök )

· Fejlesztési terv kidolgozása minden gyermek esetében.

· A szülők figyelmének felhívása a különböző támogatási formák igénylésére és a határidők pontos betartására.

b.) A gyermekvédelem hatékonyságát segítő módszerek:

· Rendszeres családlátogatások, szülői értekezletek, nyílt napok, fogadóóra, ünnepélyek…

· Személyiséget fejlesztő tréningek tartása az óvoda dolgozóinak.

· Szülők klubja, mentálhigiéniás foglalkozások tartása, tanácsadás szervezése szülőknek.

· Közös kirándulások a családokkal, munkadélutánok szervezése.

· A tantestület negyedévenkénti tapasztalatcseréje, munkaközösségi megbeszélések során módszerek megbeszélése, problémák feltárása.

· A csoportnaplókban, feljegyzésekben tervezés, nyomon követés.

· Logopédiai ellátás

· Fejlesztőpedagógiai foglalkozások biztosítása.

· Tehetséggondozás.

· Fejlesztési lapok vezetése.

· Családpasztoráció.

· Családgondozási munkában való részvétel.

· Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal, esetmegbeszéléseken való részvétel.

c.) Kapcsolattartás:

· Gyermekjóléti Szolgálat

· Családsegítő Központ

· Gyermekvédelmi ügyintéző

· Nevelési Tanácsadó

· Szakértői Bizottság

· Karitász

· Máltai Szeretetszolgálat

A gyermekvédelmi felelős feladatai:

Gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok körültekintő munkáját, gyermekvédelmi munkáját.

· Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Feljegyzi a nyilvántartásban a gyermekekkel kapcsolatos intézkedéseket, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket, és azok eredményességét a gyermek óvónőivel együtt.

· Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszüntetés okait.

· Továbbképzéseken vesz részt, tanácsot adhat eljárásokról, módszerekről, egyes gyermekek érdekében teendő intézkedésekről.

· Javaslatot tesz a különböző segélyezési formákra, ahol szükséges, segít a segélykérelmek, a környezettanulmány elkészítésében.

· Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és minőségbiztosításában.

· Munkáját megbízás alapján végzi.

· Évente készít gyermekvédelmi munkatervet.

III.1.9.2. Az óvoda egyéb szolgáltatásai

A fenntartó részéről keletkezett igény: az egész nevelési éven átvonuló hittan tanítása, a valláskultúra értékeinek átadása, néphagyományőrzés, néptánc megismertetése. Ez az igény találkozott az óvodánkba beíratott gyermekek szüleinek elvárásaival.

A kizáróan a gyermekek életkori sajátosságaira épülő „ hittan foglalkozásokra „ nagy igény van. A tevékenységet hitoktatói képesítéssel rendelkező óvodapedagógus illetve pedagógus szervezi és végzi. A szolgáltatásokért bérezés illeti meg.

A nevelési időn túl, igény szerint, biztosítunk lehetőséget és szakembereket a szülők által szorgalmazott foglalkozásoknak:

· Játékos német nyelvi „hangfürdő„

· Zeneóvoda

· Gyermektorna

A lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, illetve kiemelt képességű gyermekek nevelésében speciális foglalkozásokat biztosítunk megfelelő szakemberekkel ( logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, … ).A törvénymódosítást maximálisan figyelembe véve, az összefüggő szabad játékidőt tiszteletben tartva ezek a foglalkozások egyéni egyeztetés alapján valósulnak meg. Jellegüknél fogva részben az óvodában, részben az óvoda falain kívül valósíthatók meg (pl. Ayres terápia).

A nevelési időben szervezettek az időszakos templomlátogatások (Veni Sancte, Szent Erzsébet, Szent Márton, Advent, Gyertyaszentelő, Balázsáldás, Szent György, Te Deum ) . Az óvoda szellemiségének kialakításában, a keresztény kultúra értékeinek megismerésében, a liturgiák gyakorlásában, közös élmények megszervezésében használjuk fel ezeket a közös, együtt végzett tevékenységeket.

Bábszínházba is elvisszük a gyermekeket. Az előadásokra bérletet váltunk, melyet a szülők vásárolnak meg. Az élményekhez juttatás, az esztétikai igényesség fejlesztésén túl színházértő és élvező korosztály nevelése a célunk. Az előadásokon a középsős és nagycsoportos korosztály vesz részt.

A nevelési időben végzett speciális szolgáltatásaink szorosan kapcsolódnak a gyermekek alaptevékenységeihez, napirendhez és az egyes csoportok életkori sajátosságaihoz.

Az óvoda szolgáltatásai közé tartozik az óvoda és szülői ház kapcsolatát elősegítő, erősítő szolgáltatások sora.

Nevelési időn túl, térítésmentesen, ajánljuk a szülők részére őszi szőlőszüreti délutánunkat ; a Szent Márton hetében tartott lampionos felvonulásunkat; az Adventi időszakban az ünnepre lelki ráhangolódást segítő koszorúkötő ,barkácsolgató esténket; a nevelés speciális problémáival foglalkozó szakemberek által a szülők részére vezetett beszélgetőköröket; a szülők részére családpasztorációs lehetőséget az esti órákban havonta egy alkalommal; év eleji és év végi kirándulásokat a csoportokkal.

III.2. Az óvodába lépés feltételei

Az óvodába a gyermekeket a 2,5 -3. életévük betöltése után vesszük fel. A beiratkozás időpontja minden évben a templomokban kerül kihirdetésre. Az országos törvénynek megfelelően minden évben május 3-7-ig írathatják be óvodánkba gyermekeiket a szülők. A város egész területéről és a környező településekről is érkeznek gyermekek.

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével.

Az óvodában 2,5 -3 -6 ill. 7 éves korú gyerekek nevelése folyik. A családi és óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

Egy gyermek attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig tölti be.

Az óvodai elhelyezés 7. életév végéig történő meghosszabbításáról a szülő, a nevelőtestület, a fejlesztő pedagógus ill. a nevelési tanácsadó dönt.

Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha:

· a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,

· a szülő írásban jelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon,

· a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,

· a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a hetedik életévet betölti.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A gyermekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére - hat-hét éves korra - eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

III.3. Az iskolába lépés feltételei

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához:

· teste legyen arányosan fejlett, teherbíró, mozgása összerendezett, harmonikus,

· mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését képes legyen szándékosan irányítani,

· nyitott érdeklődéssel álljon készen az iskolába lépésre,

· a tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődjenek,

· beszéde legyen érthető, folyamatos,

· gondolatait életkorának megfelelő tempóban, hangsúllyal, mások számára érthető formában tudja kifejezni,

· végig tudja hallgatni és megérteni mások beszédét,

· rendelkezzen elemi ismeretekkel önmagáról és környezetéről,

· ismerje a viselkedés alapvető szabályait,

· legyenek elemi mennyiségi ismeretei.

Mindezek mellett szociálisan is váljon éretté az iskolára.

Álljon készen az új körülmények elfogadására, a kapcsolatteremtésre, együttműködésre.

Tudjon alkalmazkodni a szabályokhoz, tudja késleltetni szükségletei kielégítését.

Kialakulóban van feladattudata. Kitartása, munkatempója, önállósága, önfegyelme folyamatosan fejlődik.

Az iskolába beiratkozó gyermekek számára elsősorban a Brenner János Általános Iskola ajánlott. A felvételnél előnyt élveznek a tagintézményből érkező gyermekek.

III.4. Óvodánk szervezeti leírása

III.4.1. Óvodavezető

A fenntartó bízza meg a törvény előírásai szerint.

Pedagógiai és szakmai feladatai:

· Munkatervek összeállítása a nevelőtestület tagjaival.

· Az óvoda házirendjének, a dolgozók munkarendjének beosztása.

· A csoport tervező, szervező, értékelő munkájának ellenőrzése és gyakorlati megvalósítása.

· Folyamatosan figyelemmel kíséri az óvodáskorú gyermekek fejlődését és lelki gondozását.

· Biztosítja az óvodapedagógusok szakmai és lelki továbbképzésének feltételeit.

· Előkészíti, megszervezi a nevelési és munkatársi értekezleteket.

· Támogatja az óvodai szakmai közösség munkáját.

· Közvetlen és közvetett módon segíti a kapcsolattartást az óvodákkal és iskolákkal.

· Rendszeresen egyezteti a keresztény neveléssel kapcsolatos elképzeléseit és biztosítja annak az óvodai pedagógiának megfelelő megvalósítását.

· Törekszik a jó kapcsolat kialakítására a fenntartóval, az önkormányzattal, társintézményekkel.

· A munkatervi ütemezésnek megfelelően támogatja a házi bemutatók, nyílt napok, szülői értekezletek, fogadóórák megtervezését és megtartását.

· A bérfejlesztés, a jutalmazás, a kitüntetési javaslat egyeztetése a vezető helyettessel és a fenntartóval való jóváhagyása.

Tanügy-igazgatási feladatok:

· Ezeket a feladatokat a mindenkori jogszabályoknak és utasításoknak megfelelően kell végezni.

· Az óvodai előjegyzések, felvételek lebonyolítása, csoportok szervezése. A felvétel a fenntartóval egyeztetve történjen.

· A tankötelezettséggel kapcsolatos feladatok: a szülők folyamatos tájékoztatása gyermekük fejlettségéről, a beiskolázással kapcsolatos adminisztráció.

· Az óvodai nyitvatartások ellenőrzése.

· A szünetek előkészítése, meghatározása és a szülők pontos tájékoztatása.

· A törzskönyv folyamatos vezetése.

· A munkavédelmi felelőssel együtt felel a munkavédelmi előírások betartásáért.

· A dolgozók egészségügyi könyvének érvényességét figyelemmel kell kísérnie.

· Az óvoda védő nőjével és a dolgozók orvosával kapcsolatot tart.

· Együttműködik a szülői szervezetekkel.

Munkáltatói feladatok:

· Az óvoda dolgozóival szemben a munkáltatói jogokat az óvoda vezetője gyakorolja, a fenntartóval egyetértésben.

· Naprakész állapotban tartja a dolgozók személyi anyagát.

· A munkaköri leírásokat minden tanév elején átnézi, végrehajtja a módosításokat.

Gazdasági feladatok:

· A fenntartó által megállapított hatáskörben felelős az intézmény gazdálkodásáért.

· A tárgyi feltételek javítását szorgalmazza.

· A fenntartóval közösen szélesíti a költségvetést.

A vezetői munka csoportosítása:

A feladat jellege	Célja	Iránya
1. Pedagógiai feladatok	- A nevelőmunka ellenőrzése, szervezése, koordinálása - Az óvónők szakmai fejlesztése	- gyermek - óvónő - dajka - szülő
2. Tanügyigazgatási feladatok	- Közigazgatás - Szabályok szerinti működtetés	- gyermek - szülő - irányítás ( önkormányzat, minisztérium )
3. Általános vezetői feladatok	- Az intézmény működtetése	- dolgozók
4. Gazdálkodási, műszaki feladatok	- Az intézmény működtetése - Közigazgatási feladatok	- dolgozók - fenntartó - külső partnerek
5. Munkáltatói feladatok	- működtetés (munkajog)	- dolgozók
6. Közéleti tevékenység, szakmai politikában való részvétel	- minőségi működtetés - társadalomban való részvétel	- külvilág és az óvoda
7. Az óvoda menedzselése	- minőségi működtetés - társadalomban való részvétel	- külvilág és az óvoda
8. Önfejlesztés, önképzés, önértékelés	- minőség javítása	- A nevelőmunka ellenőrzése, szervezése, koordinálása

III.4.2.Az óvodavezető helyettes

A vezető óvónő távollétében teljes felelősséggel látja el a vezetési teendőket. Szükség esetén azonnali intézkedési, alkalomszerűen döntési joggal rendelkezik.

· A vezetési teendőket megosztva végzi:

· a kijelölt munkákat elvégzi,

· részt vesz belső ellenőrzésben,

· felelős a leltározásért,

· a vezető óvónővel megosztva felel az óvoda berendezéseiért, eszközeiért,

· a csoportnaplókat, egyéb munkákat ellenőrzi.

Észrevételeit röviden szóban vagy feljegyzés formájában havonta leadja.

Az óvodai munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásáért a vezetővel együttesen felel.

A munkavédelmi tervben foglaltakért a munkavédelmi megbízottal közösen felel.

Szülőkkel való közös munkák megszervezéséért felelős.

III.4.3. A nevelőtestület tagjai és jogkörük, szakmai munkaközösség

A nevelőtestület:

Döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörét a KTV56.§-57.§- a határozza meg.

· A nevelőtestület feladata a nevelési értekezletekre való felkészülés (témák, anyagok gyűjtése). A nevelési értekezletek tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amely az egységes nevelő-, nevelési-, oktatási követelmények kialakításához szükséges.

· A nevelőtestület üléseit az óvodavezető vezeti. Az értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni.

· A nevelőtestület határozatait feljegyzésként csatolni kell az óvoda munkatervéhez.

· A nevelőtestület minden tagja javaslatot tehet az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdést illetően.

· Az óvodapedagógus munkaköri kötelessége, hogy a jogszabályban meghatározott, az oktatási törvényben élőírt feladatait ellássa, és jogait érvényesítse.

· Pedagógiai munkájuk végzésére irányt ad az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja keretjelleggel, valamint a helyi nevelési- Keresztény Nevelési Program.

· Helyi pedagógiai feladatait az intézmény munkatervében megfogalmazott célok határozzák meg.

· Jogaikat, kötelességeiket, feladataikat a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

Szakmai Munkaközösség KTV58.§:

A szakmai-nevelő munka segítése érdekében az óvoda alapításakor óvodánkban anyanyelvi munkaközösség alakult. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról, munkáját éves munkaterv alapján végzi.

A munkaközösség vezetőjét az óvodavezető a tagok kezdeményezése alapján nevezte ki, a megbízatás többször meghosszabbítható.

A munkaközösség feladatai:

· a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét segítse és tegyen javaslatot a továbbfejlesztésre-szakmai területét illetően.

· a munkaközösség témájában-, a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel.

· segítse az óvodavezetés szakmai irányítását, az intézmény pedagógiai munkájának minőségi jobbításában aktív szerepet vállaljon.

· rendszeres időközönként megbeszélést, a programban feltűntetett témákkal kapcsolatban előadásokat, házi bemutatókat szervezzen.

· segítse a munkaközösségi tagok ön-és továbbképzését.

III.4.4. Szülői munkaközösség

Az intézményünkbe járó gyermekek szülei a KTV.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik érvényesítése érdekében munkaközösséget hoztak létre.

A szülői munkaközösség a működési rendjéről saját maga dönt, maguk választják vezetőségüket, akik képesek a többi szülő véleményét, állásfoglalását képviselni, és ezáltal befolyásolhatják az óvoda működését érintő döntéseket.

A szülők képviselőivel az óvodavezető és a helyettes tart kapcsolatot.

A szülői munkaközösségi értekezlet évenként 2 alkalommal szervezendő (nevelési év elején és végén), de szükség esetén bármelyik fél igénye esetén többször is.

A szülői munkaközösség javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az óvoda egészét érintő valamennyi kérdésben.

A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben:

· nyílt napokon, játszódélutánokon,

· nyilvános ünnepélyeken,

· szülői értekezleteken

· fogadóórákon,

· a faliújságra kifüggesztett információkon keresztül,

· a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül,

· az óvodai rendezvények közös szervezése során.

Szülőkkel együtt tartandó közös programok:

· óvodai rendezvények - Szőlőünnep, Szent Márton napi lampionos felvonulás, Adventi koszorúkötés, Juniális.

· túrák, kirándulások, sportrendezvények.

· vásárok szervezése

· Munkadélutánok

· Előadások

III.4.5 Az óvoda alapítványa

Szülői kezdeményezés alapján 2004. március 17.- én a Szombathelyi Egyházmegyei Óvoda támogatására létrehozott alapítvány néven jött létre. Ezen alapítvány munkáját a „Szentjánosbogár Alapítvány”, mint jogutód folytatja 2009. január 12-től.

2010. március 16-tól az alapítvány alapítói jogainak gyakorlását Dr. Bátorné Dr. Antal Judittól a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) 74/C.§ (7) bek. figyelembevételével a Szombathelyi Egyházmegye vette át.

Az alapítvány jogi személy. Nyílt, non-profit, közhasznú szervezet, mely tartós, közérdekű célra jött létre.

Az alapítói jogokat a Polgári Törvénykönyv 74/C.§ (7) bek. figyelembevételével ezen kiegészítő adat bírósági nyilvántartására vonatkozó végzésértelmében a:

Szombathelyi Egyházmegye

9700 Szombathely Berzsenyi tér 3.

Bírósági nyilvántartási száma: Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Pk. 60. 142/1995/5. számú végzése alapján 11. sorszám alatt

Adószáma: 19895316-1-18

Képviselője: Dr. Veres András megyéspüspök gyakorolja.

Az alapítvány székhelye: Szombathely, Hollán Ernő u.4.

Levelezési címe: Brenner János Óvoda, Szombathely, Bem J. u. 9/ a

Az alapítvány célja:

Segítséget nyújt a Brenner János Óvoda működéséhez, fenntartásához és az oktató-nevelő munkájához.

Ezen belül támogatja :

· az óvónők szakirányú képzését,

· a fejlesztő pedagógus, logopédus munkáját (szakkönyvek vásárlása, előadások szervezése, a szükséges eszközök beszerzése útján ),

· kirándulások anyagi forrásának biztosítását,

· a vallásos jellegű előadások finanszírozását,

· a hittan foglalkozásokat,

· szülői igény esetén az óvodai német, angol és francia nyelv megfelelő szakemberekkel való oktatását,

· az ének és szavalóversenyen való részvételt,

· az óvoda állagának megőrzéséhez szükséges munkálatok elvégzését és annak finanszírozását,

· a konyha korszerűsítését (a HACCP rendszernek megfelelően),

· a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez szükséges tornaterem megépítését.

Az alapítvány ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve az 5 tagú kuratórium, mely az alapítványi célok megvalósításával és az alapítvány vagyonkezelésével, az anyagi javak felhasználásával és az alapítvány folyamatos működésével kapcsolatos kérdésekben dönt. A kuratóriumi elnök és a tagok megbízása határozatlan időre történik.

IV. A KOLLÉGIUMI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK SAJÁTOS ELVEI

IV.1. A kollégium hagyományai

A kollégium hagyományainak ápolása és ezek fejlesztése, bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és a diákközösség minden tagjának kötelessége.

A közös ünnepélyek a kollégium életének különösen szép alkalmai. Színt, változatosságot, izgalmat jelentenek a tanév során. Egyaránt szolgálják az értelmi és érzelmi nevelést, de nagy szerepük van a fegyelemre nevelésben, a hazafias nevelésben is. Jó alkalmat nyújtanak a közösség előtti szereplésre egy-egy csoport és az egyén számára egyaránt. Teret enged az öntevékenység, a különböző ötletek megvalósítására, emellett lehetőséget ad a kialakult hagyományok gyakorlására.

A kollégiumi hagyományok átfogják a kollégiumi élet mindennapjait, kifejezésre jutnak a kollégium családias légkörében, a szülőkkel való szoros kapcsolattartás igényében, a fenntartóval, az iskolákkal, osztályfőnökökkel való együttműködésre való törekvésben, a személyiségközpontú nevelőmunkában, a konstruktív intézményi légkörben. Hatványozott formában jutnak kifejezésre a kollégiumi ünnepek, hagyományőrző programok megrendezésénél.

A nemzeti ünnepek rendezése, megtartása erősíti diákjaink hitét, fejleszti nemzeti identitástudatukat. A kollégiumi hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, felelősöket az éves munkaterv rögzíti. A nemzeti és kollégiumi ünnepeket az épületben is kifejezésre kell juttatni. A tanév folyamán a faliújságokat is az ünnepnek megfelelően díszítjük.

Egyházi rendezvények, lelki életi programok:

egyházi ünnepekről való megemlékezés, közös lelki életi alkalmak (minden nap közös ima, hetente szentmise illetve zsolozsma, havonta gyónási lehetőség egy közös bűnbánati liturgia keretében, októberben rózsafüzér imádkozás, májusban litániák, karácsony és húsvét lelki és ünnepi előkészítése, közös ünneplése)
házszentelés
közös zarándoklat

Nemzeti ünnepek:

október 6.
október 23.
március 15.

Diákjaink tanári vezetéssel részt vesznek a városi megemlékezéseken október 6-án, és október 23-án

Kollégiumi foglalkozások keretében a nemzeti ünnepeink mellett megemlékezünk:

a Kommunizmus áldozatainak emléknapjáról
a Holocaust áldozatainak emléknapjáról
a Trianon-napról

Hagyományos rendezvényeink:

az I. évfolyamosok bemutatkozó estje
a Mikulás napi műsor
a karácsonyi ünnepség és a gyertyafényes vacsora
a farsang
a végzősök ballagása
az egyes tanulócsoportok rendezvényei

Alkalmazotti rendezvények:

év végi hálaadó szentmise
közös karácsonyi vacsora a fenntartó részvételével
nyugdíjba vonulók búcsúztatása
névnapok, az alkalmazottak köszöntése

Szülők részére szervezett rendezvény:

kulturális program az intézmény szervezésében a fenntartó közreműködésével

IV.2. A kollégium működése – a működés belső feltételrendszerének bemutatása

IV.2.1. Személyi feltételek

A pedagógiai programot megvalósítók köre: 9 fő

Főállású, pedagógus képesítéssel rendelkező: 6 fő

További foglalkoztatottak:

élelmezésvezető	1 fő
szakács	3 fő
konyhai alkalmazott	7 fő
portások	5 fő
takarítók	4 fő
karbantartó	1 fő
Főállású dolgozói létszám összesen:	30

Orvosi ellátás: heti két alkalommal kollégiumon belül.

Szervezett tanulócsoportok száma: 7

Átlagos tanulói létszám/csoport: 25 fő

Csoportbontásban végzett pedagógiai feladatok:

1. kötelezően választható speciális ismeretet adó diákkörök

2. személyiségfejlesztő csoport- és kisközösségi foglalkozások

3. tehetséggondozás, számonkérés, korrepetálás

A kollégiumi nevelő-oktató munka a pedagógia sajátos területe. A szaktárgyi felkészültség mellett nagy szerepet kapnak a tanári munkában a pedagógiai képességek és adottságok. Fontos az empátia, a tolerancia, a tanári önállóság, a konfliktuskezelő képesség és a team jellegű munkavégzés.

A kollégiumi nevelőtanárnak és az intézménytípusnak a diákok felé ösztönző eszköze alig van, ezért a tanárok személyiségük erejével tudják kedvező irányba befolyásolni diákjaikat.

A kollégiumi tanári munka a tanulási folyamat irányítása mellett magában foglalja a diákok teljes körű tevékenységének gondozását.

A megváltozott társadalmi körülmények, a hátrányok növekedése miatt a személyi feltételek egyre fontosabb szerepet kapnak.

A tantestület szakos megoszlása sokszínű. A humán és reál tárgyak szinte mindegyikében tudunk házon belüli korrepetálást szervezni, irányítani tudjuk a tanulási folyamatot.

IV.2.2. Tárgyi feltételek

Tárgyi és környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban

A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről.

A katolikus kollégium fontosnak tartja a vallási vizuális környezetet, az egyházi könyvekhez való hozzáférés biztosítását, kápolna működtetését.

A kollégium épületének főbb jegyei:

Elhelyezkedése: Szombathely belvárosában

Építési éve: 1777-1780, 1937-1940, összterülete: 4439,3 bruttó m²

1 tanulóra jutó lakóterület: 23,95 m²

Épület jellemzői: 2 és 3 emeletes, kétharmadában alápincézett

Állapota: korának megfelelően elhasználódott, felújítása folyamatban van.

Fűtési módja: távhő egyedi csatlakozással, elektromos rendszere: hálózati.

Befogadóképessége: 250 fő, ebből leány férőhely: 170 fő

fiú férőhely: 80 fő.

Étkeztetés: épületen belül 500 adagos főzőkonyha működik.

Lakószobák száma: 52

Tanulószobák száma: 2

Nem tanteremnek minősülő funkcionális helyiségek száma, megnevezése:

Könyvtárszoba: 1, konditerem: 2, számítógépes terem: 2, szakköri helyiség: 1, orvosi szoba: 1, kápolnák száma: 2, díszterem: 1.

Eszközfejlesztési terv; eszközfejlesztési terv költségvetése

Megnevezés	Fejlesztés	Ár (Ft)
2004. év
Hálószoba felszerelések
emeletes ágy	5 db	470 000,0
heverő	4 db	128 000,0
szobai íróasztal (kétszemélyes)	5 db	196 000,0
akasztós szekrény	5 db	165 000,0
cipős szekrény	10 db	128 000,0
Gazdasági iroda
számítógép	1 db	165 000,0
Összesen:		1 252 000,0

2005. év
Hálószoba felszerelések
emeletes ágy	6 db	560 000,0
heverő	6 db	155 000,0
fogas	10 db	70 000,0
cipős szekrény	10 db	140 000,0
Számítástechnika terem:
számítógép	1 db	165 000,0
nyomtató	1 db	30 000,0
Könyvtárszoba
folyóiratállvány	1 db	28 000,0
négy ajtós könyvszekrény (felül üvegezett)	1 db	43 000,0
Összesen:		1 191 000,0

2006. év
Stúdió
stúdióasztal	1 db	26 000,0
szék	3 db	18 000,0
hangtechnikai felszerelések (erősítő, CD lejátszó, magnetofon, mikrofon)		350 000,0
kiépített hangtechnikai hálózat		350 000,0
tárolószekrény	1 db	30 000,0
Hálószoba bútor
szobai fogas	10 db	70 000,0
íróasztal lámpa	50 db	125 000,0
Számítástechnika terem:
számítógép	1 db	170 000,0
nyomtató	1 db	30 000,0
Összesen:		1 169 000,0
Megnevezés	Fejlesztés	Ár (Ft)
2007. év
Számítástechnika terem:
számítógép (szervergép)	1 db	170 000,0
nyomtató	1 db	30 000,0
flipchart tábla	1 db	36 000,0
zárható szekrény	1 db	33 000,0
Tanulói étkezők
hűtőgép	2 db	109 000,0
Konyhai gépek:
főző üst	1 db	530 000,0
nagykonyhai hűtőgép	1 db	390 000,0
Összesen:		1 298 000,0

2008. év
Fiú és leány társalgó
szék	100 db	590 000,0
Hálószoba felszerelések
ágynemű garnitúra	35 db	176 000,0
falipolc	20 db	95 000,0
Könyvtárszoba
fénymásoló	1 db	300 000,0
video	1 db	40 000,0
televízió	1 db	50 000,0
DVD lejátszó	1 db	40 000,0
Összesen:		1 291 000,0



Megnevezés	Fejlesztés	Ár (Ft)
2009.év
Konditerem
sporteszközök	15 db	1 437 000
Könyvtár
DVD-k	12 db	13.216
könyvek	28 db	78 143
Számítástechnika terem
számítógép	8 db	727 760
LCD monitor	8 db	331 840
nyomtató	1 db	39 480
Iroda
Asus notebook	1 db	151 900
Beng projektor	1 db	234 570
Monacor PA erősítő	1 db	69.930
Intel Dual Core	1 db	69 350
Társalgó
Toschiba LCD TV	1 db	209 900
Összesen:		3 363 089

2010.év
Hálószoba felszerelések
emeletes ágyak	8db	557 900
sötétítő függönyök		90 000
bútorszövet		59 375
lepedők		15.800
Tanulószoba
székek	26 db	87 425
Hálószoba
íróasztalok	4 db	80 000
Karbantartáshoz szükséges eszközök
gépek, asztalosipari termékek	26 db	82 410
Konyha
étkezési garnitúrák		101 311
Összesen:		1 074 221

Mindösszesen		10 638 310

Mikro- és makrokörnyezeti feltételek:

Mikrokörnyezeti jellemzők:

Kollégiumunk Szombathelyen működik. Szombathely a megyei jogú városok egyike, iskolahálózata kiépített. A középiskolák többsége iskolához csatolt kollégiummal rendelkezik.

Mindenekelőtt a sajátos nevelési céljainkat kívánjuk megvalósítani, és megfelelő kollégiumi elhelyezést biztosítani azoknak a diákoknak, akik a neveltetésükben előnyben részesítik a keresztény hit és erkölcs értékeit. Ezért azokat a diákokat várjuk elsősorban, akik a középiskolai tanulmányaikat intézményünkben, illetve a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban kívánják folytatni, vagy önkormányzati iskolába nyertek felvételt, de keresztény elkötelezettségük miatt a Brenner János Kollégiumot választják.

A feladat teljesítését szolgálják az épület tárgyi adottságai. A kollégiumban működik főzőkonyha. A tágas termek, helyiségek rugalmasan alakíthatók a felmerülő igényekhez.

A törzskönyvi bejegyzések alapján évről-évre növekszik a hátrányos helyzetű tanulók létszáma. Ezért a kollégiumi tevékenységek rendszerénél mindig szem előtt kell tartani, hogy a tanulók egy része szerény anyagi háttérrel rendelkezik.

A tanulók kisebb részénél fogalmazódik meg csak a kötelező iskolai tantárgyakra való valamilyen szintű felkészülés mellett az önművelés, a kollégiumi ismeretszerzési lehetőségekkel történő gazdálkodás belső szükségessége. A nevelőtanári és tantestületi odafigyelés, a szülői ház és a diákok megnyerése által a tanulók nagy részénél kialakítható ez az igény.

Makrokörnyezeti tényezők:

A tanulóink zöme a Szombathelyi Egyházmegye falvaiból és kisvárosaiból érkezik.

Az egyes lakóhelyi önkormányzatok részéről eltérések tapasztalhatók, az étkezési díjhoz való támogatásra benyújtott szülői igények elbírálásának tekintetében.

Vas megye és Szombathely ipari fejlődése az utóbbi években lelassult. A meglévő ipari központok minőségi munkaerőt, középvezetőket, vezetőket foglalkoztatnak, illetve munkaerő utánpótlásként európai színvonalú ismeretekkel rendelkezőket várnak. Tanulóink akár gimnáziumban, akár szakképző iskolában tanulnak, potenciális alanyai lehetnek ennek a munkaerő igénynek. A kollégiumi nevelő munkában ezért törekszünk azon személyiségjegyek kimunkálására, amelyek képessé teszik diákjainkat a megfogalmazott igények teljesítésére. Az elmúlt néhány évben –az üzemek és gyárak bezárása miatt-növekedett a munkanélküliség. A kedvezőtlen helyzeten változtathatna a kis- és középvállalkozások alapításának támogatása. Nevelőink úgy tudják e cél támogatni, hogy csoportfoglalkozás keretében alapos ismeretekkel látják el növendékeiket a vállalkozások alapításával és fejlesztésével kapcsolatban.

IV.2.3. A kollégiumi élet megszervezése

A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a gyermek optimális testi-lelki és vallási fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat. Törekszik a vallásos programok megfelelő arányú beépítésére. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső aránya – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső szabályozás kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer működtetése, és a megélt hitből való elköteleződés. A gyerekek kötelességeit és jogait szabályozza a kollégium ”rendje” (a közös szentmisén való részvétel, sajátos/helyi elvárások, különböző fegyelmi szabályok).

A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Választott tisztségviselő révén részt vesz a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében, a keresztény közösségek építésének szolgálatában. A diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerik – és a mindennapi gyakorlatban válnak képessé felelősen alkalmazni – a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását.

Kollégistáink számára hetente van lelki program (pl. szentmise, zsolozsma, előadás, stb.). Minden nap közös ima, havonta gyónási lehetőség egy közös bűnbánati liturgia keretében. Októberben rózsafüzér imádkozáson, májusban litániákon vesznek részt a kollégium lakói. Már hagyománnyá vált a nagyböjti lelkigyakorlaton való részvétel és a diákok egyénileg is buzgón látogatják a kollégium két kápolnáját.

Intézményünkben a következő diákkörök működnek: filmklub, sportkör, technikatörténeti diákkör, idegen nyelvi diákkör, énekkar. Hagyományőrző programjaink: a 9. évfolyamosok bemutatkozó estje, a Mikulás ünnepség, a karácsonyi ünnepség, gyertyafényes vacsora, farsang és a ballagás.

Hagyományos rendezvényeinken kívül bekapcsolódunk a városi és megyei kollégiumok által meghirdetett rendezvényekbe, sporteseményekbe, ahol az elmúlt évek során szép eredményeket értek el kollégistáink.

IV.2.4. A kollégium kapcsolatrendszere

A kollégium szakmai önállóságának megtartása mellett tevékenységét a fenntartó irányítása alapján végzi.

A szakmai tevékenységgel kapcsolatos beszámolási kötelezettségét a Szombathelyi Egyházmegye oktatási referensén keresztül gyakorolja.

Törvényességi tekintetben a Vas Megyei Kormányhivatal Oktatási Osztályán gyakorolják a felügyeletet.

A kollégium szoros kapcsolatot tart a gimnáziumi tagintézményünkkel és a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziummal. Intézményünk pedagógusai részt vesznek a gimnáziumi programokon. Kollégiumunk saját programjaira, rendezvényeire meghívja a gimnázium vezetőit.

A csoportvezető tanárok legalább havonta 1 alkalommal kötelesek az iskolákban tájékozódni a tanulók előmeneteléről, tájékoztatást adni a kollégisták szorgalmáról, magatartásáról.

A kollégium éves programját legkésőbb október 15-ig megküldi a bázisiskoláknak.

Az iskolák és a kollégiumok közötti kapcsolattartás jelentősége:

A diák számára a kollégium második otthon, a nevelőtanár pedig hét közben, a szülői szerep - felelősség és jogok- hordozója. Az iskolában folyó munkában fontos nevelési partner a kollégiumi nevelőtanár. A kollégiumi nevelőmunkában számítunk a szaktanárok, az osztályfőnökök, és a gyermek - és ifjúságvédelmi felelősök együttműködésére.

A feszített iskolai tempó mellett kedvezőbb lehetőségek kínálkoznak a kollégiumi nevelőtanár számára a tanulók személyiségének, életkörülményeinek megismerésére.

Ezeket a tapasztalatokat az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való találkozás során megbeszéljük. Az iskolai fogadóórák és szülői értekezletek alkalmával a kollégiumban fogadóórát tartunk, várjuk az érdeklődő szülőket. A tanév rendjének megfelelően év elején –a beköltözés napján-szülői értekezletet tartunk.

A szülői házzal való kapcsolattartás jelentősége és formái:

A kollégium feladata a szülő mint nevelési partner elvárásainak megismerése. A tanulók személyiségének, otthoni körülményeinek, problémáinak jobb megismerése csak a szülőkkel való kapcsolat révén lehetséges. A diákok személyiségfejlődésének elősegítése közös követelmények felállításával valósul meg.

Az oktatási törvényben biztosított jogok gyakorlása a szülők és a szülői szervezet számára.

A kollégiumi munkába betekintést nyerhetnek a szülők.

Közös célokat fogalmazunk meg szakmai és eszközbeli fejlesztés terén.

A szülőkkel való kapcsolattartás formái:

- iskolai fogadóórákhoz kapcsolódóan kollégiumi fogadóórák szervezésével,

- kollégiumi szülői értekezleteken,

- kollégiumi rendezvényeken,

- a Szülői Szervezet megbeszélésein,

- alkalomszerűen,

- írásos és telefonos érintkezési formákon keresztül.

A kollégium kapcsolatot tart a városi és megyei kollégákkal.

A kollégiumvezető kapcsolatot tart a város többi kollégiumának vezetőjével.

A nevelőtanárok városi és megyei rendezvények alkalmával megismerkednek a többi kollégium nevelőtanáraival.

A tantestület tagjai egyéni szándékuk szerint kapcsolódhatnak a városi Pedagóguskamara tevékenységébe.

Igénybe vesszük a Pedagógiai Intézet által biztosított szakmai szolgáltatásokat.

A Megyei Könyvtárral közösen szervezünk foglalkozásokat könyvtárhasználati témakörben.

A Munkaügyi Központ munkatársai a végzős tanulók munkába állását és pályaorientációs tevékenységünket segítik.

Kulturális kapcsolataink közül az Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal és a Művészetek Házával való együttműködésünket emeljük ki.

Diákjaink között igazolt és amatőr szintű versenyzők vannak a város különféle sportegyesületeiben.

IV.3. Kollégiumi nevelőmunkánk alapelvei, céljai, feladatai

IV.3.1. Alapelvek

IV.3.1.1. A katolikus nevelési-oktatási intézmények pedagógiai alapelvei

Katolikus kollégiumunk nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat Isten és az emberek szolgálatára.

keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,
a nevelő jelleg dominál,
a nemzeti értékeket szolgálja,
fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak
sokoldalúan művelt, vallásos életet élő fiatalok nevelését szolgálja

A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”[4]

Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.

A nevelésben fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.
Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen.
Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.
Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.

IV.3.1.2. Nevelési filozófia

Kollégiumunk nevelési elvei a keresztény értékrendre épülnek. Ezek az értékek az iránymutatók a diákok személyiségfejlesztésében és a pedagógusok önnevelésében.

Nagyon fontos a szeretetre nevelés: szeretni embertársainkat, szeretni önmagunkat.

„Isten akarata, hogy az embereknek semmi jobbat nem tudunk tenni, mint hogy szeretjük őket.” (Lacordaire)

Ha a diákok gyakorolni tudják a szeretet cselekedeteit mindennapi életükben önmaguk és embertársaik iránt, olyan személyiségjegyek is könnyebben válnak tulajdonságaikká, mint az alázat, szelídség, alaposság, becsületesség, mértékletesség, szorgalom, türelem, megfontoltság, empátia, segítőkézség, bűnbánat, megbocsátás, hűség, helyes önértékelés, felelősség, tűrőképesség.

A keresztény embernek az egyház tanítása és Isten törvényei segítenek eligazodni az élet labirintusában ahhoz, hogy meg tudja különböztetni az értékest, az értéktelentől, hogy felismerje a „hamis értékeket” és nemet tudjon mondani ezekre.

A környező világban a technikai fejlettség jóval felülmúlja a szív jóságának fejlettségét. Olyan kóros „igényeket” ébresztenek a fiatalokban (a pénz mindenhatósága, a gátlástalan önérvényesítés, a szexualitás egyszerű szenvedélykiélési formává devalválódása stb.), amelyek súlyosan károsítják személyiségüket.

Helyes önértékeléssel; a testi, a lelki, az értelmi és a szellemi képességek állandó fejlesztésével, a keresztény hitben való elmélyülést szolgáló lelki életi programokkal, lelkigyakorlatokkal óvhatják meg a nevelők és a szülők gyermekeiket a káros hatásoktól. A cél: művelt, erkölcsös keresztény ember kialakítása csak közös összefogással sikerülhet. A gyermekek, a szülők és a nevelők szereteten, bizalmon alapuló kapcsolatában. Ehhez a gyermeknek vállalnia kell az élete végéig tartó önnevelést, a szülőknek ésszerű korlátokat felállító biztonságos, szeretetteljes otthont kell teremtenie, a nevelőnek példaként kell állnia tanítványa előtt.

IV.3.1.3. A kollégiumi nevelést meghatározó értékek

A keresztény világszemlélet értékei:

Erkölcsös életvitel.
Az élet, a gyermek, a család védelme, tisztelete, szeretete.
Gyermekpártiság, családpártiság, sokgyerekes családpártiság.
A magzati élet tiszteletének, védelmének a szemlélete.
Az egymáshoz való kötődés.
Az illemtudó viselkedés, a tisztességes, az erkölcsös, a becsületes emberi magatartás.
Egymás iránti türelem, segítségnyújtás a bajban, tanulásban, érzelmi gondban. A személyi, a magán és a közösségi tulajdon tisztelete, védelme, az etikai, esztétikai, természeti és az ember által létrehozott értékek becsülése, a szülők és munkájuk megbecsülése. Megértés az emberi gyengeségek iránt.
A másik nemmel való erkölcsös kapcsolat kialakítása. A diákszerelem személyiségépítő legyen.
Fegyelem, fegyelmezettség, pontosság, szorgalom, kitartás, akaraterő, kritikai szemlélet, rugalmasság, igazmondás, gerincesség.

IV.3.2. Célok

A katolikus iskolának kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” [5]

A kollégium célja az értékközvetítés. Az érték kettős funkciót tölt be: egyrészt fejleszti a közösséget, másrészt az egyén fejlődését is biztosítja.

Ahogyan az egyének által alkotott közösség életvezetése változik, úgy változik a közösségben élő egyének életvezetése is.

A társadalomnak, a szűkebb környezetnek elvárásai vannak az egyénekkel szemben. Megfelelni ezeknek csak építő, értékeket létrehozó életvezetéssel lehet. Kollégiumunk segítséget kíván nyújtani a konstruktív életvezetés kialakításához.

Nevelőmunkánk során komplex személyiségfejlesztést végzünk. Olyan magatartási és tevékenységi formákat alakítunk ki, amelyek segítik a diákok keresztény életrendjének kialakulását.

Törekednünk kell arra, hogy a növendékek lelki életbe való bevezetése fokozatos legyen, alkalmazkodva a növendékek fejlődéséhez.

A kollégiumunk nevelése arra irányul, hogy a növendékek a kellő emberi érettséggel együtt az evangélium szellemét is elsajátítsák, és ezáltal Krisztussal szoros barátságba kerüljenek. Fontos szempont, hogy kollégiumunk közössége tükrözze vissza az ott élők Istennel való kapcsolatát. Legyenek tudatában annak, hogy Krisztus jelen van.

Olyan alkalmakat teremtünk, amelyek erősítik, elmélyítik diákjaink hitét: az egyházi év ünnepeinek liturgiája, a közös szentmisék, a mindennapi közös ima, a közös bűnbánati liturgia az októberi rózsafüzér, a májusi litániák

Figyelmet fordítunk arra, hogy a mindennapok tevékenységében –a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben, a szakköri munka során, étkezésekkor, az öltözködésben, a napirend betartatásakor- megjelenjen a keresztény értékrend. Ezáltal is elősegítve a keresztény világszemlélet kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és a kollégium közösségére vonatkozólag egyaránt.

2. Ahhoz, hogy a nevelést megfelelő módon kezdhessük meg, meg kell ismernünk a kollégiumi diákság összetételét a neveltségben. A kiindulási alap a hozott erkölcsi és magatartási értékek összessége, amelyet formálnunk vagy változtatnunk kell a nevelés során.

Az így kialakított személyiség belső sajátosságainak rendszere, ösztönözni fogja az egyént arra, hogy közösségi és egyéni értelemben is fejlesztő módon tevékenykedjék.

3. A tanulást segítő tevékenységünk fontos feladata, hogy minél szélesebb körű általános műveltséget adjon.

A tanulási feltételek biztosításán túlmenően egy olyan, az egész kollégiumi munkára kiterjedő rendszer, mely magában foglalja a szociális tanulást, a hátrányok pótlását, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, az egészséges életmódra felkészítést. Jelentősen hozzájárulva ezzel az egyéni képességek kibontakoztatásához.

Fontos feladat a diákok tanulási kötelességtudatának kifejlesztése és a rendszeres tanulás igényének kialakítása, valamint az élethosszig tartó tanulás tudatának erősítése.

Meg kell tanítanunk diákjainkat az igényes munkavégzésre.

Törekvésünk az, hogy diákjaink a közéleti munka fontosságáról is szerezzenek tapasztalatot. A közéletben történő eligazodás és bekapcsolódás megkívánja, hogy az ehhez szükséges képességeket kiműveljük, az együttműködés elemi szabályait begyakoroltassuk. A diák-önkormányzatiság jó alkalmat biztosít erre, mivel a diákok számára életkoruknak megfelelő döntési helyzeteket teremt.

A fegyelem megkövetelése szükséges ahhoz, hogy elfogadtassuk a követelményeket, és ezáltal eredményesen dolgozhassunk.

7. A nevelőmunka fontos eleme a jó tanár-diák kapcsolat. Célunk a diákokban az empátia és a tolerancia fejlesztése. Lényeges szerepet kell betölteni a nevelőmunkában a szeretetnek, a megértésnek, a következetes számonkérésnek.

Meg kell tanítani a diákokat a konfliktusok kezelésére. Az együttélés szabályozói a napirend és a házirend.

8. Törekedni kell a kollégium hangulatának, belső esztétikájának megteremtésére, a közvetlen környezet formálására. A saját és környezeti esztétikumnak az érzelmi nevelésben is fontos szerepe van.

9. A kollégium további célja az, hogy a diákokat megtanítsa arra, hogy az életük, teher- és munkabírásuk érdekében egészséges életmódot folytassanak. Fel kell ébreszteni bennük a mozgásigényt.

A mentálhigiéné területén a készségek és képességek fejlesztésével a testi- lelki harmónia megteremtése ösztönözzük kollégistáinkat.

Diszkrét figyelmet fordítunk a tanulóink eltérő ütemű éréséből vagy a szociális környezetéből adódó hátrányoknak a csökkentésére.

A higiéniai szokások folyamatos gyakoroltatásával és rendszeressé tételével érhetjük el a kívánt eredményt.

A kollégium funkciói:

1.1. Alapfunkciók:

1. Feltételteremtő funkció

2. Oktatáspolitikai funkció

3. A szabad iskolaválasztás jogának biztosítása

4. A tankötelezettség megvalósíthatóságának, teljesítésének biztosítása

5. A továbbtanulás lehetőségének biztosítása

6. Az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás elősegítésében való részvétel

7. A társadalmi munkamegosztásban való részvétel elősegítése

1.2. Szociális funkció

1. Az élet szociális alapjainak megteremtése (Szociális ellátás és az ellátás biztonsága )

2. Szociális "védőháló" az egyén és közösség számára

3. Az otthon, a "második otthon" kialakításának lehetősége

4. .A tanulás anyagi - tárgyi feltételeinek biztosítása

2.1. Kollégiumpedagógiai funkciók:

1. Nevelés

2. Családhelyettesítő funkció

3. Szocializációs funkció

4. Személyiségformáló funkció

5.. Nevelési értékeket közvetítő (etikai) funkció

2.2. Tanítás, oktatás, képzés

1. Az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése

2. Felzárkóztatás

3. Tehetséggondozás

4. Pályaorientáció, pályaválasztás

5. Kiegészítő -hobby- szabadidős tevékenységek tanítása

6. Életmódadó funkció

IV.3.3. Feladatok

IV.3.3.1. A tanulók életrendjének, tanulásának, szabadidejének megszervezése

Életvitel, közösségi élet:

a gyermeki jogok tiszteletben tartása
jogok és kötelességek egyensúlyának biztosítása
a közösségi életet szabályozó alapelvek valamint a növendékek szükségleteinek és érdekeinek az összhangja
a tanulók közösségfejlesztő ötleteinek támogatása
szokás és hagyományrendszer szerepének erősítése a közösségi tevékenységben
a napirendi és a házirendi pontok érvényesítése a kollégium mindennapi gyakorlatában
a szociális viselkedés szabályainak elsajátítása
a szűkebb környezet alakításának lehetősége és felelőssége
az elhelyezés körülményeinek folyamatos javítása
a szobaközösségek kialakítása a növendékek igényei és lehetőségei alapján
a házirend szabályai alapján a munka és a pihenés megfelelő arányának biztosítása
az egészségügyi ellátás biztosítása és az egészséges életmód feltételeinek megteremtése
a fiatalok életkori szükségleteinek megfelelő mennyiségű, minőségű és összetételű ételek biztosítása
a nevelésben együttműködés a családdal és az iskolával, az otthonosság biztosítása a kollégiumban
nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése
a tanulói önszerveződés segítése
a keresztény értékrenden alapuló magatartás- és viselkedésformák megerősítése

Tanulás:

· valamennyi növendékünk számára a tanulás zavartalan és nyugodt körülményeinek biztosítása

· a tanulás fontosságának tudatosítása

· az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés

· a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása

· önművelődésre szoktatás

· a képességeknek megfelelő teljesítményre ösztönzés

· a teljesítmény rendszeres ellenőrzése, értékelése, érdem szerinti értékelése

· a pályaválasztás segítése, pályaorientáció

Szabadidő:

· a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése

· tárgyi feltételek fejlesztése és hozzáférhetőségének biztosítása

· a növendékek testi –és lelki életét fejlesztő programok szervezése

· a szabadidős programok szervezésénél a diákok igényeinek figyelembe vétele

· a szabad programválasztás lehetőségének biztosítása

· a kollégiumi hagyományok őrzése, új hagyományok teremtése

· kulturált, értékteremtő időtöltést biztosító foglalkozások szervezése

· Ünnepek, hagyományos rendezvények szervezése

· Irodalmi estek szervezése

· Diákjaink hangversenyén részvétel

· Kollégiumi sportbajnokságon részvétel

· A város múzeumainak, képtárának, közművelődési intézményeinek látogatása

· Önképző műhelyek létrehozása

· Ünnepségeink szervezésénél arra törekszünk, hogy színvonalasak, meghittek legyenek, és elősegítsék a diákok kollégiumhoz kötődését.

IV.3.3.2. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése

a) Énkép, önismeret

A legszebb és legtitokzatosabb alkotás az Isten képére és hasonlatosságára teremtett emberi lélek. A keresztény ember életének célja, hogy üdvözüljön és másokat is az üdvösség útjára vezessen. Kollégiumunk pedagógusai növendékeiket vezetik ezen az úton. Abból a megállapításból indulnak ki, hogy minden ember egyedi és értékes. Így tekintenek diákjaikra és ezt a meggyőződést igyekeznek kialakítani bennük. Ez a reális énkép és önismeret alapja.

Ha értékesnek tarja magát a fiatal, csak akkor meri önmagát mélységeiben is szemügyre venni. Csak akkor fogadja el, hogy vannak előnyös és előnytelen tulajdonságai. Csak akkor meri vállalni hibáit és bűneit, mert tudja, hogy Isten szeretete és saját erőfeszítése által a rossz legyőzhető.

Ahhoz, hogy a kritikus és érzékeny korban lévő serdülők önvizsgálatot tartsanak, belső történéseikre kell figyelni. A szentírásnak nagyon sok része van, amely befelé tekintésre késztet. Csoportfoglalkozásokon és önismereti foglalkozásokon gyakran felhasználjuk e művet.

Az önismereti foglalkozások segítségével a tanulók beilleszkednek szűkebb és tágabb környezetükbe, elfogadják társaikat és önmagukat. Felismerik képességeiket, vágyaikat, lehetőségeiket és ezekhez alakítják pályaválasztási elképzeléseiket. Testi-lelki és szellemi életük fejlesztése belső igényükké válik, s ezzel együtt képesek lesznek nemet mondani az egészségkárosító szokásokra.

E nevelési terület ismeretanyagának részletes feldolgozása a Helyi nevelési tervben az „Énkép, önismeret, pályaorientáció” témakörben található.

b) Szociális képességek

Kollégistáink a családtól távol kerülnek, amikor intézményünkbe költöznek. Kollégiumunk biztosítja számukra a megfelelő lakást, élelmezést és egészségügyi ellátást. A szülők helyett a kollégiumpedagógusok és a többi dolgozó törődik a növendékekkel, és nyújt számukra védettséget és biztonságot jelentő otthont. Igyekszünk az otthonosság érzését fokozni diákjainkban oly módon, hogy idővel érzelemgazdag kötődéssé váljon. Ehhez szükség van a közösségi identitás kialakítására, amely a kollégium értékrendje és hagyományápolása révén valósul meg.

c) Erkölcsi nevelés, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégium kiváló terepet jelent a közösségi együttélés szabályainak elsajátítására, gyakorlására. Kollégiumunkban a közösségi együttélés a testvéri szereteten alapul. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek mindent szabad, sokkal inkább azt, hogy belső önfegyelemmel rendelkező, a kollégiumi szabályokat saját és társai érdekében önként betartó, a katolikus, keresztény értékrendet tisztelő, erkölcsös diákokat szeretnénk nevelni.

Arra buzdítjuk tanítványainkat, hogy személyre szabott feladatok kötelességtudó elvégzésével szolgálják önmaguk és a közösség javát. A felsőbb éves kollégisták mutassanak példát a karitatív jellegű tevékenységekben. Legyenek partnerei nevelőiknek az alsóbb évesek tiszteletteljes, udvarias, segítőkész viselkedésre szoktatásában.

d) Kommunikáció

A mindennapi életben való eligazodáshoz, önmagunk megértetéséhez és mások megértéséhez, valamint a sikeres tanuláshoz elengedhetetlen a hatékony kommunikáció szabályainak ismerete és készsége.

A kommunikáció lehetővé teszi információk felfogását, megértését, közvetítését, szelektálását; az emberi kapcsolatokat, az együttműködést és a társadalmi érintkezést.

Arra törekszünk, hogy kollégistáinkkal elsajátíttassuk a kulturált és illedelmes kommunikáció szabályait, és személyes példamutatással neveljük őket a nyelvi igényességre. Érzékeltetjük a mindennapi és az alkalmi kommunikáció közti különbségeket, lehetőségeket teremtünk ezek gyakorlására. A flegma, illetlen, durva, trágár szavakat használó beszédmodort elutasítjuk, kijavítjuk és a szép beszéd alkalmazására buzdítjuk növendékeinket.

Megismertetjük diákjainkat a modern kommunikációs eszközök – IKT- etikus használatával. Alkalmat teremtünk a művészi alkotások üzeneteinek megbeszélésére és e sajátos kommunikációs forma gyakorlására.

Segítjük őket hivatalos ügyeik intézésében.

Felhívjuk a figyelmet anyanyelvünk szépségeire, nyelvi hagyományaink ápolására.

Kiemelten foglakozunk kommunikációs nehézségekkel küzdő diákjainkkal.

Tehetséges tanítványainkat versmondó, prózamondó és nyelvi versenyre készítjük fel.

E nevelési terület ismeretanyagának részletes feldolgozása a Helyi nevelési tervben a „Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés” témakörben valamint a „Szociális és állampolgári kompetencia” fejlesztése című részben található.

IV.3.3.3. Diákönkormányzat tevékenységi rendszere

A kollégiumi diákönkormányzati tevékenység, mint nevelési eszköz hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a demokrácia szabályait betartva társadalmuk aktív állampolgáraivá váljanak. A kollégiumi életben a demokrácia, a helyi közéletben való közreműködés csak a diákok aktív részvételével, saját ügyeik önálló intézésével teljesedhet ki. Erre a munkára alkalmassá kell tenni a diákokat, a szükséges speciális képességek, készségek kimunkálásával és fejlesztésével. Törekedni kell arra, hogy a tanulók kapjanak lehetőséget az önálló gondolkodásra, a megvalósítás élményére, de vállalják az ezzel járó felelősséget, a kockázatot is.

A diákönkormányzati tevékenység célja:

A diákok érdekvédelme, érdekképviselete; szabadidős és kulturális programok szervezése, véleményezés és együttműködés az oktató-nevelőmunka fejlesztésében, az oktatási törvényben és a kollégiumi SZMSZ-ben a diák-önkormányzatot érintő jogok gyakorlása, a kollégiumi honlap vezetése, a kollégiumi diák-önkormányzati ülések megszervezése, kapcsolattartás más diákönkormányzatokkal, a kollégiumi diákkörök, a tanulási tevékenység támogatása.

A diákönkormányzat feladatai:

· A kollégium tanulóinak érdekképviselete (minden olyan fórumon, melyen a tanulókat érintő kérdésekről szó esik)

· javaslattétel a kollégiumot érintő valamennyi kérdésben

· véleményalkotás a diákokat érintő kérdésekben

· képviselő(k) delegálása a diákokat érintő egyeztető megbeszélésekre, fegyelmi tárgyalásokra

· javaslattétel a kiemelkedő diák- és közösségi teljesítmények jutalmazására

· a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítése

· a közgyűlések összehívása és levezetése, beszámolás a végzett munkáról

· a diák-önkormányzati tisztségviselőkre való javaslattétel összegyűjtése és a tisztségviselőket választó közgyűlés összehívása

· a házirend módosítására tett javaslatok összefoglalása és írásba foglalása a tantestület felé való beterjesztéshez

· a diákönkormányzatot segítő pedagógus személyének meghatározása

A diákok, kiemelten a DÖK tagjai részt vesznek az iskolai rendezvényekkel kapcsolatos munkafolyamatokban. (pl. nyílt napok, versenyek, ünnepélyek, hagyományos rendezvényeink, saját rendezvényeik).

A diákönkormányzat hatásköre kiterjed:

· a hatáskörök gyakorlásáról való döntésekre

· a saját működéséről szóló kérdésekre

· a működéshez rendelkezésére bocsátott, illetve pályázati úton elnyert anyagi eszközök felhasználására

a) A tanuló jogai

A kollégista jogait gyakorolhatja, kötelességeinek betartását elvárjuk.
Joga, hogy biztonságban, egészséges környezetben neveljék.
Személyiségét, emberi méltóságát és jogait tartsák tiszteletben.
A tanulók kollektív joga a diákönkormányzat létesítése, működtetése.
A diákönkormányzat a tanulók érdekképviseleti szerve.
Részt vehet a kollégium kulturális, sport és szakköri, diák-önkormányzati munkájában, érdeklődési körök tevékenységében, vetélkedőkön és pályázatokon. Részvétele ajánlatos más kollégiumok által meghirdetett kulturális és sportversenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon.
A tanuló választhat és választható a különböző szintű és hatáskörű kollégiumi önkormányzati szervekbe, közösségekbe.
Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.
Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz.
Jogainak gyakorlása nem korlátozhat másokat jogainak érvényesítésében.
Részt vehet - külön engedéllyel - intézményen kívüli csoportok, egyesületek, baráti körök munkájában.
Igénybe veheti a kollégium könyvtárát; más kulturális szolgáltatásokat.
A Napirendben és Házirendben meghatározott időrendben és keretek között használhatja a rendelkezésére bocsátott kollégiumi eszközöket és létesítményeket, felszereléseket.
Javaslatot tehet kollégista társai erkölcsi elismerésére, jutalmazására.
Kiemelkedő közösségi munkájáért példaértékű emberi tulajdonságaiért dicséretben, jutalmazásban részesülhet.
Évente kérheti felvételét az intézménybe.

b) A tanuló kötelességei:

· Tartsa be a közösen kialakított napi- és házirend szabályait.

· Tanulmányi munkáját képességeinek és adottságainak megfelelően a legmagasabb szinten teljesítse.

· Tanulmányi kötelezettségeinek teljesítése mellett szabadidejének tudatos tervezésével keresse a lehetőségét személyiségfejlesztésének minél sokoldalúbb gyarapítására.

· Magatartása legyen fegyelmezett. A kollégiumon belüli és kívüli tevékenységével és magatartásával szerezzen megbecsülést önmagának és intézményének.

· Őrizze és ápolja a kollégium hagyományait.

· Legyen kezdeményező, odaadó a kollégiumi feladatok ellátásában.

· Becsülje meg a fizikai munkát, maradéktalanul végezze el az önkormányzat által rábízott feladatokat.

· Tartsa be az együttélés szabályait, tisztelje szüleit, tanárait, az intézmény valamennyi dolgozóját és diáktársait.

· Védje a közösség, társai és személyi tulajdonát, óvja intézményünk berendezését, felszereléseit.

· Az okozott kárt a tanuló vagy szülője köteles megtéríteni a jogszabályokban meghatározott mértékben. Ismeretlen tettes esetén a kárt a közösség egyenlő arányban viseli.

· Tevékenyen vegyen részt a kötelező foglalkozásokon.

· Óvja mások és saját egészségét.

· Az előírt időben ismerje meg és tartsa be a kollégium tűzvédelmi és balesetelhárítási szabályait.

· Rendelkezzék a beköltözéshez érvényes orvosi igazolással.

· Az előírások szerint határidőre fizesse a térítési díjat.

· Megjelenése, öltözéke legyen esztétikus, az alkalomnak megfelelő.

· Hajtsa végre a Nevelőtestület, a kollégiumi Közgyűlés és a Diákönkormányzat határozatait.

IV.3.3.4. Tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése

A tanulás területén a kollégiumnak négy fő feladata van: az iskolai felkészülés optimális körülményeinek biztosítása, a növendékek sokoldalú műveltségét megalapozó, értékeket közvetítő előadások, programok szervezése, a tanulás tevékenységének pozitív élménnyé alakítása, az önművelés és az élethosszig tartó tanulás szükségességének tudatosítása.

Intézményünkben a pedagógusok nagy figyelmet fordítanak arra, hogy minden diák képességei szerint, tudása javát adva teljesítsen. Akkor valósítható meg ez a kívánalom, ha a tanulók helyes önismerettel, reális énképpel rendelkeznek.

A tanulási nehézségekkel küzdő diákokat különböző módszerekkel segítjük, felzárkóztatásukra egyéni fejlesztési tervet készítünk, megszervezzük a felzárkóztatásukat és a korrepetálásukat. A tehetséges tanulókat versenyeken indítjuk. Folyamatosan együttműködünk a diákok szaktanáraival, és osztályfőnökeivel.

Az együttműködő, az aktív, a reflektív, a kooperatív tanulás módszereinek megismertetésével és gyakoroltatásával fejlesztjük a diákok gondolkodási kultúráját, kognitív sajátosságaikat és a társas együttműködési készségüket. Arra törekszünk, hogy lexikális tudásuk mellett fejlődjenek készségeik, tanulás iránti pozitív attitűdjeik. Az új ismeretek elsajátításakor építsenek előzetes tudásukra, fejlődjön problémamegoldó gondolkodásuk, kreativitásuk, kritikai érzékük, az elsajátított ismeretek alkalmazhatóságának vágya.

A tanulást segítő eszközöket biztonságosan és hatékonyan tudják felhasználni házi feladataik elkészítésekor és önművelődés alkalmával. E célból megtanítjuk az IKT-eszközök, a könyvtárhasználati eszközök és a multimédiás eszközök etikus felhasználását.

Segítjük a tanulók pályaorientációját. Megismertetjük a diákokat a szakmacsoportok jellemzőivel, és a hiányszakmákkal.

Tanulmányi versenyeken való részvételre buzdítjuk növendékeinket, s ezáltal a pályamunkák írására és a kutatómunkára ösztönözzük őket.

E nevelési terület ismeretanyagának részletes feldolgozása a Helyi nevelési tervben az „Tanulás” témakörben található.

IV.3.3.5. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése

a) Felzárkóztatás

A kollégiumba kerülő tanulónál az év eleji felmérésekből, beszélgetésekből, megfigyelésekből a nevelő gyorsan észreveszi, ha a diák valamilyen szempontból felzárkóztatásra szorul. A lemaradásnak különböző fajtája lehet: tanulásban, kognitív funkciók működésében, testi-lelki terhelhetőségben, motiválhatóságban, szociális készség fejletlenségében stb. mutatkozhat meg.

A felzárkóztatás első lépéseként meghatározzuk a növendéket érintő hátrány okát. Fejlesztési tervet készítünk, amelyben az érintett diákok teljes személyiségének fejlesztésére vonatkozó egész tanévre szóló feladatokat ütemezzük. A fejlesztés fontos pillére a reális énkép kialakítása, előnyös tulajdonságaiknak hangsúlyozása, mentális állapotuknak karbantartása, és ha szükséges, a szülőknek tanácsadás, illetve szakemberek bevonása az egyénre szabott fejlesztési folyamatba.

Folyamatosan kapcsolatot tartunk az érintett szaktanárokkal, osztályfőnökökkel, gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel, hogy megakadályozzuk a sorozatos iskolai kudarcokat és az ennek következtében kialakuló alacsony önértékelést, majd leszakadást és kimaradást.

Bár a gyermeket érő környezeti hatások közül a legjelentősebb a családi neveltetés, a kollégium –a diák második otthonaként- a konstruktív életvezetés irányába befolyásolhatja a tanuló életét. Ennek megvalósításához nagyon sok türelemre, szeretetre, bátorításra és dicséretre van szüksége a diáknak.

b) Tehetséggondozás

Kollégiumunk nevelőmunkájában központi helyet foglal el a tehetséggondozás. A sikeres tehetséggondozáshoz nemcsak tehetséges diák szükségeltetik, hanem a tehetséges diákot felismerni és támogatni képes pedagógus is.

A tehetséges gyermek ismertetőjegyei: átlagon felüli képességek, kreativitás, feladat-elkötelezettség, érzékenyebbek az átlagnál, nehezen tudnak beilleszkedni a csoportba, jól tűrik a magukba zártságot. Az előbb leírtakból következik, hogy tehetséges diákjaink is egyéni bánásmódot, személyre szóló törődést igényelnek.

A nevelőtestület tehetséggondozó munkájának eredményességét jelzik a megyei kollégiumi versenyeken való részvételünk gyakorisága és az ott elért „dobogós” helyezések száma. Másik kedvező mutatója e tevékenységünknek, a kollégiumi átlag, amely eddig minden évben 4,1 és 4,2 között volt. Továbbtanulni szándékozó végzős diákjaink aránya 90%.

A tehetséggondozás elengedhetetlen feltétele az alkotásra és kreativitásra ösztönző, elfogadó és támogató kollégiumi légkör megteremtése. A kollégium az iskola tehetséggondozó munkáját segíti és kiegészíti azáltal, hogy diákjait érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelő versenyekre, felkészítő foglalkozásokra, tanfolyamokra, magánórákra, kulturális rendezvényekre irányítja. Szorgalmazzuk diákjainkat, hogy minél többen jelentkezzenek ECDL vizsgára és a középfokú nyelvvizsgára.

c) Pályaválasztás, pályaorientáció

Az iskola mellett a pályaorientációs tevékenység legfontosabb színtere a kollégium. A kollégiumi nevelők akkor tudnak eredményes munkát végezni e területen, ha ismerik a pályaválasztás pszichés összetevőit, a pályaválasztási döntést elősegítő folyamatokat, az adott korosztály pályaérettségét, a szakmacsoportok jellemzőit, az elhelyezkedési lehetőségeket, a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényeket, a továbbtanulási lehetőségeket.

Ha szükséges, szakembereket is segítségül hívunk a diákok pályaválasztásának megkönnyítése céljából. Minden évben ellátogatunk a Munkaügyi Központba, ahol a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó munkatársai hasznos ismeretekkel látják el növendékeinket, s ha igénylik, egyénileg is foglalkoznak velük előre megbeszélt időpontban. Kollégiumunkban már-már hagyomány, hogy hajdani diákjainkat felkérjük, mutassák be azt az egyetemet, ahol tanulnak, illetve, ha már dolgoznak, beszéljenek a választott hivatásuk szépségeiről, követelményeiről. Ezeken a beszélgetéseken kollégistáink mindig nagy érdeklődéssel vesznek részt.

A pályaorientációs tevékenység lényeges része a pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása: a fizikai és szellemi tulajdonságok tudatosítása, személyes tulajdonságok és érdeklődési területek ismerete, szülői szándékok számbavétele. A diákok akkor tudják mindezt megtenni, ha önismereti foglalkozások segítségével összhangba tudják hozni vágyaikat, képességeiket és a lehetőségeiket. Ha sikerül bennük reális jövőképet és életpályát kialakítani. Ha ismerik a magyar és az európai gazdaság folyamatait, munkaerő-piaci igényeit. Ha ismerik a hiány-szakmákat.

A pályaorientációs tevékenység másik fontos része a pályaismeret. Ezzel kapcsolatban megismertetjük a diákokkal az alapvető munkaügyi dokumentumokat, a munka világával kapcsolatos alapfogalmakat, az egyes pályákhoz kapcsolódó követelményeket.

A továbbtanulásra való felkészítés során megtanítjuk növendékeinket a felsőoktatásban eredményes tanulásmódszertani ismeretekre, a felvételi tájékoztató használatára. Ismertetjük a felsőfokú intézmények képzési kínálatát, az értelmiségi szerepeket, a hatékony vizsgázás sajátosságait. Buzdítjuk őket a felsőoktatási intézmények nyílt napjain való részvételre.

Tudatosítjuk az élethosszig tartó tanulás fontosságát, valamint az ismeretek és kompetenciák folyamatos karbantartásának szükségességét, ugyanis az ember élete során többször is pályamódosításra kényszerül.

E nevelési terület ismeretanyagának részletes feldolgozása a Helyi nevelési tervben az „Énkép, önismeret, pályaorientáció” témakörben és a „Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése” című részben található.

IV.3.3.6. Kulturált életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése

A kulturált életmód magába foglalja az erkölcsi szabályok, normák ismeretét, tiszteletét és betartását. A hívő katolikus ember számára a kulturált életmód alapját a természetes erkölcsi rend képezi, amely a Tízparancsolat megtartásában nyilvánul meg. Kollégiumunk tanulói otthonos, kulturált, esztétikus környezetben és vallásos légkörben élik mindennapjaikat, ami fejleszti igényességüket, elősegíti jó közérzetüket és lelki növekedésüket. Ehhez járul hozzá a rendszeres, megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges életmód feltételeinek megteremtésével, s a kapcsolódó szokásrendszer megalapozásával. Arra törekszünk, hogy kollégistáink diákéveik alatt olyan egészségfejlesztő ismereteket, készségeket és szokásokat sajátítsanak el, amelyek felnőtt korukban is biztos alapot jelentenek testi-lelki egyensúlyuk megőrzéséhez.

a) Egészséges életmód

Az egészség-érték. Ennek a mondatnak a szellemében végezzük egészségfejlesztő tevékenységünket neveltjeink körében. Fiataljaink túlnyomó többsége egészséges, ezért nehezen hiszik el, hogy ha fiatal korukban vétenek egészségük ellen, annak egészséget károsító következményei csak jóval később jelentkeznek. A leírtakból következik, hogy egyszerű, passzív ismeretátadással nem győzzük meg őket az előbbi állítás igazságáról. Olyan hatékony módszerekre van szükség, amelyek figyelemfelhívóak, elgondolkoztatnak, megdöbbentenek és cselekvésre ösztönöznek. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó, megőrző szokások a tanulók aktív, tevékeny részvételével alakíthatók ki. A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében, kollégiumi közösségünknek nagy szerepe van.

Az a feladatunk, hogy megismertessük az egészség hat pillérét: az egészséges táplálkozást, a rendszeres testmozgást, a szenvedélybetegségektől való tartózkodást, a hatékony stresszkezelési technikákat, az öröklött gének és a környezetszennyezés egészséget befolyásoló szerepét. Az említett témákról szerzett ismeretekhez aktív tanulás és változatos tanulási formák által jutnak hozzá a diákok: egészségnap szervezése, egészség-hét rendezvényein részvétel, szűrő-programokon részvétel, egészséggel kapcsolatos újságcikkekből faliújság készítése, sportnap szervezése, önismereti tréningen részvétel, egészségfejlesztő pályázatok írása, relaxációs tréningek szervezése, társasjáték-esten részvétel, filmek megtekintése és megbeszélése, egészséggel kapcsolatos előadásokon részvétel, bekapcsolódás a Vöröskereszt és a kortársképző munkájába, ételkészítő verseny.

E nevelési terület ismeretanyagának részletes feldolgozása a Helyi nevelési tervben a „Testi és lelki egészség” témakörben található.

b) Művészet és információs kultúra

A kultúrához hozzátartozik az ember alkotása, amellyel állást foglal a természeti és társadalmi környezetéről, formálja azt. A korszerű világkép magába foglalja a tárgykultúra, tudományos kultúra és a művészeti kultúra ismeretét. Kialakításához hozzátartozik nemzeti és egyetemes kultúránk kiemelkedő műalkotásainak megismerése, befogadása. A műalkotások elemzése által fejlődik növendékeink esztétikai érzéke, empátiás készsége, kritikai érzéke, önművelődés iránti igénye.

A kollégium nevelőtestülete arra törekszik, hogy minél több alkalmat teremtsen a művészetek iránti fogékonyság fejlesztésére. Ezért nyomon követjük a művészeti és kulturális eseményeket a médiában, részt veszünk a város kulturális rendezvényein, hangversenyeken, kiállításokon, színházi előadásokon valamint a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által szervezett előadásokon. Kulturális és művészeti versenyeken való részvételre buzdítjuk diákjainkat, s kollégiumunk is szervez hasonló vetélkedőket.

Információs kultúra

Napjainkban megnőtt az információk mennyisége, felértékelődött az információhoz jutás társadalmi szerepe és az informálódás képessége. Ezért is fontos, hogy tanulóink a kommunikáció hagyományos formái mellett alkalmazni tudják a modern kommunikációs eszközöket is. Megismerkedjenek a könyvtárhasználati ismeretekkel és a multimédiás eszközökkel. Képesek legyenek információkat keresni, közöttük szelektálni, és a megszerzett információkat az etika szabályait betartva felhasználni iskolai feladataik megoldásában, önművelődésben, és szabadidejük hasznos eltöltésében. Meg kell óvni diákjainkat, hogy a tömeges információszerzés rabjaivá váljanak és a nem kellőképpen szelektált információk gondolkodásuk és a személyiségük torzulásához vezessen.

E nevelési terület ismeretanyagának részletes feldolgozása a „Kulturális (esztétikai-művészeti) tudatosság és kifejezőképesség” kompetenciájának fejlesztése című részben található.

d) Környezettudatos magatartás

Napjaink nagy problémája, hogy amilyen mértékben könnyebbé teszik a fejlett technikai eszközök az ember életét, olyan mértékben veszélyeztetik is azt. A Föld energiaforrásai és az emberi faj életfeltételei rohamos mértékben csökkennek, s ezzel mi emberek saját kényelmünk hevében nem foglalkozunk. Nem érezzük át eléggé, hogy ami egyrészt boldogulásunkat, jobb életkörülményeinket, könnyebb munkavégzésünket segíti, az másrészt milyen katasztrófákat okoz a Föld légkörében, vizeiben, talajában, s ezzel együtt az ember egészségében.

Az előbb leírtak miatt növendékeinket arra neveljük, hogy érezzenek felelősséget szűkebb és tágabb környezetük állapota iránt. Ismerjék fel a természeti és a társadalmi környezet szépségeit, éljenek harmonikus kapcsolatban a természettel, tegyenek környezetük, lakóhelyük védelméért. Tudatosítjuk bennük, hogy ha életvezetésükre a felelősségteljes állampolgári magatartás lesz jellemző, saját és embertársaik életének minőségét is kedvezően befolyásolják.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a környezet védelmét a kollégiumban kell kezdeni, ezért vigyázniuk kell az épület és berendezési tárgyaik tisztaságára, épségére, takarékoskodni kell az energiaforrásokkal, esztétikusan kell berendezni szobájukat. Becsüljék meg, értékeljék a kollégium technikai dolgozóinak a környezet szépítéséért, rendben tartásáért végzett munkáját.

Olyan filmeket nézünk meg, amelyek a maguk művészi eszközeivel hatékonyan tudják felhívni a diákok figyelmét a környezetszennyezésre. Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos előadásokon veszünk részt, környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatokat írunk, és a környezetvédelemmel kapcsolatos kiállításokat és vetélkedőket szervezünk kollégiumunkban, hogy diákjainkból a környezet iránt elkötelezett, felelős állampolgárokat neveljünk.

E nevelési terület ismeretanyagának részletes feldolgozása a Helyi nevelési tervben a „Környezettudatosság” témakörben található.

IV.3.3.7. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire – társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Kollégiumunkban 14 és 20 év közötti fiatalokkal foglalkozunk. Amikor kilencedik évfolyamosként hozzánk kerülnek, még gyermekek, amikor elballagnak, már a felnőttség küszöbén álló fiatalok. Az a négy-hat év, amíg gondjainkra bízattak, meghatározó jelentőségű, hiszen ebben az időszakban alakul ki identitásuk, értékrendjük, világnézetük. Épp ezért ránk, nevelőkre, felelősségteljes feladat hárul. Ebben a néhány évben kell a „keresőkből-kutatókból” keresztény értékek iránt elkötelezett fiatal felnőtteket nevelni, akik képesek önálló, felelősségteljes életre, képesek beilleszkedni a társadalomba, képesek együttműködni embertársaikkal, képesek keresztény családi életet élni, képesek szakmájukat magas színvonalon végezni.

Az érett, felelős személyiségnek jellemzője a hazaszeretet, a magyar népért való tenni akarás, a magyar hazához való érzelemgazdag kötődés. Ezeket az érzéseket úgy alakítjuk ki tanulóinkban, hogy méltóképpen megemlékezünk a magyar történelem jelentős eseményeiről, és az életükkel példát mutató „magyarjainkról”, szentjeinkről, hőseinkről. Azt is tudatosítjuk diákjainkban, hogy Magyarország határain kívül élő magyar testvéreinkért is felelősséget kell vállalnunk. Uniós állampolgárként pedig ismerniük kell az európai hagyományokat, az Európai Unió kialakulásának történetét, intézményrendszerét, gazdasági, politikai törekvéseit.

Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a megfelelő önismeret, önértékelés és önelfogadás az alapja, hogy kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak

Megtanítjuk őket az információk között eligazodni, hogy képesek legyenek a dolgok mögé látni. Kitartásra neveljük őket, hogy tudjanak küzdeni, s az erőfeszítések árán elért eredményeknek örülni. Ezáltal tudnak nemet mondani a testüket, lelküket és értelmüket károsító hatásokra, és ezáltal nem fognak megfutamodni, ha problémák merülnek fel életükben.

Megismertetjük őket a pályaválasztás és a továbbtanulás lehetőségeivel, az egész életen át tartó tanulás gazdasági és társadalmi okaival, a felnőttek életéhez tartozó szerepekkel, a családi munkamegosztással, a stressztűrő képesség fejlesztési lehetőségeivel, a munkaerő-piaci helyzettel.

Tudatosítjuk bennük, hogy az igazi siker az, ha harmóniában tudnak élni önmagukkal és embertársaikkal. Ennek az állapotnak az a feltétele, hogy szeressék saját magukat, és szüntelenül törekedjenek saját maguk tökéletesítésére.

E nevelési terület ismeretanyagának részletes feldolgozása a Helyi nevelési tervben a „Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés” valamint a „Hon-és népismeret” és az „Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra” témakörben található.

IV.3.3.8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység

A tevékenység célja:

A gyermeki jogok és szükségletek maradéktalan kielégítése problémakezelő és problémamegelőző céllal.

Minden fiatal jusson el az önálló, felelősségteljes, autonóm személy érettségére. Ez magában foglalja a társadalomba való keresztény beilleszkedést ( tanulás - pályaválasztás – munkába állás, később családalapítás képességét ), az egészséges testi-lelki-szellemi fejlődést.

Értelmezése:

Szélesebb értelemben minden foglalkozás, amelyik a diákok testi-lelki-szellemi-szociális egészségének megőrzését szolgálja.

A kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelem speciális, mert tágabb értelemben itt mindegyik gyerek „hátrányos helyzetű”, hiszen élete legkritikusabb időszakában, a serdülőkorban, kénytelen a családjától távol élni, hogy tanulmányi kötelezettségének megfelelhessen. Ebből következik, hogy ebben az intézménytípusban különösen nagy jelentősége van az ún. problémamegelőzésnek, illetve minden gyermekre vonatkozó mentálhigiénés programnak.

Szűkebb értelemben: A nehéz élethelyzetbe került tanulók (akik problémájukat önerőből megoldani nem tudják) szakemberek összehangolt munkája által történő segítése.

Szűkebb értelemben a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység körébe a következő eseteket soroljuk:

· Hátrányos helyzetűek

· Veszélyeztetettek

· Beteg gyermekek

· Fogyatékos gyermekek

· Nehezen nevelhetők

· Deviáns viselkedésűek

· FI-MO-TA tünetcsoporttal rendelkező fiatalok

E célok megvalósításának színtere:

· A család funkciói:

- gyermeknevelés

- érzelmi biztonság

- felelősségvállalás

· Iskola, kollégium: nevelés, oktatás

· Állam törvényeivel: gyerek- és ifjúságvédelem

- családvédelem

- emberi és állampolgári jogok

Fogalmak:

Hátrányos helyzet:

A környezeti tényezők (a családi környezet anyagi, technikai, szellemi, értelmi, iskolázottsági elmaradottsága), az iskola személyi, tárgyi feltételei, a gyerek iskolai beilleszkedése, személyiségének egyes összetevői gátolják abban, hogy a személyisége adottságainak megfelelően fejlődjön.

Lelki sérülés, trauma:

Legtöbbször külső hatásra elszenvedett "lelki seb", negatív élmény. Fájdalom, védtelenség érzése, csalódás, kitaszítottság, jelentéktelenség érzése, frusztráció.

Veszélyeztetett:

Aki már elszenvedett valamilyen ártalmat (testi-lelki), de továbbra is ismétlődő bántalmazásnak, zaklatásnak van kitéve, folyamatosan negatív élményeket él át, szocializációját veszély fenyegeti. Fejlődésében környezete károsan befolyásolja.

Határozottan veszélyeztetett és hátrányos helyzetű:

Akinek környezetében a többféle veszélyforráshoz több hátrány is kapcsolódik.

Nehezen nevelhető:

Értelmi fejlettsége nem tér el a társaitól, de pszichés megnyilvánulásaiban zavar tapasztalható. (agresszivitás, kommunikációs zavar, túlérzékenység )

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az 1997. évi 31. törvény alapján végezzük. A gyermek - és ifjúságvédelmi teendőket a csoportvezető nevelőtanárok, és az intézmény igazgatója látja el.

Emellett valamennyi kollégiumi tanárnak közre kell működni a hátránykompenzálásban, gyermek- és ifjúságvédelemben.

Feladata: hátránykompenzáció

Lépései:

- Év elején nyilvántartásba vétel, helyzetfeltárás

- Információgyűjtés

- Fejlesztő programok összeállítása

- Fejlesztésben résztvevő szakemberek felkérése, munkájuk összehangolása

- Szakemberek megfelelő időközönkénti konzultációja, változások értékelése

- Év végén beszámoló készítése az elért eredményekről

- Együttműködő belső partnerek:

Csoportvezető nevelők

Diákönkormányzatot segítő tanár

Ifjúsági orvos

Igazgató

Együttműködő külső partnerek:

- Osztályfőnök,

- Az adott iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse,

- Szülők,

- Felkért szakemberek

Együttműködő intézmények (szükség esetén):

1. Gyámügyi Hivatal

2. Gyermekjóléti Szolgálat

3. Családvédelmi Osztály

4. Rendőrség

5. Pedagógiai Intézet

6. Nevelési Tanácsadó

7. Gyermek Ideggondozó

8. Orvosi szakrendelések

9. Karitatív egyházi intézmények

Katolikus kollégium gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó nevelői szakmailag azzal nyújthatnak többet, hogy mindennapjaikban meríthethetnek Jézus Krisztus iránti szeretet és bizalom érzéséből, és szem előtt tartják, hogy a szervezett gyermekvédelem kialakulása a kereszténység érdeme.

Katolikus kollégiumban a belső partnerek közé soroljuk a lelkipásztort is, külső partnerek közé pedig azokat a szerzeteseket, akik vállalják problémákkal küszködő gyermekek lelki vezetését!

Katolikus kollégiumban az emberek egymásközti kapcsolatában érvényesülő legfőbb erő: a szeretet.

IV.4. A pedagógiai tevékenység szerkezete

A tanulói tevékenységek szervezése

Kollégiumunkban - a törvényben előirt keretek között – tanórai, felzárkóztató, tehetséggondozó és speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló érdeklődési köröket, szakköröket, rendezvényeket, házibajnokságokat, versenyeket, vetélkedőket, valamint a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervezünk.

A személyiség elsősorban tevékenységben fejlődik, ezért a nevelési folyamatban hangsúlyozottan kell meghatározni a tevékenységi formákat. A tevékenységek meghatározásánál az egyéni és közösségi elvárásoknak egyaránt érvényre kell jutni.

A kollégiumi nevelő-oktató munka megszervezésénél figyelembe vesszük:

· a keresztény nevelés értékrendjét

· az alapvető emberi szabadságjogokat,

· a gyerek jogairól szóló 1989. évi ENSZ egyezményt,

· a szülői elvárásokat,

· a demokratikus elveket,

· a kapcsolódó iskolák elvárásait,

· a tanulói igényeket,

· a tantestület összetételét,

· a fenntartói elvárásokat.

Tartalmát tekintve a kollégiumi nevelésünk az alábbi négy alaptevékenység köré szerveződik:

1. A keresztény értékrenden alapuló erkölcsi nevelés, a jellem alakítása, fejlesztése.

2. A kollégiumi csoportba, közösségbe való beilleszkedés, a kollégiumhoz való pozitív viszony alakítása.

3. A kollégiumi tanulás szervezése, irányítása, amely jelenti az életre, a különféle szerepekre való felkészülést is.

4. A konstruktív életvezetés kialakítása.

A kollégiumi tevékenységek szerkezete

A nevelési folyamat a tevékenységek egymásutánja, mely tervezett, szervezett, irányított cselekvéssor, eredménye az értékek belsővé válása.

A kollégiumi tevékenységek típusai:

1. Kötelező tevékenységek

2. Kötelezően választott tevékenységek

3. Szabadon választható tevékenységek

IV.4.1. Tanulást segítő foglalkozások

IV.4.1.1. Rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozások (szilencium)

A kötelező tevékenységek feladata elsősorban a folyamatos tanulási feltételek és lehetőségek egyéni és csoportos biztosítása (tanóra, korrepetálás, felzárkóztatás, számonkérés, tehetséggondozás) illetve az ezeken való részvétel, amely rendszeres felkészülést igényel és órarend szerint periodikus. A felsorolt foglalkozások látogatása alól a diákok a házirendben megfogalmazottak szerint kaphatnak felmentést.

A szilenciumi foglalkozások szervezésénél figyelembe vesszük az épület adottságait, hogy ezáltal is biztosítsuk a nyugodt tanulás feltételeit. Sajnos nincs mindegyik tanulócsoportnak tanulószobája-nemenként egy-egy tanulószobánk van-, ez a tény megnehezíti a nevelőtanár számára a tanórai történések egyidejű átlátását, és felügyeletét, különösen akkor, ha tanulócsoportjának diákjai különböző emeleten lévő szobáikban tanulnak.

A tanulócsoportok szervezési elveit, formáit, és a tanórák rendjét házirendünkben rögzítjük.

IV.4.1.2. Tehetséggondozó foglalkozások

Diákjaink érdeklődésének megfelelően vagy az adott tantárgyhoz, műveltség területhez kapcsolódóan segítjük felkészülésüket. Pl.: pályázatok kiírása, versenyekre, vetélkedőkre való felkészülés, kiselőadások, esszék készítése stb.

A kollégiumi nevelő-oktató munka egyik alapvető feladata, hogy az iskolai munka kiegészítéseképpen fejlessze a tanulók képességeit és segítse a tehetséges tanulók továbbfejlődését. A tehetséggondozó tevékenység minden korosztályban inkább egyénre szabott, mintsem életkorhoz kötött.

Tehetség alatt értjük az átlagosnál kiemelkedőbb meglévő vagy rejtett képességet.

A tehetséggondozás célja:

A diák és környezete által felismert vagy fel nem ismert adottságok felszínre hozása és fejlesztése, a képességek személyiségfejlődésbe való beépítése, a személyiségfejlődéshez való felhasználása, a harmonikus személyiség megteremtésére irányuló törekvés.

A kollégium feladata a tehetséggondozásban:

Felismerni és felismertetni a tehetséget, nemcsak a tanulásban, hanem egyéb tevékenységi területeken is (sport, zene, művészetek, gyakorlati ismeretek, kommunikációs kultúra, stb.)

A tehetséget felhasználni a személyiségfejlődéshez.

A tehetség kibontakozását helyes irányba terelni.

A nevelési partnereknek a tehetséggondozó munkában együtt kell működni. /iskola-kollégium-család/

A diákkal együtt stratégiát kell kidolgozni a tehetség kibontakoztatására. A tehetséggondozás történhet kollégiumon belül és kollégiumon kívüli tehetséggondozó műhelyekbe történő irányítással. (Sportegyesületek, stúdiók, művészeti együttesek, tanfolyamok, stb.)

A diák tehetségének mértéke és a tehetség foka határozza meg a kollégium közreműködésének módját a tehetséggondozásban.

A kollégiumi tanárok, különösen a csoportvezető tanárok, a nevelőtestület egyetértésével kezdeményezik az egyes tehetséggondozási színterekre történő irányítást. Alkalmat teremtenek a tehetséges diák számára, hogy tehetségét a közösség előtt bemutassa, másokkal összemérje, és elismerést szerezzen szűkebb és tágabb környezetében.

A kollégiumi tehetséggondozás színterei:

· a tanulási folyamat

· a diákkörök, szakkörök, önképzőkörök

· szabadidős programok (érdeklődési körök, hagyományőrző programok, versenyek)

· csoportfoglalkozások

· egyéni foglalkozások.

A tehetséggondozást a kollégium pedagógusai a munkaköri leírásukban foglaltak szerint végzik, tehát munkaköri kötelességük. A tehetséggondozást a kollégium diákjai ellenszolgáltatás nélkül vehetik igénybe.

IV.4.1.3. Felzárkóztató foglalkozások

A nevelőtanárok szakképesítésük alapján tartanak felzárkóztató, korrepetáló foglalkozásokat. Ezeknek időpontját év elején ismertetjük a diákokkal. Kollégáink ezen kívül alkalomszerűen is a tanulók rendelkezésére állnak. A végzett munka értékelésére a félévi és tanévvégi értekezleten kerül sor.

A tanulók eltérő képzettségi szinttel érkeznek hozzánk, ezért fontos a 9. évfolyamos, új diákoknál az indulási hátrányok leküzdése. Felmérjük a kiinduló állapotot, rögzítjük az indulási alapot, feltárjuk a lemaradás szubjektív és objektív okait, és kidolgozzuk a segítségnyújtás tervét, belevonva a diákokat és a szülőket is. Az év során előre meghatározott időközönként ellenőrizzük a felzárkóztató foglalkozások eredményességét, értékeljük a növendékek munkáját és a saját munkánkat is.

IV.4.1.4. Szakkörök, diákkörök

Sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása

Kollégiumunk lehetőséget biztosít arra, hogy a sajátos érdeklődésű tanulók számára is biztosítsa az érdeklődésüknek megfelelő foglalkozásokon való részvételt. Lehetőséget teremtünk arra, hogy önképző-kört szervezzenek diákjaink és ezáltal társaikkal is megismertessék érdeklődési körüket. Igény esetén abban is segítünk, hogy megtalálják azt a szakembert, akinek segítségével sajátos érdeklődésük az adott témában, tevékenységben kiteljesedhet.

Kollégiumunkban a pedagógusok képzettségüknek és végzettségüknek megfelelően szakköröket tartanak. Előzetesen felmérjük a tanulók körében, milyen szakkörökre van igény. Ha egy adott szakkör indításához nincsenek meg a személyi feltételeink, anyagi lehetőségeink függvényében külsős szakembert kérünk fel a szakkör vezetésére. Ezek a foglalkozások önkéntes alapon szerveződnek, diákjaink szabadidejének hasznos eltöltését, művelődését, ismereteik, képességeik, kompetenciáik fejlesztését szolgálják.

E választható kötelező foglalkozások a nevelés és a tehetségfejlesztés révén indirekt módon gyakorolnak hatást a tanulásra, az iskolai teljesítményre, az alkotóképesség fejlesztésére.

IV.4.2. Csoportfoglalkozások

IV.4.2.1. Tematikus csoportfoglalkozások

Lásd a helyi nevelési tervet!

IV.4.2.2. Általános csoportfoglalkozások

A tanulócsoport-foglalkozások hetente, a nevelőtanári munkatervben megjelölt időpontban tartandók. Ezeken a foglalkozásokon a csoport és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, értékelések, az aktuális problémák megbeszélése, valamint hagyományos kollégiumi rendezvényeinkre, diákönkormányzati foglalkozásokra való felkészülés történik. A tanulók egészségének védelme érdekében hangsúlyt kapnak a balesetek, a káros szenvedélyek megelőzéséről szóló foglalkozások.

IV.4.3. Speciális ismereteket adó foglalkozások

IV.4.3.1. Egyéni törődést biztosító foglalkozások

Diákjaink gyakran igénylik a személyes, négyszemközti beszélgetéseket, amikor elmondhatják problémáikat és tanácsot kérhetnek megoldásukban. Serdülőink rendkívül érzékenyek, nehezen viselik még a jóindulatú kritikát is, ezért a bennük lévő feszültség levezetését is szolgálja, ha megoszthatják velünk családi, iskolai vagy magánéleti gondjaikat, sérelmeiket.

A gyermek- és ifjúságvédelmi céllal történő beszélgetések is e foglalkozásokhoz tartoznak. Az utóbbi néhány évben megnövekedett azoknak a fiataloknak a száma, akik valamilyen családi probléma miatt /válás, helytelen nevelési módszerek, állandó családi konfliktusok/ nehezen tudnak alkalmazkodni a kollégium szabályaihoz, ezért megnövekedett az egyéni törődést biztosító foglalkozásokra fordított idő is.

IV.4.3.2. A szabadidő kulturált eltöltését szervezetten biztosító foglalkozások

Lelki életi alkalmak: egyéni és közös imák, gyónási lehetőség, a vallási életbe való bevezetés, személyes kapcsolat a kollégium prefektusával, lelki napokon való részvétel, zarándoklaton való részvétel, karitatív tevékenység - bekapcsolódás az Egyházmegyei Karitasz munkájába.

Egészséges életmódra nevelés, önkiszolgáló képességek fejlesztése, diáksport, irodalmi, képzőművészeti, zenei vizuális képességek fejlesztése, érzelmi kiegyensúlyozottság biztosítása, kirándulások szervezése kulturális és természeti értékek megismerése, versenyek, rendezvények.

Kollégiumi könyvtárunk használatával az olvasás szeretetére és ismereteik bővítésére neveljük őket.

A számítástechnikai terem használatát (tanulás, gyakorlás, önálló kutatómunka) napi 3 órában biztosítjuk.

A kollégium működésében fontos szerepet betöltő közéleti, érdekvédelmi, rendszerbe illeszkedő diákkörök szervezése.

Szakkörök, tanfolyamok: tanulói igény alapján szervezett

Szülői írásos engedélyhez kötött:

· tanfolyamokon való részvétel

· a sportszakosztályok, kulturális egyesületek munkájában való rendszeres részvétel

IV.5. A NAT és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának megjelenítése kollégiumunk pedagógiai programjában

A kollégium tanárai az iskolai oktató-nevelő munkát kiegészítve a NAT műveltségterületeit és az alapprogramban meghatározott fejlesztendő kompetenciákat alapul véve végzik pedagógiai munkájukat.

Napjainkban pedagógiai szaktekintélyek vitatkoznak arról, hogy az ismeret vagy az alkalmazni tudás a fontosabb. Pedagógiai programunkban a kompetenciák fejlesztésére vonatkozó részt és a helyi nevelési terveket úgy dolgoztuk ki, hogy megvalósításuk során növendékeink az adott témával kapcsolatban alapos és alkalmazható tudásra tegyenek szert. Nevelőtestületünk ugyanis vallja, hogy az életben való eligazodáshoz, neveltjeink személyiségének folyamatos fejlesztéséhez mindkettőre elválaszthatatlanul szükség van.

A kulcskompetenciák beépítése a további pedagógiai tevékenységhez indokolt:

1. Anyanyelvi kommunikáció

2. Idegen nyelvi kommunikáció

3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák

4. Digitális kompetencia

5. A hatékony és önálló tanulás

6. Szociális és állampolgári kompetenciák

7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia

8. Kulturális (esztétikai-művészeti tudatosság) és kifejezőképesség

IV.5.1. Anyanyelvi kommunikáció kompetencia fejlesztése

Az anyanyelvi kompetencia magába foglalja írott szövegek értő olvasását, élőszóban elhangzó beszédek megértését, gondolataink szóban és írásban történő érthető és választékos kifejezését, megfogalmazását. Ez a kompetencia képezi a hatékony és eredményes tanulás alapját. Ha a diák nem érti meg a feladatot, nem is tudja megoldani azt. Legyen szó bármelyik tantárgy feladatáról. Az anyanyelvi kommunikációs készség nemcsak a tanórai feladatok teljesítésének, hanem a hétköznapi kommunikációs helyzetekben való eligazodásnak, a társadalomba való beilleszkedésnek, a munkavégzésnek, valamint a családi életbe és a szabadidős tevékenységekbe való bekapcsolódásnak is elengedhetetlen feltétele.

Ahhoz, hogy az egyén meg tudjon érteni másokat, és saját magát is megértesse, gondolatait, véleményét, érzéseit ki kell tudnia fejezni szóban és írásban is. Ehhez legelőször is arra van szükség, hogy megfelelő szinten elsajátítsa az anyanyelvét. Rendelkezzen életkorának megfelelő szókinccsel, ismerje a nyelvtani szabályokat, és ezeket tudja is alkalmazni. Ismerje a kommunikáció formáit, sajátosságait, tényezőit, a metakommunikációs jeleket. Tudjon alkalmazkodni a különböző kommunikációs helyzetekhez.

Napjainkban rengeteg információt kapunk, tudni kell ezek között szelektálni, a lényegest kiszűrni, a lényegtelent figyelmen kívül hagyni. A megnövekedett tananyag-mennyiség miatt fontos a blattoló olvasás, a gyorsolvasás és az értő olvasás fejlesztése. A növendékeknek tudniuk kell az információk között keresni, információkat gyűjteni, s ezeket a megoldandó feladataik céljából felhasználni.

Rendelkezniük kell fogalmazási készséggel, amelynek segítségével érvelni tudnak saját véleményük mellett szóban és írásban. Ezen készség fejlesztését szolgálják az anyaggyűjtés lépéseinek ismerete és a retorikai ismeretek.

Nekünk, pedagógusoknak be kell mutatnunk anyanyelvünk, a magyar nyelv szépségeit, gazdagságát, és arra kell buzdítanunk kollégistáinkat, hogy ápolják, védjék anyanyelvüket. Ne használjanak durva, trágár kifejezéseket egymás közti beszélgetés során sem, tiszteljék tárgyalópartnerüket és váljék igényükké az építő jellegű, szép, esztétikus, választékos beszéd.

A fogalmazás fejlesztését szolgálják a különböző szótárak. Meg kell tanítanunk növendékeinket a szótárak tanulási folyamatban történő használatára. /Szinonima szótár, Értelmező szótár, Helyesírási szótár, Értelmező szótár, Magyar szólások, közmondások; Magyar szókincstár, Idegenszó-tár, Nyelvművelő kéziszótár/

Általános tendencia, hogy a diákok helyesírása és fogalmazási készsége egyre rosszabb. Ezt a tényt tudomásul vettük, s emiatt az újonnan érkező 9. évfolyamos kollégistákkal év elején helyesírási és fogalmazási felmérőt íratunk. A kapott eredmények alapján felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk. Súlyosabb esetben a Tanulási képességeket vizsgáló rehabilitációs bizottsághoz küldjük növendékeinket, ahol megállapítják, mi az oka a tanulási nehézségeknek (pl.: diszlexia, diszgráfia stb.). A részképesség-zavarral küzdő tanulóinknak egyéni fejlesztési foglalkozásokat tartunk. Tehetséges tanulóinkat különböző versenyekre készítjük fel: Megyei Anyanyelvi Verseny, Megyei Versmondó Verseny, Megyei Ki Mit Tud. Segítünk pályázatok írásában, végzőseinket magyar nyelvtanból és irodalomból OKTV –re való felkészülésre buzdítjuk. A magyar nyelv iránt érdeklődő diákoknak Édesanyanyelvünk szakkört tartunk.

Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése nemcsak a sikeres és hatékony tanulás érdekében fontos. E kompetencia fejlesztésével növelhető a fiatalok felelősségvállalási, együttműködési, problémamegoldási és empátiás készsége is. A kollégiumi közösség kiváló terepet szolgáltat az előbb felsorolt kompetenciák fejlesztésére.

IV.5.2. Idegen nyelvi kommunikáció kompetencia fejlesztése

Az idegennyelv – tudás társadalmi megítélése a rendszerváltás óta Magyarországon is radikálisan megváltozott, ugrásszerűen felértékelődött. Ebben jelentős szerepe van a globalizációs hatásoknak. Hazánk európai uniós csatlakozása, a nemzetközi kapcsolatok kiterjedése, a magyar gazdaság nemzetköziesedése, s az uniós államokban a magyar munkavállalók előtt sorra megnyíló munkaerőpiacok révén a magyar népesség egyre nagyobb hányada számára ma már nemcsak perspektívát, hanem közvetlen kényszert jelent a legalább egy – minél szélesebb körben használható idegen nyelv kommunikációképes ismerete.

Az európai uniós nyelvpolitika központi eleme a többnyelvűség, illetve a nyelvi és kulturális sokszínűség, az idegen nyelv – tudás társadalmi együttélési funkciója felé történő elmozdulás. Bár hazánkban az idegen nyelvet beszélők száma fokozatosan növekszik, még így is jelentősen elmarad a nyugati országok mögött. A társadalom nyelvigénye és a lakosság tényleges nyelvismerete között tátongó szakadék magyarázza az egyre növekvő érdeklődést a nyelvtanulás iránt.

A társadalom elvárja a közoktatástól, hogy a diákok még a közoktatási kereteken belül jussanak hozzá ehhez a kulcskompetenciához, mely értékelhető és hasznosítható idegen nyelv – tudást takar.

Mivel nagyok a társadalmi elvárások, a teljesítménykényszer nagy terhet jelent mind a tanárok, mind a diákok számára. A fiatalok nyelvtudását aszerint értékelik, hogy sikerült-e államilag elismert nyelvvizsgát tenniük. Míg régen az idegen nyelv – tudás előnyt jelentett, ma a hiányához olyan hátrányok (nem lehet felvételizni bizonyos szakokra, nem lehet államvizsgázni, tudományos fokozatokat szerezni, állásokat megpályázni stb.) kapcsolódnak, amelyek erősen motiválják a diákokat a nyelvvizsga minél korábbi letételére.

A nyugati nyelvek oktatásának kezdeti nehézségei (pl.: szakképzett tanár hiánya) mára már alig érzékelhetőek. Az iskolák egymással versengve hirdetik a különböző nyelvoktatási formákat: az emelt szintű, a két tanítási nyelvű, tagozatos nyelvoktatást, a két – három nyelv oktatását, a bontott csoportokban, esetleg nyelvi környezetben való tanulást.

Intézményünk funkcióját tekintve nem tudja felvenni a versenyt az iskolákkal, de igyekszünk minden lehetőséget biztosítani, hogy diákjaink idegen nyelvi – tudása elérje a kívánt szintet. Diákjaink különböző iskolákban tanulnak, gimnáziumokban, szakközép illetve szakképző iskolákban. Ezért céljaik az idegen nyelvek tekintetében is különbözőek.

Legfontosabb feladatunknak tekintjük e téren, hogy tanulóink nyelvtanulási attitűdje pozitív irányba változzék A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint más nyelvek és kultúrák megismerésére. Legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni. Igényükké váljék, hogy már középiskolás tanulmányaik idején egy nyelvből, de tovább tanulni szándékozók, akár két, három nyelvből is megszerezzék az államilag elismert nyelvvizsgát, ami természetesen az adott idegen nyelv készségszintű elsajátítását jelenti.

Képessé váljanak arra, hogy a megszerzett ismeretek, nyelvi eszközök segítségével cselekedjenek, különböző helyzetekben meg tudják magukat értetni, és később munkavállalóként szakmai feladataikat el tudják látni.

Az idegen nyelv – tanulás hatékonyságának növelését kívánjuk elősegíteni azzal, hogy más kompetencia területek, anyanyelv, szociális, életviteli és környezeti, informatikai és kommunikációs kompetenciák kapcsolódására hívjuk fel a tanulók figyelmét.

Az idegen nyelv tanulásához szükséges tárgyi feltételeket a könyvtárunkban megtalálható idegen nyelvű könyvek, az internet, a televízió biztosítják. A személyi feltételeket csak részben adottak. Ezt a hiányosságot igyekszünk úgy pótolni, hogy bevonjuk a nyelvszakos főiskolás diákjainkat, és tanulópárokat, csoportokat alakítunk ki a hatékony tanulás érdekében.

IV.5.3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetencia fejlesztése

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel a tanulókat a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak fejlődésében a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek.

A matematikai és természettudományos kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai-fizikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

A matematika területén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat.

A matematikai kompetencia birtokában a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és összefüggéseket az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek folyamatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő eszközöket.

A matematika terén a pozitív attitűd az igazság keresésén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük

A kollégiumban egyénileg és csoportosan is több lehetőség adódik a fenti kompetenciák fejlesztésére.

A diákok szokásait, viselkedését, tanulmányi eredményeit szem előtt tartva könnyen felismerhető a matematikai és természettudományos területeken való ismeretek hiánya. Ilyen esetekben lehetőség van tanári segítség igénybevételére, de súlyosabb hiányosságok esetén rendszeres korrepetálás válik szükségessé, mely szaktanári közreműködéssel vagy e területeken jártas diáktárs segítségével folyhat.

A csoportos fejlesztés legtipikusabb módja a csoportfoglalkozás, melynek témái többségében feltételezik a matematikai és természettudományos alapismeretek elsajátítását, illetve életszerű problémák ismertetésével és a megoldási lehetőségek felvázolásával segítenek azok továbbfejlesztésében. E célok eléréséhez különösen alkalmasak a környezetvédelmi, gazdasági és műszaki témájú csoportfoglalkozások.

Napjainkban az élet számos területén találkozunk a természet és az ember közti harmónia hiányával. A fenti kompetenciák elsajátítása nélkül nem képzelhető el ezen állapotok javulása, hiszen a körülöttünk lévő világ a matematikai és természeti törvények láncolata segítségével ismerhető meg, s fordítható javunkra károsodás nélkül.

A kollégiumpedagógus az energiatakarékosságtól környezetünk védelmén át a műszaki és számítástechnikai berendezések használatában való eligazításig, a mindennapi élet megannyi eseményét ragadhatja meg a fenti kompetenciák fejlesztése érdekében. S így formálhatja a tanulókat, ismereteiket felhasználó, környezetükért tudatosan tenni akaró felelős személyekké.

IV.5.4. A digitális kompetencia fejlesztése

A digitális kompetencia az információ-technológiai eszközök és a multimédiás eszközök magas szintű és etikus alkalmazását jelenti a tanulásban, a kommunikációban, a szabadidőben és majd a munkában.

A pedagógus a digitális kompetencia fejlesztésére irányuló munkájában megtanítja a tanulókat multimédia technológiájú információk keresésére, átadására, tárolására, továbbítására, értékelésére, valamint internetes és hálózati kommunikációra.

A diákok ma már szinte minden tantárgyból kapnak olyan házi feladatot, amelynek az elkészítéséhez, tanárához való továbbításához, számítógépre, illetve az internet használatára van szükség. Ilyenkor a diákok hatalmas adatbázisból választják ki a szükséges ismereteket, a kollégiumpedagógusok az ismeretek közötti eligazodásban, valamint a házi feladat igényes tartalmi és formai elkészítésében segítik növendékeiket. Korrepetálás során a nehezen érthető tananyag számítógép segítségével virtuálisan megjeleníthető, ezáltal a növendékek könnyebben be tudják építeni tudáshálójukba az új ismereteket.

Az információs és kommunikációs technológiai eszközök magas szintű alkalmazása alapját képezi az egész életen át tartó tanulásnak is, hiszen az embernek élete során többször át vagy tovább kell képeznie magát, hogy folyamatosan foglalkoztatott státuszban legyen, s a felnőttek gyakran távoktatási rendszerben tanulnak.

A kollégiumban a nevelők leleményességén is múlik, milyen változatos –indirekt-módon juttatja ismeretekhez, alkalmazható tudáshoz növendékeit. Kollégiumi újság szerkesztése, interaktív honlap készítése és működtetése, számítógépes grafikai verseny hirdetése, különböző témákra prezentáció készítése, projektmunkában részvétel. Megyei informatikai versenyre buzdítás.

A korszerű digitális pedagógia fejleszti a vizuális ás auditív felfogóképességet, problémamegoldó képességet, a figyelmet, az alkotó készséget, kreativitást, térbeli tájékozódást, a szellemi aktivitást, és az innovációs hajlamot. Az internetes oldalakon vitafórumokon vehet részt, ahol gyakorolhatja az írásbeli megfogalmazást, véleményalkotást, valamint a vitakultúrát. A pedagógus felelőssége abban áll, hogy felhívja a figyelmet az etikus véleménynyilvánításra.

9. évfolyamon felmérjük a diákok IKT szintjét, s minden növendék a saját szintjének megfelelő feladatokon keresztül jut további tudáshoz. A következő évfolyamokon a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis kezelés modulokból szereznek ismereteket és felhasználói szintű tudást, amelyek segítségével nemcsak az iskolai feladatokat fogják igényesen megoldani, hanem szabadidejükben is képesek lesznek alkalmazni.

Az ismeretek átadása érdekes módon, tevékenykedtetéssel, izgalmas feladatokon keresztül kell, hogy megvalósuljon a foglalkozásokon, hogy a multimédiás eszközök használatához pozitív érzelmek társuljanak.

A digitális kompetencia fejlesztésének feltétele, hogy a pedagógusok se idegenkedjenek a IKT eszközeinek használatától és lehetőségük legyen munkahelyükön tovább képezni magukat e téren.

IV.5.5. A hatékony és önálló tanulás kompetencia fejlesztése

Szakemberek szerint az embernek életében négyszer-ötször kell szakmát vagy/és munkahelyet váltania. A változásokhoz csak akkor tud alkalmazkodni, ha természetes lesz számára, hogy egész életében új ismereteket és készségeket kell szereznie, és folyamatosan tovább képezi önmagát. Az egész életen át tartó tanulásnak elengedhetetlen feltétele, hogy a diákok tudjanak és szeressenek tanulni.

A kollégiumi foglalkozások keretében ismertetjük a növendékekkel a gazdasági tőke, kulturális tőke és a társadalmi tőke közötti összefüggéseket. Ennek során tudatosítjuk bennük, hogy munkaerejüket csak úgy tudják folyamatosan hasznossá tenni a társadalom számára és önmaguk számára, s ezzel együtt a gazdasági növekedéshez hozzájárulni, ha korszerű ismeretekkel és tudással rendelkeznek.

Tanulni nagyon sokféleképpen lehet. A nevelőknek elsősorban az a feladatuk, hogy megismertessék a különböző tanulási módszereket, szokásokat, formákat, s ez által minden diák ki tudja választani a számára leghasznosabbat, amellyel a legkönnyebben ér el eredményeket. Ehhez szükségük van elméleti ismeretekre is magáról a tanulás fogalmáról, feltételeiről, a kognitív folyamatokról, valamint saját tanulási stílusáról és stratégiájáról.

Igyekszünk mindeközben olyan pozitív légkört teremteni, amelyben a diákok szívesen és kedvvel végzik a feladatokat. Nemcsak a kötelező csoportfoglalkozások nyújtanak erre lehetőséget, hanem az egész kollégiumi élet.

9. évfolyamon a növendékek tanulási szokásira, tanulási stílusára és tanulási stratégiájára vonatkozó kérdőívet töltetünk ki. Felmérjük, hogy kinek melyik tantárgy a kedvence és a „gyengéje”. Megtanulják, hogyan érdemes tanulni a különböző tantárgyakat, hogyan osszák be ésszerűen az idejüket, egyéni tanulási tervet készítenek, és már ezen az évfolyamon érdeklődünk pályaválasztási elképzeléseikkel kapcsolatban. A következő évfolyamokon a tanuláshoz szükséges belső és külső feltételek számbavétele, alkalmazása történik. Különböző játékos feladatokat végzünk a figyelem, a memória, az emlékezet, a szövegértő olvasás, a kifejező olvasás gyakorlására. Megismerik a formális, nem-formális és informális tanulás fogalmát, lehetőségeit. Számba veszik és összhangba hozzák képességeiket, vágyaikat és a realitásokat, valamint a társadalom elvárásait. Felépítik saját életpályájukat, karrierlehetőségeiket, melyek személyiségük harmonikus kibontakozását segítik elő. Végzősként pedig kiválasztják azt a szakmát, amelyik kiteljesedésüket, önmegvalósításukat és az emberiség javát szolgálja.

A kollégiumpedagógusoknak nagyon nagy szerepük van abban, hogy a tanuláshoz szükséges belső kedvet kialakítsák és fenntartsák a növendékekben. Sok alkalom kínálkozik erre a csoportfoglalkozásokon, egyéni törődést nyújtó foglalkozásokon, szilenciumokon a szóbeli és írásbeli házi feladat elkészítésekor, kulturális intézményekbe történő látogatás alkalmával, versenyeken való szereplés esetén, pályázatok írásakor, vetélkedők szervezésekor, a szabadidő hasznos eltöltését biztosító foglalkozásokon, korrepetálásokon, tehetséggondozás alkalmával.

A hagyományos tanulási-tanítási keretek helyett lehetőséget teremtünk a saját élményű tanulásra, a reflektív, kritikai és problémamegoldó gondolkodásra, az önálló tanulásra, együtt-tanulásra, páros tanulásra, kooperatív csoportmunkára, projektmunkára, kutatásalapú tanulásra, felfedező tanulásra, internet-alapú tanulásra. Olyan tanulási módszereket részesítünk előnyben, amelyek a diákok aktív tanulását segítik elő, hogy képesek legyenek saját szakmai pályafutásuk irányítására.

A kollégiumpedagógusok csak úgy tudják megvalósítani e kompetencia fejlesztését, ha korszerű tanulás-módszertani továbbképzéseken vesznek részt.

IV.5.6. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése

A harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése.

E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vegyük és megértsük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltsünk, és empatikusak legyünk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb.

Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony részvétel és a helyi, valamint tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés, a közösségi részvétel iránti nyitottság, alkotó részvétel. Jelenti még mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is.

A kollégiumban – mint társas közösségben – a fentiekben felsorolt tulajdonságok, készségek és attitűdök nagyon jól fejleszthetők. Kiváló lehetőség erre a diákönkormányzat, melyben a növendékeknek lehetőségük adódik saját és a diákközösség érdekeinek képviseletére, a döntési-, egyetértési-, véleményezési- és kezdeményezési jogok gyakorlására.

Napjainkban pedagógusként sajnálatos módon olyan folyamat tanúi lehetünk, amelyben a diákok túlhangsúlyozzák jogaikat, ám gyakran elfelejtenek eleget tenni kötelességeiknek.

Kollégiumunkban arra törekszünk, hogy a jogok és a kötelességek teljesítése egyforma hangsúlyt kapjon. Nagyon sok időt és energiát szánunk arra, hogy egy-egy vitás helyzetben alapos beszélgetés során a diákokkal feltárjuk a problémák gyökerét, felvázoljuk a különböző megoldási lehetőségeket és gyakoroltassuk a belátás, a döntés és a problémamegoldás készségét.

Sok lehetőség adódik e kompetenciák fejlesztésére: karitatív tevékenységben való részvétel; önként felajánlott közösségi munka; társaiknak segítségnyújtás a tanulásban, magánéleti probléma megoldásában; részvétel hasznos közösségi mozgalmakban, közügyek és hivatalos ügyek intézésekor. Így válnak diákjaink egyéni és közösségi érdekeik iránt tenni tudó, hasznos állampolgárokká.

IV.5.7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia fejlesztése

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helyt állni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé.

Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt.

Ahhoz, hogy a felnövő nemzedék megfeleljen a fenti elvárásoknak, megfelelő oktatás és képzés keretében kell kialakítani bennük a kezdeményezőkészséget és vállalkozói kompetenciát.

A kezdeményezőkészség a tanulók mindennapi élete során elsajátítható és alkalmazott cselekvési forma. A kollégium lehetőséget teremt a tanulók számára önálló tevékenységek folytatására műsorok szervezésében, a diákönkormányzati feladatok ellátásában, a szabadidő hasznos, kulturált eltöltésében, pályázatok írásában, projektek megvalósításában.

A kollégiumi élet számos területén szükség van az önállóságukra, kezdeményező készségükre, hiszen korán, 15 évesen szakadnak el családjuktól, amikor először a kollégiumba költöznek. Meg kell oldaniuk saját életterük kialakítását, meghatározott keretek között. Ki kell alakítaniuk napi programjukat, megszervezni szabadidős tevékenységüket, valamint zsebpénzük beosztását.

Kezdeményező készségük fejlesztése tanári segítséggel irányítható, továbbfejleszthető. Tanári feladat feltárni, felismerni a tanulók képességeit, adottságait. Ennek ismeretében segíteni őket az önállósodásban és minél több lehetőséget teremteni számukra, hogy képesek legyenek mérlegelni és jól dönteni. Ez irányulhat a későbbi továbbtanulás meghatározására is.

Pályaválasztásuk elősegítése érdekében megismertetjük a tanulókat a gazdaság működésének lényeges elemeivel, megbeszéljük, hogy a középiskola befejezése után milyen szakterületen tanulhatnak tovább, sikertelen felvételi esetén milyen munkalehetőségek vannak. Ebben lehet segítségükre a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Iroda. Kitárva a lehetőségek tárházát, megismertetjük tanulóinkat a vállalkozások létrehozásának feltételeivel, működésük alapvető elemeivel. Csak a sok irányban felvértezett, széles látókörű személyek képesek eligazodni, lépést tartani a gyorsan változó gazdasági környezet adottságaival, lehetőségeivel.

Az ismeretek átadásával együtt kialakíthatjuk tanulóinkban az „önmenedzselés képességét”. Erre feltétlenül szükség van, hogy felismerjék lehetőségeiket, és azzal a szabályos és etikus keretek közt képesek legyenek élni. A kollégiumi élet megfelelő terepet, lehetőséget nyújt tanulóinknak az együttműködés készségének kifejlesztésére, úgy a társas tanulás, mint a mindennapi tevékenységek végzése során. Csoportfoglalkozáson lehetőséget kell teremteni önismereti feladatok végzésére, segítve a tanulókat abban, hogy felismerjék saját adottságaikat: pozitív, vagy negatív tulajdonságaikat. Ennek ismeretében képesek legyenek jó irányba változtatni természetükön, elhagyni rossz szokásaikat, és a jó tulajdonságaikra építeni

Ahhoz hogy a nevelők képesek legyenek megfelelő információt átadni tanulóiknak a gazdaság működéséről, a vállalkozások és a helyes pályaválasztás lehetőségeiről, maguknak is képzettnek kell lenniük e témában, és naprakész információval kell rendelkezniük.

- pályaismeret – önismeret - motiváció

- szakmacsoportok ismeretei - együttműködés - akarat

- változásokhoz való - innováció

- gazdaság működése alkalmazkodás - egészséges, de nem

- vállalkozások szabályai - „önmenedzselés” minden áron való

- vállalkozási lehetőségek formái érvényesülési vágy

IV.5.8. Kulturális (esztétikai-művészeti) tudatosság és kifejezőkészség kompetencia fejlesztése

A kultúrának nincs egységesen elfogadott meghatározása, jelentése változott az idők során. A kultúra általános fogalmát meghatározhatjuk egyrészt olyan teremtő tevékenység felől, amely egyfajta belső viszonyulást és magatartást fejez ki, másrészt e tevékenységek objektivációi, tehát a vallás és az állam, a művészet, a tudomány, a nyelv, a jog, stb. felől is. Azaz a kultúra fogalma magába foglal mindenfajta teremtő tevékenységet és azok eredményeit, ekképp valamiféle értéket is.

Társadalomtudományi szempontból a kultúra olyasvalami, amit mindannyian birtoklunk és rutinszerűen, szociális pozíciónktól függetlenül használunk. Ebben az értelemben a kultúra azokat a sémákat jelenti, melyek a mindennapi életben megnyilvánuló józan ítélőképességünk részei.

Minden kultúra alapvetően hat fő elemből áll: hiedelmekből, értékekből, normákból, szimbólumokból, technológiákból, és nyelvből.

Az értékek egy adott kultúra kollektív elképzelése arról, mi a helyes, mi a helytelen, mi kívánatos, mi elutasítandó. Ebben az értelemben tanulóink már tizenöt éves korukra rendelkeznek bizonyos értékrenddel, amit a családból hoztak. Ez lehet teljesen elfogadott saját környezetében, amíg a kollégium közössége, nevelői ezt nem minden esetben tartják elfogadhatónak. Tanári feladat tanulóink minél alaposabb megismerése, értékrendszerük alakítása, fejlesztése a katolikus hit tanításainak megfelelően.

A kollégiumban a csoportfoglalkozásokon, filmek megtekintésekor, kulturális műsorainkon, színházlátogatások alkalmával, zenei esteken, koncerteken, kiállítások megtekintésekor számos lehetőségünk adódik a diákok kulturális tudatosságának és kifejezőkészségének fejlesztésére. Az említett alkalmakon megismerik a nemzeti és az európai kulturális örökséget, a kortárs kultúrát.

Fejlődik a művek élvezetére, előadók, szerzők tiszteletére vonatkozó készségük, és ezzel együtt az önkifejezés és beleélés készsége.

Jártasságot szereznek a vizuális és zenei nyelvhasználatban, bővülnek esztétikai ismereteik. A kulturális intézmények színvonalas műsorain való részvétel a szabadidő eltöltésének hasznos részévé válik. Pozitív attitűd alakul ki a művészetek iránt.

A pedagógusnak nyitottnak kell lenni a környezetében lévő eltérő mikrokultúrák iránt, rendelkeznie kell kultúraközi kompetenciákkal, ilyenek: tolerancia, empátia, elfogadás, másik ember és egy más kultúra iránti fokozott érdeklődés, nyitottság. A multikulturális nevelés megvalósítása, a sokszínű, változatos kulturális háttérből érkező tanulók megértése, a megfelelő pedagógiai munka megteremtése a tanár számára egyaránt igényli a személyes és szakmai kompetenciák fejlesztését.

- nemzeti / európai kulturális örökség	- művek, előadások befogadókészsége	- nyitottság
- kortárs kultúra	- önkifejezés készsége	- tisztelet
- helytörténeti műismeret	- kulturális cselekvés	- esztétikai fogékonyság

IV.6. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége

IV.6.1. A tanulók fejlődésének értékelése

A tevékenység célja: a keresztény értékrend szem előtt tartása mellett a tanulók személyiségfejlődésének és a közösség alakulásának nyomon követése, a folyamatos személyiség- és közösségi fejlődés elősegítése, a keresztény valláserkölcsi normák elsajátításának segítése.

A kollégium – a szülővel, az iskolával együttműködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló

eredményesen fejezze be tanulmányait, elsajátítsa és a mindennapi életben kövesse az alapvető keresztény valláserkölcsi normákat.

Az értékelés átfogja a nevelőmunka egészét. Egyrészt folyamatosan értékeljük az egyéni- és közösségi teljesítményeket, másrészt kiemelt alkalmak során mélyebb értékeléseket, elemzéseket végzünk.

Az értékelés a kollégiumban az iskolától eltérő módon történik, összetett rendszert képez. Az értékelés eredményessége feltételezi a nevelési partnerek / szülő, iskola / és a tanuló együttműködését.

Az eredményes értékelés érdekében konszenzusra kell jutni a nevelési partnereknek a meglévő és különbözőséget mutató saját értékrendszereiket illetően. Ezért fontos mindegyik résztvevőtől a tolerancia és a magas fokú empátiás képesség megléte.

A nevelési folyamat végén a nevelés eredményességét meghatározza, hogy növendékünk képességei szerint teljesítette-e az iskolai követelményeket; rendelkezik-e a társdalomba való beilleszkedéshez szükséges alapvető képességekkel; képes lesz-e egészséges, erkölcsös életvitelre, nyitott-e az új ismeretek befogadására, kialakult-e benne embertársai és Isten iránti szeretet igénye.

A kollégiumi értékelés eredményessége az esetek egy részében jóval az értékelés után mutatkozik csak meg. Néha hónapok, évek múltán várható pozitív visszacsatolás a tanuló részéről.

Az értékelés természetes igény és nevelési lehetőség az egyén és közösség részéről, elutasítása esetén a személyiségfejlődés zavarára lehet következtetni.

A kollégiumi értékelések alkalmával értékeljük – elemezzük az egyén és közösség emberi viszonyulásait, értékrendjét, valamennyi tevékenységi területen végzett munkáját, a komplex tanulási tevékenységet.

Ki értékel?

Értékelést végez maga a tanuló és a diákközösség /önértékelés/. A közösségi értékelésnél és egyéni értékelésnél is meghatározó a csoportvezető nevelőtanár véleménye.

A nevelőtestület az egyéni és közösségi előmenetelt folyamatosan és időközönként szempontokhoz kötötten értékeli.

Értékelést végeznek a szülők, családonként szűkebb-tágabb környezetükben és a Szülői Szervezet egyéni és közösségi szempontok szerint.

A diákok és diákközösségek értékelése nemcsak kollégiumhoz kapcsoltan történhet.

A bázisiskolák nevelőtestülete az iskolai előmenetel, a tanulói magatartás és a rendelkezésre álló információk alapján értékeli a kollégista tanulókat és a diákközösséget.

IV.6.2. Az értékelés formái:

1. Nevelési tevékenységbe épített folyamatos és alkalomszerű egyéni és közösségi értékelések; szóbeli értékelések; írásos értékelések, dicséretek, elmarasztalások /csoportvezető-tanár, kollégiumvezető, nevelőtestület/.

2. Félévi, év végi teljesítményhez kötődő értékelésnél, jutalmazásoknál figyelembe kell venni a közösség érdekében kifejtett tevékenységet, tanulmányi tevékenységet, magatartást, szorgalmat.

3. A kollégium tárgyjutalomban részesíti a legkiemelkedőbb tanulókat.

4. A kollégiumi krónikában–vagy honlapon– a kiemelkedők mellett megörökítjük az arra "érdemes" tanulók nevét is, akik a felsorolt értékelési szempontok egyikében nyújtottak kiemelkedő teljesítményt.

5. A nevelőtestület és a diákönkormányzat dicséretben részesíthet egy - egy kisebb, nagyobb közösséget is.

6. Tárgyi jutalomban részesítjük azokat a tanulókat vagy tanulói közösségeket is, amelyek a kollégium, vagy más kollégium által rendezett egy-egy rendezvényen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak vagy helyezést értek el.

A kollégium részéről jutalomban részesítünk nemenként 1-1 szobaközösséget, amelyik elnyeri a kulturált - környezetbarát szobaközösség címet. A díjat a tanév végi közgyűlésen adjuk át.

A tanulók értékelése nemcsak pozitív tartalommal történhet. Az elmarasztalás formáját az esemény súlya határozza meg. Az elmarasztalás formája lehet: a csoportvezető ill. kollégiumi nevelőtanár szóban vagy írásban figyelmezteti azt a tanulót, aki magatartásával megsérti a közösségi együttélés szabályait (a napirendet, házirendet).

Amennyiben az írásos figyelmeztetés ellenére a tanuló magatartásában nem tapasztalható változás, egyeztetést kezdeményezünk a szülőkkel. Ha a kezdeményezés nem volt eredményes, írásban meg kell erősíteni.

A csoportvezető tanár iskolai látogatásai alkalmával az osztályfőnökkel megbeszéli tapasztalatait.

A figyelmeztetés fokozatai:

· Nevelőtanári, csoportvezetői figyelmeztetés

· prefektusi elmarasztalás

· kollégiumvezetői figyelmeztetés

· igazgatói figyelmeztetés

· nevelőtestületi elmarasztalás

Amennyiben a fegyelmező intézkedések nem vezetnek eredményre, illetve a kollégium rendjének megsértése többször ismétlődik vagy súlyos, abban az esetben fegyelmi eljárás megindítását kell kezdeményezni.

IV.6.3. Jellegzetes jutalmazási és elmarasztalási formák

A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének irányelvei

A tanulók jutalmazásának irányelvei

„Hiszen tudjátok, hogy bármi jót tesz valaki, akár szolga, akár szabad ember, jutalomban részesíti az Úr.”/Ef 6,8/

Az eljárás neve	Az értékelés alapja	Az értékelés alanya (aki értékel)	Az értékelési gesztus módja, lényege
Nevelőtanári, csoportvezetői dicséret	Eredmények eléréséhez, közösségért végzett tevékenységhez kötött	Nevelőtanár	szóban és írásban
Prefektusi dicséret	Hitéleti alkalmakon való kiemelkedően aktív részvételhez, közösségért végzett tevékenységhez kötött	Prefektus	írásban
Kollégiumvezetői dicséret	Közösségi rendezvényeken való részvételért, elért eredményekért	kollégiumvezető	írásban
Igazgatói dicséret	Közösségi rendezvényeken való részvételért, versenyeken elért eredményekért	Igazgató	írásban
Nevelőtestületi dicséret	Az intézmény kiemelkedő színvonalú képviseletéért, kiemelkedő teljesítményért	Nevelőtestület	írásban
Év végi dicséret	Tartósan kiemelkedő teljesítményért	kollégiumvezető, nevelőtestület, diákönkormányzat	oklevéllel
Év végi tárgyjutalom	Példamutató, tartósan kiemelkedő teljesítményért	kollégiumvezető, nevelőtestület, diákönkormányzat	közgyűlésen

Elmarasztalások

„Mert a parancs lámpás, fény a tanítás, életre vivő út az intelem s a feddés” /Péld 6,23/

Az eljárás neve	Az értékelés alapja	Az értékelés alanya (aki értékel)	Az értékelés módja
Nevelőtanári, csoportvezetői figyelmeztetés	Egyszeri és ismétlődő mulasztás és kötelezettségszegés	Nevelőtanár	írásban
Prefektusi elmarasztalás	Egyszeri és ismétlődő mulasztás és kötelezettségszegés	Prefektus	írásban
Kollégiumvezetői figyelmeztetés	Ismétlődő mulasztás, kötelezettségszegés, vagy súlyos magatartási vétség	kollégiumvezető	írásban
Igazgatói figyelmeztetés	Ismétlődő mulasztás, kötelezettségszegés, vagy súlyos magatartási vétség	Igazgató	írásban
Nevelőtestületi elmarasztalás	Ismétlődő mulasztás, súlyos kötelezettségszegés, kirívó magatartási vétség	Nevelőtestület	írásban
Fegyelmi eljárás	Fegyelmező intézkedések eredménytelensége, súlyos kötelezettségszegés, kirívó magatartási vétség	Fegyelmi bizottság (szülő, diákönkormányzat, nevelőtestület, iskolai osztályfőnök)	Megrovás Szigorú megrovás Kizárás

Az intézményben folyó nevelői munka értékelése

Intézményünk minőségirányítási programja határozza meg, hogy milyen rendszer és szabályok alapján történik a nevelőmunka értékelése.

A minőségirányítási programunk lényeges eleme a pedagógiai munka értékelése. Ebben értékeljük a kollégiumban dolgozó pedagógusok szakmai tudását, a szakmai képességeket, a megbízhatóságot, együttműködési készséget, felelősségvállalást, kreativitást, kommunikációs készséget, adminisztrációs feladatok elvégzésének pontosságát.

Kollégiumunkban ötévente intézményi önértékelést végzünk, amely alapját képezi a külső, fenntartó által felkért szakértői ellenőrzéseknek. Intézményi önértékelésünk során összegezzük a tanulók, a szülők és a bázis iskolák részére készített kérdőívek eredményeit. E dokumentum részét képezi a kollégiumvezető értékelése is.

IV.6.4. A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei, a kollégiumi felvétel

1. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól.

2. Kötelezően fel kell venni a kollégiumba azt a tanulót, akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte, illetve azt, aki intézeti elhelyezett és felvételét törvényes képviselője kezdeményezte.

3. A nem kötelező kollégiumi felvételi kérelmek elbírálásánál felvételt nyerhet, aki szombathelyi bármely középiskolájának nappali tagozatos képzésben részesül, kollégiumi elhelyezés hiányában az iskolai nevelést, oktatást nem tudja igénybe venni; bejárása nehezen oldható meg; a szülői házban a tanuláshoz biztosított feltételek kedvezőtlenek.

4. Amennyiben a férőhelyek korlátozott száma miatt adott tanévre több kollégiumi igény érkezik, mint a férőhelyek száma, az elbírálásnál előnyben kell részesíteni azt a tanulót,

- aki a megelőző tanévben a kollégium diákja volt, eredményesen zárta az előző tanévet, közösségi munkája, magatartása az elvárásoknak megfelelő volt,

- akinek bejárása nem, vagy nehezen oldható meg,

- akinek felvételét a családi háttér indokolja,

- aki a bázisiskolák diákja.

6. Annak a tanulónak a felvételi kérelmét, akinek magatartása, szemléletmódja a közösségre rombolóan hat, a nevelőtestület elutasíthatja.

A felvételi kérelem elutasítása után a tanuló a város más kollégiumaiba kérheti felvételét.

7. Évközben történő át- és felvétel esetén mérlegelni kell a tanuló felvételének várható hatását a kollégiumi közösségre.

IV.7. Jövőkép

IV.7.1. Humán erőforrás gazdálkodási, fejlesztési, továbbképzési tervek

A katolikus kollégium mindennapi életében a keresztény erkölcsi elvek érvényesülnek.

Nevelői munkánk során igyekszünk úgy alakítani növendékeink lelkét és értelmét, hogy általa neveltjeink keresztény személyisége kibontakozhassék. Igyekszünk szintézist teremteni a műveltség a hit és az élet között, hogy diákjainknak az elsajátított ismeretekkel olyan értékeket közvetítsünk, amelyek keresztény életre ösztönzik őket.

Nevelésünk eredményességét növeli, ha nemcsak a pedagógusok törekszenek a keresztény etikai értékek szerint végezni munkájukat és élni életüket, hanem az oktatást segítő valamennyi kollégiumi dolgozó. Így válik kollégiumunk keresztény nevelői közösséggé.

A kollégiumi nevelőtanárral szemben támasztott követelmények a XXI. században:

a pedagógusnak ismernie kell az oktatás társadalmi, gazdasági és kulturális dimenzióit.

Szakmai fejlődésének egész életpályáját fel kell ölelnie, így válnak hitelessé a diákok egész életen át tartó tanulásra ösztönzésében.

A pedagógusok kompetenciáinak mérhető formái a sztenderdek. A szenderdek világosan megjelölik, a pedagógus mesterség mely területein kell egész életünkön át fejleszteni magunkat, hogy hivatásunkat egyre magasabb színvonalon végezhessük.

A tíz sztenderd a következő:

A tantárgy ismerete
Az emberi fejlődés és tanulás ismerete
Az oktatás adaptálása az egyéni szükségletekhez
Többféle oktatási stratégia alkalmazása
Motivációs és tanulásszervezési készségek
Kommunikációs készségek
Tervezési készségek
A tanulás értékelése
Szakmai elkötelezettség és felelősség
Együttműködés

Mindezeken kívül kollégiumunk pedagógusai:

- Ismerik a keresztény etikai értékeket, elfogadják ezeket, és ezek szerint igyekeznek élni és dolgozni.

- Imádkoznak tanítványaikért és szeretik őket.

- Kötődnek az egyházhoz, lakóhelyükhöz és hazájukhoz.

- Erős egyéniségek, akik akaratukat véghez tudják vinni.

- Jó helyzetfelismerő képességgel rendelkeznek, szigorúak, ha kell; de megértők is.

- Egészséges önbizalommal és önismerettel rendelkeznek.

- Szerények, de magabiztosak.

- Pedagógiai problémamegoldó készségüket folyamatosan fejlesztik.

- Feltétel nélkül elfogadják a gyermekeket, de követelményeket támasztanak feléjük.

- Folyamatos fejlődésre ösztönzik saját magukat és a diákokat is.

- Számukra a pedagógus-lét nem munkakör, hanem hivatás.

Humán erőforrásként értékeljük a hatékony, együttműködésen alapuló tantestületi légkört, amelyben igyekszünk teret nyitni a tanári önmegvalósításnak. Tantestületünkben – kis létszáma és tagjainak nagy empátiás készsége miatt– családias légkör uralkodik.

Továbbképzési terveinket a pedagógusok továbbképzéséről szóló belső szabályzatunk alapján kívánjuk megvalósítani. A továbbképzésekkel törekszünk a törvényi előírásoknak megfelelni: egyetemi végzettségeket szerezni, illetve pedagógus szakvizsgákat szerezni, mindemellett szem előtt tartani a kötelező 7 évenkénti továbbképzésben való részvételt. Középtávú terveink között szerepel, hogy tantestületünk mindegyik tagja részt vesz a Martineum Felnőttképző Akadémián szervezett 120 órás keresztény világnézeti képzésen.

Szorgalmazzuk a tantestületben az innovatív légkört, a gyakorlati nevelőmunkában és szabadidős tevékenységek szervezésében egyaránt. Mozgósítva a nevelőtestület minden tagját, hogy az újító, korszerűsítő, alkotó folyamatok révén pozitív irányú változásokat hozzanak létre az intézmény működésében, a tanulók személyiségének fejlődésében, magatartásában, a nevelő-oktató munkában egyaránt. Mint minden pedagógusnak, a kollégiumi nevelőtanárnak is egyre több feladatot kell elvégeznie, egyre több szerepnek kell megfelelnie. Kis létszámú tantestületünk csak úgy tud az elvárásoknak megfelelni, ha tagjai nap mint nap nemcsak a saját tanulócsoportjuk, hanem az egész intézmény érdekét szem előtt tartják; hatékonyan megosztják egymás között az elvégzendő feladatokat és határidőre teljesítik azokat.

IV.7.2. Anyagi – gazdasági-humán erőforrás – bővítés

Az intézményben folyó nevelőmunka gazdasági forrásai az alábbi területekről származnak:

a.) állami támogatások

b.) fenntartói hozzájárulás

c.) intézményi saját bevételek és a tanulók által igénybe vett étkezési díj

d.) pályázati úton nyert támogatások

A Pedagógiai Programban és a nevelési tervekben megfogalmazott célok, feladatok végrehajtásához szükségünk van anyagi, - gazdasági erőforrásaink bővítésére.

Tovább kívánjuk folytatni sikeres pályázati tevékenységünket, ezáltal is megnyerni a fenntartó támogatását a szükséges felújítási munkálatok elvégzéséhez és az eszközbeszerzések megvalósításához. A Pedagógiai Programban tervszerűen és konkrétan megfogalmazott tevékenységrendszerünk kiszámíthatósága miatt kiemelten számítunk a fenntartó támogatására.

A Pedagógiai Programban megfogalmazott feladataink maradéktalan megvalósítását, és a nevelő-oktatómunka színvonalának emelését segítené egy félállású pedagógiai asszisztens, vagy adminisztratív dolgozó és egy munkaközösség-vezető.

A Szülői Szervezettel való együttműködés révén nemcsak a szervezet saját bevételei, hanem a szülők személyes kapcsolatai is erőforrás-bővítést jelentenek. A jövőben ezt a kapcsolatot szeretnénk rendszeresebbé és hatékonyabbá tenni.

V. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

Az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

A tanterv jelölése	A tanterv megnevezése
HK2001	a 2001-ben bevezetett a kerettanterv felhasználásával készített helyi tanterv
HK2003	a 2003 szeptemberétől bevezetett óraszámcsökkentés figyelembe vételével készített helyi tanterv
H2004	a 243/2003.(XII. 17.) Korm. rendelet szerinti, 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv, amely a felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján készült

A helyi tanterv megalkotásánál a következő törvényeket, jogszabályokat, illetve meghatározó igényeket és lehetőségeket vettük figyelembe:

& Közoktatási törvény (kiemelten a 19., 29., 48., 52., 53., 70.§-ok.)

& Nemzeti alaptanterv

& 10/2003.(IV. 28.)OM rendelet

& 243/2003.(XII. 17.)Korm. rendelet

& Kerettantervek

& A katolikus közoktatási intézmények elvi alapvetése

& Az iskola alapító okirata

& A szülők-diákok elvárásai

& Az intézmény adottságai

& A nevelőtestület szakmai törekvései

& Az iskola kapcsolatrendszere, együttműködési lehetőségei

TANÉV	ÉVFOLYAM
	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
	Bevezető szakasz		Kezdő szakasz		Alapozó szakasz		Fejlesztő szakasz
*2004-2005*	H2004	HK2003	HK2001	HK2001	HK2003	HK2003	HK2001	HK2001
*2005-2006*	H2004	H2004	HK2003	HK2001	HK2003	HK2003	HK2003	HK2001
*2006-2007*	H2004	H2004	H2004	HK2003	HK2003	HK2003	HK2003	HK2003
*2007-2008*	H2004	H2004	H2004	H2004	HK2003	HK2003	HK2003	HK2003
*2008-2009*	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	HK2003	HK2003	HK2003
*2009-2010*	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	HK2003	HK2003
*2010-2011*	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	HK2003
*2011-2012*	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004	H2004

A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai iskolánkban és a szakrendszerű, nem szakrendszerű oktatás arányai:

A Közoktatási Törvény 8.§ (3) bekezdésének megfelelően:

- az iskola 1-4. évfolyamán a bevezető és a kezdő szakaszban nem szakrendszerű oktatás folyik,

- az 5-6. évfolyamon az alapozó szakaszban szakrendszerű oktatás folyik, a kötelező és nem kötelező foglalkozások 100%-ában,

- a 7-8. évfolyamon a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

A 2012-2013-as tanévtől minden évfolyamon (1-12.) a „Katolikus kerettanterv 2008” tanterv szerint folyik az oktatás.

A 9-10. évfolyam: általános műveltséget megszilárdító szakasz.

A 11-12. évfolyam: általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz.

A tanulói óraszámok meghatározásakor figyelembe vett órakeretek

8 évfolyamos általános iskola:

ÉVFOLYAM	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Kötelező óraszám Kt. 52. (3)	20	20	20	22,5	22,5	22,5	25	25
Hittan óraszám	2	2	2	2	2	2	2	2
Kötelező összesen	22	22	22	24, 5	24, 5	24, 5	27	27
Választható tanórák			2		2,5	3	3	3

8 évfolyamos gimnázium:

ÉVFOLYAM	5.	6.	7.	8.	9.	10.	11.	12.
Kötelező óraszám Kt. 52. (3)	22,5	22,5	25	25	27,5	27,5	30	30
Hittan óraszám	2	2	2	2	2	2	2	2
Kötelező összesen	22	22	22	24, 5	24, 5	24, 5	27	27
Választható tanórák	3	3	4	4	4	4	4	4

V.1. Az intézmény tantárgyi rendszere, óraterve

KERETTANTERV szerinti ÓRASZÁMOK

	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
	évf.	évf.	évf.	évf.	évf.	évf.	évf.	évf.
*Kötelező tanórák tantárgyai*
Magyar nyelv és irodalom	8	8	8	7	5	5	4,5	4,5
Történelem állampolg.ism.					2	2	2	2
Idegen nyelv				3	3	3	3	3
Matematika	5	5	5	4	4	4	3,5	3,5
Környezetismeret	1	1	2	2
Informatika							1	1
Természetismeret